A vallások törékenysége, sérülékenysége, úgy önmagában a "vallásos érzékenység" egyértelműen utal arra, hogy a vallás nem igaz?
Leírom az elképzelésem.
Bizonyára mindenki ismeri azt a világban elfogadott álláspontot, hogy a vallásos érzékenységre nagyon kell figyelni, nem szabad a vallásos embereket megbántani. Ha jól emlékszem, Richard Dawkins az Isteni téveszmében arra hoz példákat, hogy a vallásos érzékenységgel szemben egy étteremmel szemben viszont lehet kemény kritikát megfogalmazni. Az étterem tulajnak kötelessége elviselni, ha rosszalják pl. a kaját, hoz is pár kemény idézetet. Mivel lenne másabb a vallás?
Most az jutott eszembe, hogy a vallások rendszerint igaznak tartják a hitüket. Szerintük az isten létezik. Nos, ha az istenség létezik, és valóban olyan bölcs, akkor eleve nincs is szüksége a híveire, elvileg meg tudná ő magát védeni.
A tudományt ugyancsak kritizálják. Fundamentalista evolúciótagadók, oltásellenesek, stb. de a tudománynak el kell viselni ezeket.
És pontosan erről van szó. Tudományos érzékenység nincs. Mert a tudomány sziklaszilárd lábakon áll. Hiába fújnak a tudományellenesek szélei, ha valami a tudományban elfogadott, az bizonyítva van. Ezért nem zavarják a tudósokat pl. a laposföldesek sem (akik amúgy keresztények... ) mert tudjuk, hogy a Föld nem lapos.
Ellenben a vallásos érzékenység azért létezhet, mert a vallás nem igaz. Nincs bizonyíték rá. Ellenben lelki szükséglet, és a vallásos embereknek rossz lenne, ha kiderülne, hogy téveszmében hisz. Ezért érzékeny pont a vallás, mert sok ember lelkét feldúlja a valláskritika.
A tudomány ellenben bírja az üléseket. Mert a tudomány igaz. Ami nem igaz belőle, azt kiveti magából a tudományos közösség, és emiatt senki sem fog lelkileg összetörni.
"Pont onnan, hogy sok esetben semmiféle kényszerről nem volt szó. A "szent" háborúk többsége is teli volt önkéntesekkel."
Mondja ezt az aki nem hisz a szabad akaratban, és egy kérdéssel előbb még arról vitázott, hogy nem az ember dönt, hanem a determinisztikus törvények, és bizonyos az embert befolyásoló tényezők.
Akkor milyen alapon állítod, hogy nem voltak rákényszerítve semmire, mikor az ok-okozati tényezők rákényszerítették őket?
Vagy úgy váltogatod a nézeteid, hogy az adott kérdés és téma kontextusában legyen mivel ellentmondani a keresztényeknek?
"Mondja ezt az aki nem hisz a szabad akaratban, és egy kérdéssel előbb még arról vitázott,"
Te mégis kiről beszélsz?
"Akkor milyen alapon állítod, hogy nem voltak rákényszerítve semmire, mikor az ok-okozati tényezők rákényszerítették őket?"
Nincs jelentősége ennek.
Az Abu Gharib-i visszaéléseket is próbálta megmagyarázni Zimbardo, hogy az amerikai katonák olyan körülmények között voltak, amik rákényszerítették őket a tetteikre, de amúgy jó fejek...
Ugyan már, mit számít ez?
Bűncselekményt követtek el. Az ok másodlagos, (max enyhítésére jó) egyik sem volt elmebeteg, szóval nincs kibújás a felelősség alól. Ha determinálva voltak, ha nem, bűnöztek. A többi a bíróságot nem érdekli.
#42
Szerintem erről beszél:
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..
Itt jelenleg Darkmoon-al társalog, de úgy néz ki hiába. Ezek szerint azt hiszi ,hogy szerintetek/ Darkmoon szerint ha valamilyen döntésed determinisztikus (=okkal történt) akkor az azt jelenti ,hogy “akaratod ellenére” cselekszel s nem vagy felelősségre vonható…
Én csak a vitára elvesztegetett időt sajnálom. Szóval tudd ,hogy mennyi értelme van vele vitázni.🙄
" Ha nincs Isten, akkor honnan ered az erkölcs, hogy mi a jó és a rossz?"
A kérdésed alapból értelmetlen. Már a kereszténység előtt is volt erkölcs. Az ember közösségben élő lény, közösségben tudd jobban életben maradni és a közösségben éléshez elengedhetetlenek bizonyos szabályok. Ez koronként, kultúránként változhat.
Azonban megállapítható és fejleszthető egy objektív erkölcs ami az ideális társadalom elérését célozza.
"Vagy az ember kénye-kedve szerint relativizálhat mindent? Ahány ember, annyi erkölcs lenne?"
Ez egy jó vicc. Az egyik probléma az egész elképzeléseddel, hogy te éppen kiválasztottad például a Bibliát és annak az erkölcsi nézetét választottad ki "abszolút" erkölcsnek mert te abban hiszel. Míg másik ember egy másik vallás erkölcsét választotta ki "abszolút" erkölcsnek mert ő abban hisz. Így az egész abszolút erkölcsötök nem más mint hit.
Aztán a másik probléma, hogy a Biblia értelmezése és a belőle leszűrt erkölcsi rendszer nem egyezményes. Tehát még ha a Bibliára le is szűkítjük a kört akkor is rengeteg eltérő "abszolút" erkölcsi rendszer létezne.
"Ha erkölcs nem létezik, akkor pedig minden relatív? "
Gyenge szalmabáb.
