A természetes szelekció az embereknél működik, vagy sem?

A természetes szelekció nem egy ilyen elvont izé, hogy ha valami képzeletbeli környezetbe helyezném az élőlényt, akkor elpusztul-e. Szelekciós szempontból az egész élőlényt kell vizsgálni.

Például ha van egy állat, amelyik beteg, de rájön hogy melyik füvet kell elrágcsálnia ahhoz hogy ne haljon meg, akkor az az állat a betegség ellenére is életben maradt. A szelekció nem úgy működött, hogy a betegek meghaltak, hanem úgy működött, hogy csak azok a betegek haltak meg, amelyikek nem jöttek rá, hogy melyik füvet kell rágcsálni. Ez is kőkemény szelekció, ami kialakította a fűrágcsáló tulajdonságot. Ezerszám vannak olyan élőlények, amik ilyen-olyan trükkel éltek túl, nem pedig úgy, ahogy a fotelben ülve elképzelted.

A biológiát ugyanis nem érdekli, hogy milyen trükkel adtad tovább a génjeidet.

Az ember rájött, hogy melyik füvet kell elrágcsálni, sőt, hogyan kell túlélni bizonyos genetikai betegségekkel. Innen kezdve ez a betegség tök mindegy, tehát nem szekeciós tényező. Az hogy szeretnéd hogy az legyen, még nem teszi azzá. Majd ha megint szelekciós tényező lesz, akkor meg szépen kihullanak az ilyen egyedek.

Szelekció az van csak éppen mi nem a “természet lágy ölén” kell túléljünk hanem az általunk létrehozott környezetben, társadalomban. Ennélfogva a szelekciós tényezők is mások.

Hasonlóan ahogy általában a háziállataink sem a vadon viszontagságaihoz kell alkalmazkodjanak hanem hozzánk, a mi igényeinkhez (persze ott mi aktívan segítjük őket céltudatos tenyésztéssel-nemesítéssel, de a lényeg a teljesen más környezet).

Mi az, hogy "működik"? Egy jelenség.

A fittebb gének (vagyis azok, amelyek nagyobb eséllyel öröklődnek tovább) nagyobb eséllyel öröklődnek tovább, ez a definíciókból adódik.

@Kérdező: "Ám ennek ellenére azt látjuk, hogy a hátrányos helyzetű emberek génjei is tovább mennek, például elképzelhető, hogy egy szegény családban 4-5 gyerek van."

Kedves @Kérdező. Az nem úgy volt, hogy az evolúciót kinevezték a családokért felelős tárca nélküli miniszternek, és mint ilyen, rögvest a szárnyai alá vette a hátrányos helyzetben élő famíliákat, mivel ő is pont ugyanazt látta hátrányosnak, mint te, meg a más szánakozó emberek tömegei.

Az evolúció azt tartja sikernek, ahol több szaporodóképes utód születik. Ha a jóléti államokban a szülők azért nevelnek csak fel átlagban két gyereket, mert tudják, hogy a harmadiknak nem fognak tudni venni olyan lakást, ami legalább egy szoba/konyhás, akkor az evolúció "meg fogja állapítani", hogy az ilyen környezetben az evolúciós sikeresség, ha nem is csapnivaló, de nem is paradicsomi, ellenben ha azt "érzékeli", hogy a gyerekek száma öt, na akkor "boldogan beindul". Ám ha abból az ötből sokszor szaporodás nélkül 3 elhalálozik, akkor itt is oda fog jutni, hogy az evolúciós sikeresség, ha nem is csapnivaló, de nem is paradicsomi.

Ha te azt látod, hogy egy szerencsétlen bogár a kakiba süllyedve kavircol ide-oda, és te szánakozva kiemeled őt onnan, akkor előfordulhat, hogy majd ezt hallod tőle bogárnyelven - Menj a jó édes'...ba, és rakjá' má' visza behemót!

Te meg nem érted, mire ez a randa hálátlanság, csak amikor utána nézel a szakirodalomban, akkor csapsz a homlokodra, hogy ja! - az egy trágyabogár volt, és te éppen megfosztottad a finom csemegéjétől. Az evolúció esetében is érdemes tájékozódni az evolúció szokásait illetően, mielőtt öntudatlanul is beleesnénk az antropomorfizálás hibájába.

Mindjárt akkor letehetnél arról az elvről is, hogy a szelekció csak halált jelentene. Ha egy populációban az utódok között két új tulajdonság jelenik meg ugyanarra a funkcióra, akkor szép lassan, sok generáción keresztül az egyik a másik kárára észrevehetetlenül kikopik, és ez is ugyanúgy szelekció volt, és még csak azt se láttad közben, hogy tragédiák történtek, mivel nem is történtek, és a szelekció legnagyobb hányada ilyen "békésen" zajlik, és jellemzően nem sikoltozó hullajelölteken gázol át. A kutyák elképesztően erős és dinamikus változásai is szelekció mentén jelentek meg, és az nem úgy történt, hogy a tenyésztők minden olyan kutyát kegyetlenül lebunkóztak, amelyek nem illettek bele az elképzeléseikbe. Az evolúciónak és a szelekciónak nem halál kell, hanem éppen ellenkezőleg! Minél több és több életre van szüksége az olajozott működéséhez.