Isten miért tesz ilyen dolgokat?Az interneten rábukkantam egy olyan oldalra, hol olyan pár napos, hónapos, sőt magzati korukban meghalt kis babák vannak. Miért teszi ezt Isten?

Érdekesek voltak a gondolatok:"Isten...

vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja,

vagy akarja ugyan, de nem tudja,

vagy nem tudja, és nem is akarja.

Ha el tudná, de nem akarja, akkor könyörtelen,

ha akarja, de nem tudja, akkor nem mindenható,

ha nem akarja és nem istudja, akkor könyörtelen és nem is mindenható."

Ami röviden annyit tesz, hogy ha elfogadjuk a keresztény Istenképet (aminek ugye egyik sarokköve Isten mindenhatósága és könyörületessége), akkor önellentmondásokba ütközünk (a fentiekben a "gonosz" az eredendő bűn fogalmára és a Sátánra vonatkozik).

Ami pedig két dolgot jelenthet: vagy nincs Isten, vagy van ugyan, de nem olyan, amilyennek a Biblia leírja.

S AMI SZERINTEM NEM MARADHAT KI mint alternatíva:

Isten könyörületes és mindenható csak nem az emberek által elvárt időben fog cselekedni hogy véglegesen megszüntesse a fájdalmat és szenvedést.

Az, hogy most még nem cselekszik, nem jelenti azt hogy nem fog. De ez egy másik téma már.

Mi emberek hajlamosak vagyunk arra hogy mindent most akarunk, meg minden most legyen kiigazítva.Majd Isten a maga idejében mindent elrendez.A mikor s hogyan kérdésekre a válasz benne vannak a Bibliában.

Kedves 21:35-ös hozzászóló.

Ha a 21:11-es válaszoló gondolatait elolvastad volna, mint én is tettem, szerintem nem fogalmazódtak volna benned meg olyan kérdések, amiket felvetettél. Szerintem ha őt kérdezed ez ügyben, világos , nem zavaros választ fogsz kapni, azt hiszem. Meg azt nem értem, hogy miért kell kiemelni mások válaszából, s arra reagálni, holott a válasz a fő kérdésre kell hogy vonatkozzon. Csak azért csináltam én is hasonló kiemelést, hátha valaki észreveszi magát végre... Mindenkit kérek, hogy olvassa el ismét a "tartsd be a következőket" kezdetű részt.S ha nem ért valamit, provokatív módon ne tegyen fel sorkérdést. Itt az úgysem lehet megválaszolni, mert a fő kérdés teljesen más. Mindenki nevében köszönöm

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” (Albert Einstein).

Nem volt Ő olyan buta ember ezen a téren sem, ebben talán egyetérthetünk. Tehát nem biztos, hogy szerencsés hermetikusan kettéválasztani a vallást és a tudományt.

Néhány tudós azt állítja, hogy világegyetemünk működését ésszerű vizsgálódás alapján is meg lehet magyarázni, és nincs szükség isteni bölcsességre. De sokan, néhány tudóst is ideértve, nem fogadják el ezt a nézetet. Ők a tudomány és a vallás együttes vizsgálatával próbálják megérteni a valóságot. Úgy vélekednek, hogy a tudomány a létünk és a minket körülvevő világegyetem hogyanjaira ad választ, míg a vallás főleg a miértekre.

„ A tudomány nem tudja sem bizonyítani, sem pedig megcáfolni Isten létét, ugyanúgy, ahogy nem tud semmit alátámasztani, illetve megcáfolni erkölcsi vagy esztétikai kérdésekben sem. Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . . A legnagyobb baklövés olyan érvvel előhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik. Ez kizárná majdhogynem mindannak a létét, ami értékes számunkra az életben — nemcsak Isten és az emberi gondolkodóképesség nem létezne, hanem a szeretet, költészet és zene sem.” (William Rees-Mogg író)

A tudomány mint „vallás”. Erre a kijelentésre harapnak egyesek, pedig nem butaság!

Úgy tűnik, hogy a tudósok elméletei gyakran feltevéseken alapulnak; ezek elfogadásához szintén kell valamiféle hit. Az élet eredetének az elemzésekor például a legtöbb evolucionista olyan elképzelésekhez ragaszkodik, melyek szükségessé teszik, hogy az ember bizonyos „tanokban” higgyen. Tények keverednek az elméletekkel. És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelős azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.” Richard Dawkins biológus megjegyzi, hogy a világegyetemben „nincs tervezés, nincs szándék, nincs rossz, és nincs jó, nincs más, mint értelmetlen közömbösség”.

