Az agynak állítolag van egy természetes védekező mechanizmusa amikor fals hireket kap akkor védekezik.Nekem akkor is bekapcsol amikor Jézus csoda tevéseit olvasom vagy látom.Nektek is van ehez hasonlo Jézussal és a bibliával kapcsolatban?

"Ha szeretet Isten és tudjuk, hogy a szeretet jellemzői az odafigyelés (hangnem, egészség stb.), törődés, legjobbat akarás, megbocsátás, akkor miért így működik a világunk?"

Az emberek döntöttek úgy, hogy ilyenné teszik a világot, amikor újra és újra fellázadtak Isten ellen. Ha megnézed a Bibliát, Isten rengeteg lehetőséget adott az embereknek arra, hogy újra felé forduljanak, de mi sosem éltünk vele. Ez a mi döntésünk, és Isten nem kényszerít minket, mert a szeretetéhez tartozik, hogy nem erőlteti ránk az akaratát. Az más kérdés, hogy nekünk úgy a legjobb, ha követjük az akaratát.

Ez mellébeszélés.

Isten teremtette pontosan ilyenre a világot, előre tudta, ha akart volna, változtat.

Még a sátán is az ő akaratát követi, és mi is.

"Isten teremtette pontosan ilyenre a világot, "

Isten teremtette az embert is olyan tulajdonságokkal amilyenekkel. Ha hajlamosak az emberek a rosszra akkor azt ő teremtette úgy.

"Isten nem kényszerít minket, mert a szeretetéhez tartozik, hogy nem erőlteti ránk az akaratát."

A tolvaj sem kényszerít téged arra hogy add át a pénzed amikor fegyvert szegez rád? Nem erőlteti rád az akaratát?

Mivel a kérdés átkerült a Valláskritika rovatba, talán helyén való néhány szót vesztegetni az alábbiakra.

A keresztény vallás szerint

- Isten mindenható

- Isten feltétel nélkül szereti az embereket

- miért létezhet akkor szenvedés a világon?

És ennek az ellentmondásnak a feloldása nagyon fontos. Ugyanis a vallás egyik előnye, hogy a hívő ember reménytelen helyzetben is reményt kap a bajok elmúlására. Olyan, mint a gyermek, aki a homokozóban játszik, önállóan csinál dolgokat, de közben tudja, hogy a szeretetteljes szülő figyeli és ezért nem érheti baj. Ez nagyon jó érzés és segíti, hogy az ember bátrabban és boldogabban éljen.

Visszatérve az ellentmondásra. Nem jó magyarázat az, hogy azért van szenvedés a világon, mert az ember lázad az isteni akarat ellen. Egyrészt nem csak a helytelen viselkedés, hanem pl. természeti katasztrófák is okoznak szenvedést. Másrészt egyesek ugyan letérnek a helyes útról, de miért okozhatnak szenvedést az ártatlanoknak? Ezt miért engedi Isten?

Szerintem a fenti ellentmondás feloldása egy másik történettel világítható meg: Egy apró -még beszélni nem tudó- gyermeket a szülei szeretnek, táplálnak, megvédik a hidegtől, egyszóval szeretettel gondoskodnak róla. Azután egy napon elviszik egy ismeretlen helyre, idegenek kezébe adják és elmennek. Az ismeretlenek nem adnak neki enni, tűkkel szurkálják és felvágják a hasát. A gyermek nem érti, hogy miért múlt el a szülők szeretete. (Betegsége miatt kórházba került.)

A hozzászólás elején szereplő ellentmondás egyik lehetséges feloldása, hogy a gyermekhez hasonlóan mi sem tudjuk átlátni, hogy a szenvedés nem jelenti az isteni szeretet hiányát. Hanem egy számunkra érthetetlen, de személy szerint számunkra hasznos célt szolgál. Amit a gyermekhez hasonlóan nem tudunk felfogni és feleslegesen próbálunk meg kitalálni.

"Nem jó magyarázat az, hogy azért van szenvedés a világon, mert az ember lázad az isteni akarat ellen. "

Azért sem mert a jó szülő aki szereti a gyerekét nem hagyja hogy a gyereknek baja essen csak azért mert a gyerek beszólt neki vagy valami rosszat csinált.

Arról nem is beszélve hogy ebben az esetben a gyereknek sokszor nem is hánytorgatható fel hogy szembe megy istennel mivel nem egészen vagy egyáltalán nem a gyerek hibája hanem istené.

"A hozzászólás elején szereplő ellentmondás egyik lehetséges feloldása, hogy a gyermekhez hasonlóan mi sem tudjuk átlátni, hogy a szenvedés nem jelenti az isteni szeretet hiányát."

Okosabb elképzelés.

DE ott van az hogy:

- Isten mindenható

- Isten mindentudó

Na már most. Az egész ott bukik hogy a szülő azért teszi ki szenvedésnek a gyereket mert a gyereknek ez a legjobb lehetősége arra hogy jobban legyen. Itt hibádzik a hasonlat. Isten nem korlátozott. Nem azért szenvedünk mert így tud elérni valamit. Bármit is akar eltudná érni a szenvedésünk nélkül is. Ha szenvedünk akkor az azért van mert ő azt akarja.

Hogy a példáddal éljek. A szülőnek van két (több is de vegyük ezeket most) lehetősége. Csettint egyet és jól lesz a gyereke vagy elviszi kórházba, megműtik, szenvedni fog a gyerek de jobban lesz. Szerinted melyiket választaná egy jó szülő aki szereti a gyerekét?

"Hogy a példáddal éljek."

Az analogiában csak a gyerek viselkedése a mérvadó. Hogy hozzánk hasonlóan nem érti, hogy mi a szülők szándéka és az események értelme. A szülők cselekedetei nem adnak semmi információt arra, hogy Isten mit tenne egy hasonló helyzetben. Ezt nem tudhatjuk. A gyermek nem tudna tanácsot adni a szüleinek, nem tudna jobb megoldásokat javasolni.

Úgyanúgy mi sem tudunk Istennek javaslatot adni, hogy mit csináljon a szenvedésünk csökkentése érdekében. Semmit nem értünk az egészből. Ezért megalapozatlan, ha azt mondjuk, hogy ha Isten nem tesz ezt vagy azt, akkor ilyen vagy olyan.

"Ezért megalapozatlan"

Ez csak részben igaz.

Egyrészt: képére és hasonlatossága. Tehát VAN fogalmunk róla.

Másrészt, ami még fontosabb: a végtelenség. Ez viszont egész határozott tudást ad nekünk arról, hogy az ilyen isten mit nem tehet meg, viszont mit KÖTELEZŐ megtennie.

"Úgyanúgy mi sem tudunk Istennek javaslatot adni, hogy mit csináljon a szenvedésünk csökkentése érdekében. "

Nem is kell. Bármit is akar elérni ahhoz rendelkezésre áll a tudása és hatalma hogy elérje azt a szenvedésünk nélkül is.

Ha nem ezt teszi akkor vagy nem létezik vagy pedig azt akarja hogy szenvedjünk. Mivel pedig eltudná azt az akármit érni a szenvedésünk nélkül is ezért a szenvedésünk teljesen fölösleges. Aki fölöslegesen és értelmetlenül szenvedést okoz a másiknak én azt csak gonosznak tudom nevezni.

Ezt nem oldja fel az amit leírtál.

Értem mit írsz de Isten végtelen hatalma és tudása miatt bukik el az egész.