Némely agnosztikus észnél van akkor, amikor olyanokkal érvel, miszerint Isten létezése se nem bizonyítható, se nem cáfolható?

"nem csak létszám miatt!"

Hanem még mi miatt nem mindegy?

Például mennyivel valóságosabb egy világvallás istene, mint egy szektáé?

Vagy mi az, ami sokkal jobb benne, mint egy szektában, és nem földi dolog?

A tény, hogy valaki készpénznek veszi egy több ezer éves mesekönyv tartalmát...

Ez most olyan, hogy ha én írok egy fizika könyvet, totál 0 akademikus tudással, akkor onnantól a fizika cáfolható lesz a könyvem miatt? :D

Kérdező, nézzük a bizonyítékaidat:

„1. bizonyíték: Isten a Biblia szerint megbánta saját tettét. Egy tökéletes Isten nem csinál olyat, amit később megbán.”

Isten nem hibázik és nem bán meg semmit, de mivel Noé idejében lerombolta a teremtés művét, az ember számár az olyan volt, mintha Isten megbánta volna, hogy embert teremtett. Ez a szöveg értelme.

„2. bizonyíték: Isten mindenható. Ez önmagában is lehetetlen.”

Ez az érved értelmetlen.

„3. bizonyíték: Isten nem tudott olyan szabad akaratot teremteni, ami nem viszi bűnbe az embert. Vagyis nem mindenható (bár egyébként se lehet az a 2. bizonyíték miatt).”

Az embernek szabadságában áll a jó és rossz között választani. Az egész élet folyamatos választás, és minden választás fejlődés. Ha csak a jót lenne képes választani, az nem lenne szabadság, és nem lenne fejlődés. Isten tehát olyan szabad akaratot teremtett, amellyel az ember megtapasztalhatja önmagát és felelősséget kell vállalnia a döntéseiért.

Kérdező:

Azt írod:

„Ez a Biblia átköltése. Tulajdonképpen nektek nem is a Biblia a szent könyvetek, hisz azt ilyen könnyen semmibeveszitek. A ti vallásotok azon a néhány "szent axiómán" alapul, hogy Isten jóságos, mindenható, mindentudó, stb. Ezekért még a Bibliát is hajlandóak vagytok felülírni.”

Javaslom a Biblia értelemmel való olvasását. Ez azt jelenti, hogy a szövegek elemzésekor figyelembe veszed a kontextust, a szerző tudását és világképét, a történelmi kort, amelyben a szöveg íródott, a nyelv korlátait, hogy a szerző a felfoghatatlan Istent valahogy megfogalmazza, és így tovább. Ha így jársz el, sokkal mélyebben fogod megérteni a tartalmat, mintha csupán annyi a befektetett energiád, hogy a betűket összeolvasod szavakká.

Azt írod:

„Isten nem tud felemelhetetlen követ teremteni. Ez egy nagyon is jó érv, csak ti nem értitek, hogy ez egy bizonyíték Isten nem létére. Eddig csak olyan magyarázkodást olvastam, hogy maga a felemelhetetlenség is egy logikai önellentmondás vagyis nem is lehet Istenen ilyet számonkérni. Ennek a magyarázkodásnak se füle, se farka.”

Isten képes bármekkora követ teremteni, és azt felemelni, de arra is képes, hogy a saját erejét korlátozza, amennyire csak akarja. Mindezt azért tudja megtenni, mert mindenható.

Azt írod:

„Az embernek nem áll szabadságában dönteni. Az ember nem tud máshogy dönteni, mint ahogy az előzmények megszabják (determinizmus). A determinizmusra egyetlen alternatíva létezik, a véletlenszerűség, de a véletlenül létrejött döntéseket se nevezhetjük szabad döntésnek.”

Szabadságunkban áll dönteni, és azt naponta számtalanszor meg is tesszük. A döntéseinkben valóban benne van a származásunk, értékrendünk, tapasztalataink, de még a genetikánk is. Ugyanakkor képesek vagyunk mindezektől függetlenül, önmagunkat meghaladó döntéseket is hozni. Ebben segítségünkre lehet többet között a vallás, a filozófia, a pszichológia, és a művészet is. Javaslom, hogy ezt tapasztald meg te is.

Az agnoszticizmus nem csak isten(ek) létezésére vonatkozik, hanem úgy általában a transzcendenciára. Az alapkérdés ugyanis az, hogy az anyagi világon kívül van-e valamiféle transzcendencia. És itt nem kell feltétlenül valami más "dimenzióban" lévő transzcendenciára gondolni. Lehet, hogy maga az anyag rendelkezik transzcendens aspektussal, vagy éppen fordítva, a transzcendencia rendelkezik anyagi aspektussal. Vagy mondjuk valójában csak transzcendencia van, aminek egy eltorzult formája az, amit mi anyagi világként azonosítunk.

Buddha tanítását például hogyan cáfolod?