A tudományos felfedezések olykor áhítatot keltenek a tudósokban. Albert Einstein elismerte: „Nemigen találni a legnagyobb tudós elmék között olyat, akinek nincs meg a maga sajátos, vallásos hite . . . (ez azóta sem változott) A vallásos érzések a természeti törvényekben megmutatkozó harmónia lelkes csodálatában nyilvánulnak meg. Ezek a törvények olyan magasabb rendű intelligenciáról árulkodnak, melynek a módszeres emberi gondolkodás és tettek teljes egészében véve csak jelentéktelen visszatükröződései.”

Helyénvaló megfelelő tiszteletet mutatni a tudományos ismeretek és vívmányok iránt. Sokan azonban egyetértenek azzal, hogy bár a tudomány az ismeretszerzés egyik módja, mégsem az egyedüli forrása. A tudomány célja az, hogy meghatározza, milyen jelenségek mennek végbe a minket körülvevő világban, és megpróbáljon segíteni annak megválaszolásában, hogy miként mennek végbe. Persze ehhez hiteles, és nem meghamisított tudományos eljárásokra van szükség, tehát ha már az alapokban téves elképzelésekre épül egy népszerű tudományág, akkor értelemszerűen a végkövetkeztetés is tévedés lesz!

A tudomány bepillantást enged nekünk a fizikai világegyetembe, vagyis mindabba, ami látható. De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvető kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem.

Ha a világegyetemnek van Teremtője, nem számíthatunk arra, hogy távcsövek, mikroszkópok vagy más tudományos eszközök használatával meg fogjuk érteni őt vagy a szándékait.

„Nem várhatjuk el, hogy a vallás meghatározza a genomsorrendet, és ugyanígy azt sem kívánhatjuk, hogy a tudomány megismerje a természetfölöttit. De az igazán érdekes, jelentősebb kérdésekre — mint például, hogy »miért vagyunk itt?«, vagy »miért van az embereknek szükségük szellemiségre?« — szerintem a tudomány nem tud kielégítő választ adni. Babonák jöttek és mentek, de a hit megmaradt, ami azt mutatja, hogy a hitnek van valóságalapja.” (Francis Collins molekuláris biológus)

Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni.

Ahogy a tudományt, úgy a vallást is áthatják romboló hazugságok és gyakorlatok. Van tehát igaz vallás és hamis vallás. Ezért van az, hogy sokan elhagyták a nagyobb szervezett vallásokat.

A hit nem egyenlő a hiszékenységgel. A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenről és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni. Miért kellene megbíznunk a Bibliában? Azért, mert ez a könyv arra buzdít minket, hogy vizsgáljuk meg a pontosságát. Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére. Valódi hitre tehetünk szert azt illetően, hogy a Biblia Isten Szava, ha megvizsgáljuk e könyv pontosságát, ideértve tudományos természetű kijelentéseit is, és azt, hogy korszakokon át egészen jelen korunkig milyen csalhatatlanul teljesedett több száz próféciája, ami igazán megerősíti a bizalmunkat. A Bibliába vetett hit nem hiszékenység, hanem bizonyítékokra épülő bizalom a Szentírás kijelentéseinek a pontosságában.

Nem méltatlanul, tudományos vizsgálat nélkül hiszünk a bibliában!

Az ID kialakulása miről is szól ? A hívők próbálkozása a világ magyarázatára, tudományosnak látszó elméletek segítségével, isten szerepének igazolására, mert a Bibliai magyarázatok elfogadhatatlanok a tudomány számára, mert ellenőrizhetetlenek, mérhetetlenek, pusztán önigazoló kijelentések tárháza.

Mi az ID alaptétele ?

„A KSI elsősorban olyan események nyomát őrzi, amelyek nagyon valószínűtlenül jönnek létre (mivel rendkívül összetettek), és valamiféle mintát követnek (ezért specifikusak)”

Maga az ID kiindulási hipotézise is hibás feltételezés, mert a hit abban hogy a bonyolult dolgok spontán fejlődés útján nem jöhettek létre, mert az valószínütlen, egyszerűen nem áll meg. Ha valami összetett, bonyolult és nem értjük, attól az még spontán is kialakulhatott.

