Isten miért játszik orosz rulettet az emberiséggel?

#138

Javítás:

"Marad kettő: Márk és János."

Értelemszerűen Márk helyett Máté az evangélista, akiről beszélek.

Ej, ez a két Má-val kezdődő név. Mindig keveredést okoz.

Elnézést érte, az idézett résztől kezdve folyamatosan Mátéról van szó egészen eddig (ahol már helyesen nevezem meg az érintettet):

"(Azt csak az a két evangélium említi melyek közül az egyikben ez a rész nem eredeti szöveg, hanem későbbi betoldás (Márk) illetve a másik, mely szájhagyományon alapszik Lukács) ***!"

"A három közül egy valójában nem tanúsítja, mert a tanúvallomásában az erre vonatkozó rész nagy valószínűséggel későbbi betoldás (Márk)."

Mindaz amit olvastál erről emberi okoskodás, semmi konkrét bizonyiték.

1,

A Márk féle betoldás tényét bizonyítja, hogy a két legkorábbi ismert teljes Biblia (Codey Sinaiticus és a Codex Vaticanus) nem tartalmazza, tehát ezek keletkezési idejekor még nem volt elterjedt ez a betoldás.

EZ konkrét bizonyíték, nem okoskodás.

Attól, hogy nem akarsz tudomást venni tényekről, azok még léteznek.

De tied a lehetőség, bizonyíthatod, hogy a kérdéses részlet már az eredeti szövegben is benne volt, ehhez elég egy, a keletkezés korából származó Bibliát mutatnod, ami tartalmazza, vagy hihetően bizonyítanod, hogy eme két kódex másolói szént szándékkal kihagyták ezt a keresztény szempontból oly fontos részt.

2, "Flaviusról meg történészekkel vitatkozz. KIZÁRJÁK, hogy a teljes szövegvariáns hamisitvány lenne."

Ez megint csak édeskevés, lévén én hoztam konkrét indoklást, te pedig semmivel sem támasztod alá a kijelentésedet.

(A hihetőséghez fel kell sorolhatod a történészeket és idézheted is a véleményüket a témáról.)

Egyéb iránt megint szalmabábozol.

(folytatólagosan)

Hiszen már a 113-es hozzászólásban egyszer leírtam:

"Azt én is írtam, hogy nem Jézus (ember) próféta létezését vonom kétségbe (erre szalmabáboztál), hanem annyit állítok, hogy a Biblián KÍVÜL egyetlen hiteles független írás sem számol be a feltámadásról."

Én nem azt állítottam, hogy Flavius nem írt Jézusról, mint emberről, hanem azt, hogy benne szereplő keresztény tanúságtétel hamisítvány.

"A tanúság szövege

Josephus Flavius: A zsidók története XVIII, 63-64. (I. század vége)

„Ebben az időben (tudni illik Pilatus helytartósága idején) élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilatus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét.”

Amúgy segítek "a történészek egyetértenek" témakörhöz kapcsolódóan:

"A hitelesség körüli vita főbb állomásai

230-250 körül Caesarea püspöke, Órigenész idézi Josephus tanúságtételét Jakabnak, Jézus testvérének halálával kapcsolatban (Zst. XX.), s azt állítja, hogy Josephus nem hitt Jézus Krisztusban. A Jézusról szóló részt sem idézi a Zst. XVIII. könyvéből.

324 körül Euszébiosz egyháztörténész teljes egészében idézi Flaviustól a Jézus-tanúság ma ismert szövegét, amelyben Flavius Jézust „Messiásnak” mondja.

X. század. Agapius arab történetíró idézi Flavius szövegét, de a keresztény elemek nélkül. Krónikájának szövegét azonban csak 1971-ben idézik először a témával kapcsolatban.

XVI. század. J. Scaliger először vonja kétségbe a Jézus-tanúság szövegének hitelességét, azon az alapon, hogy Flavius nem volt keresztény.

XVII. század. Richard Montague, Norwich püspöke kijelenti, hogy az „Ő volt a Messiás” kijelentés Flaviusnál későbbi keresztény betoldás.

1737. Whitson kiadja az első teljes angol Flavius-fordítást, amelyben amellett érvel, hogy a Jézus-tanúság teljes szövege hiteles. Szerinte a szövegrészt Josephus korának szemüvegén keresztül kell olvasni, s így a „megvallás” keresztény elemei nem is annyira ijesztőek; továbbá Josephus nyugodtan lehetett zsidó-keresztény hívő („ebionita”).

