A vallások törékenysége, sérülékenysége, úgy önmagában a "vallásos érzékenység" egyértelműen utal arra, hogy a vallás nem igaz?

[link]

Sajnos a BénaChatbot pont még nincsen bent a listában ami azt az esetett taglalja amikor mindentől függetlenül csak a írogatsz és ennek hatására a válaszaidat ha átraknánk egy teljesen más kérdéshez bárhova akkor ott is annyira passzolna, reflektálna az ottani kérdésre vagy válaszokra mint itt.

Számomra így koherens a világnézetem, így alkot egy kerek egészt.

Elismerem a tudományokat és a tudósok munkásságát, mint azt az előző kommentjeimben részletesen kifejtettem. De nem zárom ki Isten, sem a transzcendens létezését sem. Nem vagyok teljesen biztos benne, de nem zárom ki.

Ha hihetünk az isteni kinyilatkoztatásnak, akkor a Biblia az Isten szava. Az, hogy ezzel egyesek nem tudnak mit kezdeni, arról nem tehetek.

Azt hitték, hogy nekiállok majd ekézni az ateistákat, vagy a tudományt, de nem fogom ezt megtenni.

Mindenesetre én nyugodtan fogok aludni. Nem okoz ellentmondásokat bennem ez a dolog. Részemről ennyit ehhez a témához, mindent leírtam. :-)

A kritizálása ellen én maximum azt látom reális indoknak, hogy ez egy magánügy. Azonban onnantól, hogy egy vallás belefolyik mások életébe, lényegében átlép azon a határon, hogy magánügy legyen onnantól kezdve ez már nem érvényes.

Ezenfelül a felvetés szerintem nem teljesen igaz de nem is teljesen téves mert vannak akik érzékenyen reagálhatnak a kritikára a bizonytalanságukból fakadóan. De nem minden hívő esetén.

"Ha nincs Isten, akkor honnan ered az erkölcs, hogy mi a jó és a rossz?"

Jellemzően a társadalmi többség világnézetéből ered, hogy a többség mit tart még elfogadhatónak és mit már nem. Ennélfogva időben és térben is változott mindig is. Pl a mi kultúránkban házikedvenc a macska és a kutya, sokan egyenesen családtagként tekintenek rájuk, emiatt igencsak erkölcstelen dolog lenne ezen állatok fogyasztása. Míg Kínában sokáig teljesen általános dolognak számított ugyanez. Vagy épp manapság az egyik létező legnagyobb erkölcstelenség sokak szemében a rabszolgatartás, míg a Biblia megírásának idejében ugyanebben még semmi erkölcstelen nem volt az akkori társadalmakban. Annyira nem, hogy még maga a Biblia is kitér rá nem egy törvényben, hogy milyen szituációkban hogyan bánjon az ember a rabszolgáival.

Az ilyen példák pont azt bizonyítják, hogy nem létezik semmilyen abszolút, univerzális erkölcs. Ez csak egy emberek által fogalom, ami mindig csak és kizárólag az adott társadalom által adott korban képviselt morális nézeteket takarja.

36# "Jellemzően a társadalmi többség világnézetéből ered, hogy a többség mit tart még elfogadhatónak és mit már nem."

Aha... Tehát ha a társadalom többsége úgy dönt, hogy normává teszi a csecsemőhús evést, vagy bevezetik a rabszolgaságot, emberkínzást, az szerinted erkölcsös cselekedet lesz? Nyilván nem az... Ha az ember annyira tudja mi a jó, az erkölcsös, akkor miért van annyi háború napjainkban is? Azért, mert istentelenek az emberek, elhagyták Jézus útját. Jézus sosem buzdított senkit háborúra, ott van a Ne ölj! parancsolat.. Az, hogy a nevében öltek bizonyos emberek, azok nem vallásosak, nem keresztények, mert keresztény ember sosem gyilkolna..

"Tehát ha a társadalom többsége úgy dönt, hogy normává teszi a csecsemőhús evést, vagy bevezetik a rabszolgaságot, emberkínzást, az szerinted erkölcsös cselekedet lesz?"

Abban a társadalomban igen. Pontosan így működik az erkölcs. Sosem az egyén határozza meg, hanem a társadalom.

Amúgy a háborúk is jó példa arra, hogy nem létezik egyetemes erkölcs. Hisz háborúban lelőni az ellenfelet egyesek szerint erkölcstelen, gyilkosság, mások szerint se nem számít gyilkosságnak, se nem erkölcstelenség. A kereszténység történelméből is láthatjuk, hogy a keresztények jelentős része számára teljesen jól megfért egy háború a ne ölj parancsolattal, hisz az ő erkölcsük szerint ez csakis a gyilkosságra, ártarlan emberek megölésére vonatkozott. Háborúban az ellenséggel szemben nem volt értelmezhető.

Vagyis még a Jézus útját követő emberek esetében is azt látjuk, hogy nincs egységes erkölcs.

"Abban a társadalomban igen. Pontosan így működik az erkölcs. Sosem az egyén határozza meg, hanem a társadalom."

Dehogynem! Legtöbbször az adott társadalom vezetője határozza meg az erkölcsöt. Lásd Észak-Korea.

Egyetemes erkölcs, mint olyan létezik, csak azt nem követi mindenki.

"A kereszténység történelméből is láthatjuk, hogy a keresztények jelentős része számára teljesen jól megfért egy háború a ne ölj parancsolattal, hisz az ő erkölcsük szerint ez csakis a gyilkosságra, ártarlan emberek megölésére vonatkozott. Háborúban az ellenséggel szemben nem volt értelmezhető."

Honnan tudod? Honnan tudod, hogy nem volt erkölcstelen és elítélendő akkor is a keresztények számára az ellenség legyilkolása? Sokszor hiába az erkölcs ha az élet és a körülmények rákényszerítenek annak megszegésére.

Honnan tudod, hogy egy keresztes lovag egy muszlim katona legyilkolása után nem érzett magában mélységes bánatot, és imában nem kért-e bocsánatot Istentől amiért ezt tette.

"Dehogynem! Legtöbbször az adott társadalom vezetője határozza meg az erkölcsöt. Lásd Észak-Korea."

Az észak-koreai diktatúra pont nem a "legtöbbször" példája semmilyen tekintetben.

"Egyetemes erkölcs, mint olyan létezik, csak azt nem követi mindenki."

Bizonyíték?

"Honnan tudod? Honnan tudod, hogy nem volt erkölcstelen és elítélendő akkor is a keresztények számára az ellenség legyilkolása? Sokszor hiába az erkölcs ha az élet és a körülmények rákényszerítenek annak megszegésére."

Pont onnan, hogy sok esetben semmiféle kényszerről nem volt szó. A "szent" háborúk többsége is teli volt önkéntesekkel.