Mit kezd az ID az ősleves kísérlettel, amikor alapmolekulákból H2O, CO2, N2, P, néhány hét alatt összetett, bonyolult aminosavak jöttek létre, amik a fehérjék alapkövei. Hol van itt nyoma az intelligens tervezésnek ?

A résztvevő atomok, molekulák tulajdonságai (a szén kémiai tulajdonsága teszi lehetővé hogy bármilyen bonyolultságú és bármekkora molekula alakzattá összerendeződjön) tették lehetővé hogy véletlenszerűen, hangsúlyozom véletlenszerűen rendeződjenek az élet alapköveivé. Ez a kísérlet csak cca. 2 hétig tartott. Ha a Föld élhető életre alkalmas korát nézzük, az kb 1-2 milliárd év, ezalatt keletkező szénalapú molekulaváltozatok példátlan számú variációi alakultak ki. (ez nem lehet vita tárgya, pusztán szerves kémia) Máris ott tartunk hogy e pillanattól kezdve a darwini evolúció hatása érvényesül, ugyanis -a több millió "kísérleti" molekulából- ha csak egy képes a replikációra (primitiv DNS molekula ami ugye nem más mint szén, hidrogén, nitrogén, foszfor) abban a pillanatban mindenféle tervezettség nélkül beindul, ugyan igen kezdetleges, de mégis életnek nevezhető (önreprodukáló) folyamat. Ettől kezdve minden csak idő kérdése...

Tudom hogy materialista álláspont, de a bizonyításának vannak lehetőségei (lásd ősleves kisérlet), míg az intelligens tervezés -az valószínütlen hogy magától létrejöjjön- alaptétele tudománytalan és bizonyíthatatlan állítás.

Az intelligens tervezőt kizárólag a BigBang-nál tudom elképzelni, ő gyújtotta meg a zsinórt, megszabta az atomok alaptulajdonságait, de az utána következő időszakra, a világ működésére már csak a kezdetben „intelligensen megtervezett” anyag-energia tulajdonságok lehettek hatással. De ez már tényleg a hitviták és a filozófia katgóriájába tartozik.

"Nem volt Ő olyan buta ember ezen a téren sem, ebben talán egyetérthetünk. Tehát nem biztos, hogy szerencsés hermetikusan kettéválasztani a vallást és a tudományt."

Nem volt ő buta, ez igaz, de hogy következik ebből a második mondat?

"Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . ."

Ó, dehogynem. A szociológusok és játékelméleti matematikusok, de józan paraszti ésszel bárki belátja, hogy stabil csoport csak az egyedek kooperálásával tartható fönn, hosszú távon. Egységben az erő, ismerős? Azzal, ha szereted embertársaidat és együttműködsz velük, hosszú távon magad számára is minden szempontból jó életet alakíthatsz ki.

"A legnagyobb baklövés olyan érvvel előhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik."

A legnagyobb baklövés olyan érvvel előhuzakodni, hogy ami tudományosan nem cáfolható, az létezik.

"És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelős azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.”"

Na, ez egy hatalmas tévedés! Rendszerelméleti kérdés és komoly filozofálgatás tárgya, hogy a részek törvényei vajon hogyan származtatják az egész törvényeit. Mondok egy példát:

1. A félvezetők (tranzisztorok) kvantummechanikai egyenletek által leírva működnek.

2. Az egyenletek lehetővé teszik vezérelt kapcsolók kialakítását.

3. Vezérelt kapcsolókból logikai műveleteket végrehajtását lehet megoldani.

4. Logikai műveletekből matematikai műveleteket lehet megvalósítani.

5. Memóriával és logikai/matematikai (+néhány egyéb) műveletekkel processzorokat lehet csinálni.

6. A processzorokhoz gépi nyelvet lehet kitalálni, amit a processzor végrehajt az előbbi pontban lévő elemi műveletek sorozatával.

7. Magas szintű nyelveket (mint pl. az objektumorientált nyelvek, vagy adatbázis-nyelvek) le lehet fordítani gépi nyelvre, vagy valami másik nyelvre, amit egy gépi nyelven megírt program értelmez és hajt végre.

8. Magas szintű nyelvekkel lehet tudományos algoritmusokat, játékprogramokat, grafikát készíteni.

9. Egy játékprogram lehet pl. sakk-program, háborús játék, de akármilyen, szabályokat tartalmazó játék, vagy akár ez az oldal, ahol most kommunikálunk.