XVIII-XX. század első fele. A tudósok zöme azzal érvel, hogy a passzus vagy teljesen, vagy részben hamisítvány (Schürer, Niese, Norden, Zeitlin, Lewy, Juster).

1929. H. St. J. Thackeray a betoldás elméletet támogatja, s szerinte Josephus „görög segítői” (akik a mű szövegét stilizálták) voltak a ludasak a Jézus-hitvallás megszövegezésében. Észrevesz több azonos pontot Lukács evangéliuma és Flavius művei között, amiből arra következtet, hogy az evangélista jelen lehetett Rómában Flavius felolvasó-estjein, sőt akár még találkozhatott is vele.

1931. R. Eisler Jézus, a Messiás c. munkájában felveti, hogy keresztény cenzorok Flavius eredeti szövegét nagyrészt törölték, és egy egészen új szöveget iktattak bele.

1941. Ch. Martin szerint a Flavius-féle tanúság egyes mondatai betoldások, de az egész alapszöveg hiteles.

1954. Paul Winter azzal érvel, hogy csak három mondat betoldás a szövegben, a többi eredeti. Ez a teória széles körben elfogadást nyert.

1960 körül. Hans Conzellman megjegyzi, hogy Flavius szövege igen közel áll a „lukácsi kérügmához” (Lukács hitvallásához), amelyből arra következtet, hogy az egész szóban forgó rész keresztény hamisítvány.

1971. Shlomo Pines publikálja a Flavius-tanúság IX. és X. századi szír, illetve arab fordításának szövegét. Ezek nem tartalmazzák az „ő volt a Messiás”, illetve a „ha egyáltalán lehet őt embernek nevezni” mondatokat. Pines szerint ezek a keleti művek Flavius eredeti - betoldások nélküli - kéziratát használták.

1984. J. Neville Birdsall szóstatisztikai alapon kimutatja, hogy a tanúság szövege stílusában teljesen eltér Josephus egyéb szövegeitől, ezért az feltehetően egészében hamisítvány.

1995. G. J. Goldberg szoros kapcsolatot vél felfedezni az „emmausi tanítványok” Lukácsnál olvasható szövege és a Flavius-tanúság között. Ebből arra következtet, hogy mindkettő egyetlen közös - mára elveszett - keresztény forrásból eredeztethető. "

[link]

Megint irtam egy hosszút Márkról és kitör{lte a b{ngésző, elment a k3dvem. Xd

A lényege az volt és ezzel le is zárom, hogy az az ihletett szöveg amit az egyház annak elfogad és nem az amit a szövegkritikusok kiokoskodnak. Ha találnak még régebbj csonka Márk evanvéliumot akkor is a hosszú változatot fogja mindenki elfogadnj.

"az az ihletett szöveg amit az egyház annak elfogad"

és attól már igaz lesz?

(Csak megjegyzem, az egyház részéről nem tudok olyan állásfoglalásról, miszerint a Codex Sinaiticus vagy a Codex Vaticanus (nomen est omen) hamisítvány lenne!!!!)

"Ha találnak még régebbj csonka Márk evanvéliumot akkor is a hosszú változatot fogja mindenki elfogadnj."

Mindenki vagy a vakhitű fanatikusok, akik a nem vesznek tudomást a tényekről??? Nem mindegy!

Megint a dacos ovis szinten mozogsz az érvelésedben...

(Csak, mert nekem így tetszik...)

Kardoskodhatsz még a teremtés hatnapos leírásának igazsága mellett is, tagadhatod akár az evolúciót is, vagy mondhatod, hogy a Föld lapos...

ez a te hited...

- bár összesen magadat csapod be.

Mint írtam: a Márk befejezés hiányzik a két legrégebbi ismert teljes Bibliából.

EZ TÉNY.

Nem a szövegkritikusok találták ki, te magad is meggyőződhetsz róla, ha az adott Bibliák szövegét az eredeti fotókon megnézed.

A miértre (hiány) továbbra sem adtál semmiféle elfogadható magyarázatot, csak bepróbálkozol a tekintély elvű érveléssel (mert az egyház azt mondja...).

És???

Ihletett szöveg... ahhoz Istennek léteznie kellene, de mivel ez is csak HIT és nem egy bizonyított tény, tehát az ihletettség mint olyan szintén kérdőjeles.

Ennyi.

Boldog Új Évet kívánok!