Isten létezését csak elhinni lehet, bizonyítani nem?

Kreatti mindent bizonyít, és mindent önmagával.

Nem hallott még róla, hogy a körkörös bizonyítások nem működnek.

"NEm, mivel a tételhez az is hozzátartozik, hogy egy abszolútum önmaga oka. Hibásan egybemosod Istent a feltételes létezőkkel. Azokra vonatkozik az ok-okozati lánc. Az abszolútumra nem"

Csak épp azt nem bizonyítja semmi, hogy létezne bármiféle abszolútum, és nem csak egy önkényes fantazmagóráról lenne szó hogy valahogy megszakítsa az ember a korábbi hamis állítása következtében létrejött végtelen láncolatot.

Nem a láncolat megszakításáról van szó. Aquinói Szent Tamás szerint filozófiailag teljesen elképzelhető, hogy a természetes okok láncolata végtelen.

Aquinói Szent Tamás nem arra a kérdésre válaszol, hogy mi okozta a világot, hanem arra a kérdésre válaszol, hogy mi tartja a változó dolgokat _változásban_, függetlenül attól, hogy ez a folyamat öröktől fogva létezik-e vagy sem.

„Csak épp azt nem bizonyítja semmi, hogy létezne bármiféle abszolútum, és nem csak egy önkényes fantazmagóráról lenne szó hogy valahogy megszakítsa az ember a korábbi hamis állítása következtében létrejött végtelen láncolatot.”

Éppen ez a logikai levezetés igazolja, erről szól, hogy logikailag szükségszerű az abszolút létező. Az logikailag értelmezhetetlen, hogy minden csak feltételesen létezik.

Aki megalkotta a logikát, az is használhatja rosszul.

Nem az első lenne a világtörténelemben.

Maradjunk annyiban, hogy egyelőre semmit sem tudunk "abszolút" vagy "feltételesen" létező dolgokról.

Létező dolgok vannak.

Hogy ezek miért léteznek, azt egyelőre nem tudjuk. Persze sok mindent ismerünk, de a végső kérdésekre a választ nem.

"Maradjunk annyiban, hogy egyelőre semmit sem tudunk "abszolút" vagy "feltételesen" létező dolgokról."

Annyit biztosan tudunk a fizikai dolgokról, hogy jellemző rájuk egyszerre a potenciális és az aktuális lét, e kettő váltakozása. Ez a két létállapot váltakozása maga a változás.

„Aki megalkotta a logikát, az is használhatja rosszul.”

Áhh, szóval Arisztotelész volt akkora lángelme, hogy meglakossa a logikát, de természetese te mégnagyobb vagy, amikor ezt kettő sorban cáfolod, mert az nyilván neki meg sem fordult a fejében, ugye. Ez körkörös érvelés, azért kellett így lennie, hogy végül neked legyen igazad.

„Maradjunk annyiban, hogy egyelőre semmit sem tudunk "abszolút" vagy "feltételesen" létező dolgokról.”

Amit képviselsz, azt úgy hívják: nominalizmus, ráadásul annak a legradikálisabb irányzata. Ami nem lenne baj, ha nem tennél úgy, mintha a nominalizmus valami univerzális alapértelmezés volna, és nem egy szellemi áramlat valahonnan a XI. századból, ami pusztán egy lehetséges (és meglehetősen vitatott) leírása a dolgoknak.

de ahhoz, hogy megérts bármit a nominalizmuson kívül, ahhoz képesnek kell lenned felfüggeszteni a nominalizmus alapvetéseit. De nem ezt csinálod, hanem minde egyes állítást megpróbálsz betuszkolni a nominalista nézeteidbe, és mivel nyilván ellentmondáshoz vezet, ezért elveted őket. De ez nem igazolása semminek, hanem egy kognitív torzítás. Ez olyan, mintha egy kólaautomatára hivatkozva állítanád, hogy a világon az egyetlen érvényes fizetőeszköz a forint, mert a kólaautomata csak azt fogad el, és csak azt ad vissza. De ez nyilván nem azért van, mert a forint az egyetlen fizetőeszköz, hanem mert a kólaautomata így lett megépítve.