Na most, mi köze a kvantummechanikai egyenleteknek a sakk-szabályokhoz? Származtasd az előbbiekből az utóbbiakat közvetlenül. Nem fog menni, mert minden szintnek megvannak itt a törvényszerűségei, ami nem mindig levezethetőségi módon ered az alsóból. Szóval ez egy nagyon bonyolult kérdés. Most pedig én azt állítom, hogy ez az oldal, a böngészővel együtt, egyszerűen túl bonyolult ahhoz, hogy a kvantummechanika néhány egyenlete működtesse, hiszen az valami egyszerű, elvont, "élettelen" dolog, a kedvenc sakkprogramom meg milyen bonyolult! Milyen hibás a gondolat (mivel tudjuk, hogyan fejlődött a számítástechnika)!

Albert Einstein panteista volt: nem hitt egy intelligens, személyszerű teremtőben, ő a természet csodás harmóniáját nézte "vallásos áhitattal".

"De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvető kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem."

Egyáltalán nem biztos, hogy nem fog tudni a jövőben, valamint hogy EZÉRT a misztikus magyarázatok nem csak színtiszta spekulációk-e. A gond az, hogy van 5 érzékszervünk és kész. A tudomány mindössze ezt várja el és ebből indul ki. Ergo bármilyen kérdésre, a válasz ezen 5 érzékszerv segítségével bizonyíthatod és teheted adekváttá. Ennyi. A többi alaptalan spekuláció.

"Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni."

Nem is kell, de nem jelenti azt, hogy ne a biológia működtetné a mélyén, ergo, azon törvényeket nem tudod áthágni, akármilyen életet is élsz. Ez az oldal sem fogja megsérteni a kvantummechanika törvényeit.

"Van tehát igaz vallás és hamis vallás."

Mi az egyértelmű különbség?

A tudományt nem "hatják át" a hazugságok. Vannak csalók és szélhámosok (hazugságok is), de kirostálódnak. Modellek vannak, hipotézisek, ezek egy része lehet pontatlan, vagy "rossz", de hát ez egy folyamat, nem nulla idő alatt ugrik a nullából a teljes, egyetemes tudás szintjére.

"A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenről és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni."

Miért is?

"Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére."

Milyen történelmi hitelesség? A csodák, amik úgy tűnnek, hogy lehetetlenek? Gyakorlatias? Az agyonbonyolított szentháromsággal és eredendő bűnnel? Íróinak becsülete? Kik voltak azok? Milyen becsület? Lehet, hogy berúgtak és a hallucinációkat látomásnak vélték. Azt sem tudom, kik voltak ezek, csak nevük van, meg néhány utalás. Még egy ponyvaregény szintű tisztességes személyiségrajz sincs róluk, Jézust leszámítva.

Sőt, két kiegészítés:

1. Az összes számítógép által mutatott szoftver, funkció, bonyolult grafikájú játék, sakk program, üzleti szoftver, orvosi szoftver, mp3(!), titkosítás, stb., MEGVALÓSÍTÁSA visszavezethető egyetlen logikai műveletre és abból is kettő van (tehát bármelyik a kettőből önmagában is elegendő), ez a NAND és a NOR művelet. Pl. a NAND: ha mindkét bemenet 1, akkor a kimenet 0, egyébként 1. Ezekből raknak milliárd számút egy processzorba és lőn, űrhajó röppályát lehet számítani vele, blogmotort lehet írni, mp3-at lehet kódolni és dekódolni, stb.

2. A valószínűségszámítás és a statisztika valahogy nem túl intuitív a legtöbb ember számára. Képzeljük el azt a játékot, hogy a Földön élő 6.7 milliárd emberből egyet kisorsolunk és adunk neki 1 millió dollárt. Ekkor annak az esélye, hogy én kapjam meg, 1:6.7x10^9. Ekkor, az ID logikája alapján: ez már egy annyira alacsony esély, hogy gyakorlatilag 0 az esélye, hogy én kapom meg. Ebből az következik, hogy 0 az esélye annak, hogy bárki is megkapja, hiszen mindenki számára 0-ává kerekíthetjük. Pedig hát ez nem így van, hiszen a pénz odaadása egy biztos esemény. Na, így nem érzik jól a számokat az ID hívei. Miért pont ilyen? Miért pont itt és így? Hát úgy, hogy a roppant valószínűtlenséggel szemben egy roppant öreg és nagy univerzum áll, ahol a legcsekélyebb valószínűségű esemény is bámulatosan gyakorta bekövetkezhet. Képletesen szólva: ha elég sokszor dobálunk a dobókockával, akár 10 darab 6-ost is dobhatunk egymás után.