"Tehát ha a társadalom többsége úgy dönt, hogy normává teszi a csecsemőhús evést, vagy bevezetik a rabszolgaságot, emberkínzást, az szerinted erkölcsös cselekedet lesz? Nyilván nem az... "
Jaj. Bírálod az egyetemes erkölcsödet ami nem veti meg a rabszolgaságot?
"Ha az ember annyira tudja mi a jó, az erkölcsös, akkor miért van annyi háború napjainkban is? "
Mi ez a logikátlan kérdés? Nem az erkölcs ismeretének hiánya a gond hanem annak betartása.
"Az, hogy a nevében öltek bizonyos emberek, azok nem vallásosak, nem keresztények, mert keresztény ember sosem gyilkolna.."
"Mondja ezt az aki nem hisz a szabad akaratban, és egy kérdéssel előbb még arról vitázott, hogy nem az ember dönt, hanem a determinisztikus törvények, és bizonyos az embert befolyásoló tényezők."
A döntést befolyásoló ok-okozatot ne keverjük már össze azzal, amikor például kötelezően besoroznak embereket. A kettő nagyon nem ugyan az a kényszer.
"Szerintem erről beszél:"
Így van.
"Én csak a vitára elvesztegetett időt sajnálom. Szóval tudd ,hogy mennyi értelme van vele vitázni.🙄"
Én nem vagyok azonos azzal a kérdezővel. Én is csak olvastam azt a kérdést mint ahogyan te is Tevenyereggyarto. Vagy legalább is én úgy láttam, hogy te sem szóltál hozzá. Bocsánat ha mégsem így volt csak ezért most nem nyálazom át újra azt a kérdést. Viszont a négy és fél pipás hozzászóló egyértelműen ott vitázott a kérdezővel.
#46
“Én nem vagyok azonos azzal a kérdezővel.”
Rendben, elhiszem.
Viszont ez nem sokat változtat a helyzeten, a mondandódon. Csak azért mert valaki önszántából csinál valamit még egyáltalán nem jelenti azt ,hogy létezik SZABAD akarat. S a linkelt kérdés alapján látható ,hogy mire gondolok szabad alatt: többnyire azt ,hogy mentes bármiféle befolyásoló tényezőtől. Elvégre ahogy Darkmoon is ecsetelte ha egy döntést valami/ bármi befolyásol akkor az nem szabad hanem determinált. De ez nem azt jelenti ,hogy kényszerítve vagy.
Példa:
1. bemész a boltba s meglátod ,hogy le van árazva az eper ezért veszel valamennyit.
2. Bemész a boltba s látod az epret, de nem szereted ezért nem vennél. Viszont valaki fegyvert fog a fejedhez s kényszerít rá ,hogy vegyél.
Mindkét esetben epret vettél, viszont köznapi értelemben csak a 2. esetre mondjuk azt ,hogy nem szabadon döntöttél mert kényszerítettek.
Viszont az 1. esetben sem teljesen szabadon döntöttél mert a döntésedet befolyásolta az ,hogy például szereted az epret s le volt árazva. Mind az ízlésedet, mind az anyagi helyzetedet több tényező is befolyásolja. Ha pedig ismernénk minden ilyen tényezőt akkor már a boltba lépésedkor meg lehetett volna mondani ,hogy te epret fogsz venni.
Ha folytatni akarod akkor szerintem inkább menjünk át a linkelt kérdéshez mert ez oda jobban passzol, ahhoz kapcsolódik.
Ha nem akarod akkor felőlem itt abba is hagyhatjuk.
Tevenyereggyarto most nem az a lényeg, hogy létezik-e a szabad akarat vagy sem.
A négy és fél pipás válaszoló olyan megjegyzéseket tett mint:
"Pont onnan, hogy sok esetben semmiféle kényszerről nem volt szó. A "szent" háborúk többsége is teli volt önkéntesekkel."
Tehát a keresztényeket felelősségre vonja a tetteik miatt, de máskor pedig
azt mondja, hogy a szabad akarat nem létezik és ezért Isten ha ítélkezik az ember felett akkor igazságtalan, mert az ember a szabad akarat hiányában nem tehet semmiről.
"Viszont a négy és fél pipás hozzászóló egyértelműen ott vitázott a kérdezővel."
Ahhoz a kérdéshez konkrétan hozzá se szóltam.
De egyébként ha determinizmusból ered, ha szabad akaratból, a tény mindkét helyzetben ugyanaz, hogy két eltérő ember teljesen más dolgokat tekinthet erkölcsösnek/erkölcstelennek. És hogy egy adott társadalomban épp mi az erkölcsös, az általában annyin múlik, hogy a többség erkölcsi értékeibe mi fér bele.
"azt mondja, hogy a szabad akarat nem létezik és ezért Isten ha ítélkezik az ember felett akkor igazságtalan, mert az ember a szabad akarat hiányában nem tehet semmiről."
Van különbség egy isteni ítélet (különösen ha nincs szabad akarat amely esetben minden a teremtő akarata szerint alakul) és egy jogi vagy erkölcsi ítélet között.
Ha nincs szabad akarat és determinizmus van akkor nincs értelme egy teremtőnek bárkit is okolnia mivel minden cselekedet abból származik, hogy ő mit és milyenre teremtett.
Ettől függetlenül a jogrendszerben nincs benne a szabad akarat létezése vagy nem létezése és attól függetlenül működik és hatásos ahogyan a különböző erkölcsi rendszerek is.
Végül pedig
""Pont onnan, hogy sok esetben semmiféle kényszerről nem volt szó. A "szent" háborúk többsége is teli volt önkéntesekkel."
Tehát a keresztényeket felelősségre vonja a tetteik miatt, de máskor pedig"
Az idézet szöveg nem felelősségre vonás hanem csak egy megállapításról az általa idézet és tévesnek gondolt szövegre reflektálva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!