Ha már ennyien idéztek (én írtam be az

"Isten...

vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja,

vagy akarja ugyan, de nem tudja,

vagy nem tudja, és nem is akarja..."-t),

az elhangzottakra (amik kb. abból álltak, hogy el tudja és el is fogja, de nem most) hadd reagálok:

Bármilyen késlekedés egyből megdönti a könyörületességet.

Ha ugyanis segíthetnék valakin, de nem teszem, akkor nem vagyok könyörületes. Emberek milliárdjai haltak és halnak meg éhínségben, járványokban, háborúkban, stb. .

Ugyanígy, az eredendeő bűn és a Sátán bármeddig való meghagyása szintén megdönti a könyörületességet, mivel az előbbi mindenkit bűnössé tesz születésétől fogva, holott még módja se volt rá, hogy bármi rosszat tegyen ("Guilty until proven innocent...???"), utóbbi pedig a fent említettek miatt, amennyiben ezek mögé őt kívánjuk helyezni.

Ilyen esetben a késlekedés puszta önkényes erőfitogtatás és/vagy az ellenség (Sátán) szenvedni hagyása, hogy hadd próbálkozzon, a végén úgyis elbukik... ami szintén olyan, mintha kínoznánk valakit ahelyett, hogy gyorsan és fájdalommentesen kivégezzük.

Hol itt a könyörület?

Nem is szólva arról, hogy ha mindent tud és lát előre, akkor tud előre a rengeteg szenvedésről és nyomorúságról is, amit a késlekedése okoz, mégis hagyja. Könyörület, ez...?

Ha pedig egyszer majd valamikor mégis meglépi majd (mondjuk ha már megelégelte a műsort), és onnan a végtelen Mennyország/Isteni Királyság/stb. következik, akkor ezt már a legelején is megléphette volna, mert így az eltöröltetés után már mindenkinek jó lesz, ami azonban igazságtalan azokkal a milliárdokkal szemben, akiknek előzőleg szörnyen rossz volt a késlekedés miatt.

Könyörület, igazság, így...?

Neeeeem.

Maximum úgy, hogy megteremtette (ha feltesszük, hogy van), aztán sorsára hagyta (deista felfogás). Bár itt meg a felmerül a kérdés, h ha ő maga tökéletes, az alkotása miért nem az? Ha ugyanis az lenne, úgy az ember még szabad akarat birtokában sem választaná a rosszat épp azért, mert tökéletes. Mivel azonban mégis választja rendszeresen, nem az. Így pedig a szabad akarat inkább átok, mint áldás.

"Mit kezd az ID az ősleves kísérlettel, amikor alapmolekulákból H2O, CO2, N2, P, néhány hét alatt összetett, bonyolult aminosavak jöttek létre, amik a fehérjék alapkövei. Hol van itt nyoma az intelligens tervezésnek ?"

Igazad van, itt nincs nyoma az intelligens tervezésnek, fejlődésnek, hacsak azt az intelligenciát nem számítjuk, ami ehhez a bonyolult kisérlethez kellett! Mert ez sem a vak véletlen eredménye, ugye? Viszont ebből nem is következik az élet kialakulása!!! Erre nincs bizonyíték, csak spekuláció.

Dean Kenyon: Minél többet kutattam – többek között a NASA egyik kutatóközpontjában –, annál nyilvánvalóbbá

vált számomra, hogy a kémiai evolúciós elképzelés számtalan hiányossággal küzd.

A további kísérletek rámutattak, hogy az aminosavakból hiányzik az a képesség, amellyel önmagukat biológiailag értelmes szekvenciákká tudnák szervezni.

Ez arra válasz, amit írtál: "A résztvevő atomok, molekulák tulajdonságai (a szén kémiai tulajdonsága teszi lehetővé hogy bármilyen bonyolultságú és bármekkora molekula alakzattá összerendeződjön) tették lehetővé hogy véletlenszerűen, hangsúlyozom véletlenszerűen rendeződjenek az élet alapköveivé."

Mert ugyanis a Biokémiai predesztináció című könyvükben Kenyon és szerzőtársa, Gary Steinman egy izgalmas elmélettel álltak elő.

Kenyon ezt írta: „Elképzelhető, hogy a kémiai összetevők – különösen a fehérjék aminosavai – között működő vonzóerők biokémiailag eleve elrendelték, hogy az élet kialakuljon.” Ez a könyv sokáig, sőt ma is igen nagy befolyással van a kémiai evolúció menetét magyarázó elméletekre.

Csakhogy időközben Dean Kenyon az elmúlt 20-30 év egyik befolyásos evolúcionistája kétségbe vonta saját elképzelését, és az ID egyik alapítója lett!

Kedves 14:29-es. Könyörtelenség lenne a részedről, ha téged, mint apát a szomszédod nyilvánosan megrágalmazna azzal, hogy rossz apa vagy, egy zsarnok, akinek csak félelemből engedelmeskednek a gyerekei, és alkalmatlan vagy az apaságra, de te ennek hallatán nem csapnád le azonnal az illetőt?

Kérdezem most tőled! Könyörtelenség-e várni, hogy a tények önmagukért beszéljenek és bebizonyosodjon, kinek van igaza? Milyen érvelési forma az, ha nyomban elhalgattatjuk azt, aki ellenünk szól?

Csak egyet igazolna: félünk az igazságtól!

14:54-es:

Nem jó a hasonlat, lévén nem én tehetek róla, hogy pl. vádaskodás is létezik - ez pedig már visszautal a tökéletesség kérdésére, hogy akkor a Sátán is miért nem volt tökéletes (lévén ha az lett volna, úgy látta volna ő is, hogy a világ úgy jó, amilyennek az Úr megalkotta)?

De hogy mégis válaszoljak a hasonlatodra: ha a szomszéd amúgy tényleg azt látná, hogy ok nélkül verem a gyerekeimet, akkor nem csoda, hogy megvádol. Ha meg nem ezt látja, akkor meg egyáltalán nem is érdekel a vádaskodása, és nem foglalkozom vele, lévén közömbös számomra.

Ám ez nem változtat azon a tényen, hogy a szomszédot nem én teremtettem tökéletlennek (rosszra, vádaskodásra képesnek) és szintén nem áll hatalmamban az sem, hogy változtassak rajta egy csettintéssel.

Ez az egész arról szól, hogy ha az ember mindenható, mindentudó és könyörületes is, akkor egyszerűen nem fog milliárdokat (még egyetlen egy valakit sem) feláldozni azért, hogy megmutassa, neki van igaza, hiszen TUDJA, és ha tökéletes lényeket teremt, úgy nem is KELL megmutatnia, mert azok is TUDJÁK, lévén tökéletesek.

Ha tehát tökéletlent teremt, akkor vagy ő maga sem az, vagy pedig szándékosan tesz így, de akkor már megint nem könyörületes, lévén mindentudóként azt is tudnia/látnia kell előre, hogy mindez hova vezet, mennyi nyomorúságot, szenvedést eredményez.

Első kérdésedre tehát ("Könyörtelenség-e várni, hogy a tények önmagukért beszéljenek és bebizonyosodjon, kinek van igaza?") a fenti eszmefuttatás fényében csak azt tudom felelni, hogy isteni léptékben bizony igen, az! Indoklást lásd eggyel feljebb - egyértelmű, kinek van igaza. Vagy ha nem egyértelmű, akkor Isten sem tökéletes.

"Milyen érvelési forma az, ha nyomban elhalgattatjuk azt, aki ellenünk szól?

Csak egyet igazolna: félünk az igazságtól!"

Hmm... Tehát az igazság az, hogy Isten nem tökéletes? Lehetséges egyébként, ezt el tudnám képzelni, sok mindent megmagyarázna.

De ha tökéletes, és tudja, hova vezet az, ha hagyja kibontakozni az ellenkezőt, akkor viszont be kell látnunk józanul, hogy sokkal nagyobb kegyetlenség milliárdokat szenvedni és meghalni hagyni, mint EGY kekeckedőt helyretenni. Nem is kéne kivégezni, csak egyszerűen felfedni előtte azt a jövőt, ahova az ő útja vezetne (egy mindenhatónak ugye erre is képesnek kell lennie), így ő máris beláthatja, hogy tévedett, és nem kell ténylegesen MEGTÖRTÉNNIÜK az említett borzalmaknak.