Keresztények mire alapozzák hogy a keresztes hadjáratok védelmi célokkal indultak?
Keresztények gyakran hangoztatják hogy a keresztes hadjáratok védelmi válaszreakciók voltak, de mi erre a bizonyíték? Én pont az ellenkezőjét látom. Ezek rendkívül véres támadó hadjáratok amik feltűnően gyakran a civil népesség kiirtásával végződtek. Mindenfelé indítottak keresztes hadjáratokat. Például Észak-Európába a még nem keresztény népek ellen:
Vend 1147
Svéd 1150, 1249, 1293
Livón 1198–1290
Porosz 1217–1274
Novgorodi 1241–1242
Litván 1283–1410
Gyakran más keresztény irányzatot követők ellen indultak hadjáratok. Például:
Bogumilok ellen 1200–1241 között több alkalommal
Albigensek (katharok) ellen 1209–1229
Aragóniai 1284/5
Despenser-féle 1382/3
Husziták ellen 1419–1434
Itáliai és délkelet-franciao.-i valdensek ellen 1487
A Közel-Keletre irányuló hadjáratokban elfoglalt területeket nem adták vissza a helyi keresztényeknek, hanem megtartották maguknak. Sőt, a negyedik keresztes hadjárat alkalmával Bizáncot támadták meg a keresztesek. Konstantinápolyt kifosztották, a ortodox keresztény lakosságot legyilkolták, tehát pont azokat akiket elvileg meg kellett volna védeniük.
válasza:Most ez két különböző dolog. Mi volt a hadjáratok célja, s miként valósult meg. Ez nem feltétlen esik egybe, de erre számtalan más területről is hozhatnánk példát, lásd atombomba.
A keresztes hadjáratok két alapvető okból indultak, hogy a szentföldi keresztényeket (és zsidókat) sanyargató, illetve a zarándokokat rendszeresen megtámadó muszlimoktól megtisztítsák a Szentföldet. Például a keresztények és zsidók megjelölése is ebből a korból származik, nem Hitler saját ötlete volt.
Valamint Bizánc segítségért folyamadott a pápához a muszlim előrehatolás miatt.
"Egy idő után azonban a békés állapotok megszűntek. al-Hakim kalifa uralma alatt (996–1021) üldözni kezdte a keresztény és zsidó vallásúakat. A kalifa megsemisíttette a jeruzsálemi Szent Sír templomot,[14] a keresztényeket egy fakereszt, a zsidókat egy fa ökörfej viselésére kötelezte, akiket büntetlenül megölhették az „igazhitűek”, akár az utcán is. Al-Hakim megmérgezése után az üldöztetés véget ért, de a keresztények elleni atrocitások nem szűntek meg, a nyugati zarándokokat egyre többször rabolták ki"
Talán a fenti idézet sokat elmond a helyzetről.
Tehát az ok rendkívül nemes dolog volt, sőt kimondottan szükséges volt háborút hirdetni. Persze sokkal jobb lett volna, ha ezek rendezettebb módon folynak, s csak arra irányulnak, ami a cél volt, de mindig éltek gyarló emberek.
Viszont minden rossz ellenére is eredményes volt, mert sikerült feltartóztatni az iszlámot jó időre.
Pont erről beszélek. Te és sok más keresztény úgy próbálja meg beállítani mintha a keresztes hadjáratok csak a szent földre irányultak volna az ott élő keresztények védelmében ami nem igaz. Ahogy írtam sokfelé indítottak keresztes hadjáratot. Ezek egy kis része irányult a szentföldre és a kereszteseket valójában nem érdekelte az ott élő keresztény népesség mert őket is legyilkolták, például Konstantinápolyban.
A jeruzsálemi Szent Sír templom megsérült a harcokban de a muszlimok fennhatósága alatt újjáépült és ma is látható. Általában véve pedig a muszlimok jól bántak a keresztényekkel.
válasza: válasza: válasza:Látom neked pedig azt nem sikerült felfogni, amit az első válaszom elején igyekeztem jobban kifejteni. Van ilyen.
Az pedig elég fura érv, hogy csak a hadjáratok kis része irányult oda, hiszen ezek voltak a legjelentősebbek, ebben vett részt a legtöbb uralkodó, ezekbe küldték a legtöbb embert. Sőt ezért indították eleve az egészet.
Bár valószínűleg a 43% körüli fanatikus mohamedán vagy, szóval megértem, hogy a lényegi okokról próbálod elterelni a figyelmet.
A keresztes hadjáratok közös jellemzője, akárki ellen is irányultak, hogy tömegesen gyilkolták le a civil lakosságot. Csak néhány példa:
Albigensek: Az első keresztes hadjárat során más keresztényeket is lemészároltak. Az albigensek jó keresztényként tekintettek magukra, de a római katolikus szabályokat, adókat és a születésszabályozás tiltását nem fogadták el.
Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott.
1209. augusztus 15-én Carcassonneban ezreket mészároltak le. Több más város is hasonló sorsra jutott.
A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották. A háború végezte (1229) után pár évvel (1232) megalakult az Inkvizíció, hogy felkutassa és elpusztítsa a megmaradt és bujkáló eretnekeket. Az utolsó Kathart 1324-ben égették el máglyán. Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál.Más eretnekségek: waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más. Legtöbbjüket kiirtották. Legalább százezer áldozat.
Első keresztes háború: 1095-ben II. Orbán pápa parancsára.
1096. június 24-én Magyarországon, Zimonyban ezreket mészároltak le,
1096. június 12-én Mosonban ezreket mészároltak le.
1096. szeptember 9 és 26 között Nikaibán ezreket mészároltak le.
1098 januárjáig 40 fővárost és 200 erődöt foglaltak el (a mészárlás adatai ismeretlenek).
1098. június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
1098. június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nők és gyermekek is). Itt a keresztények “mást ártalmat nem okoztak a nőknek, mint hogy a kardokat átdöfték a hasukon” – mondja a keresztény krónikás a chartres-i Fuclher.
1098. december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt “a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit” – írja Albert Aquensis krónikás.
1099. június 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, több mint 60.000 embert öltek meg (zsidókat, muszlimokat, férfiakat, nőket, gyermekeket). Egy szemtanú szavai szerint: “Salamon temploma előtt akkora mészárlás volt, hogy az embereink bokáig gázoltak az ellenségeink vérében”, aztán pedig “boldogan és örömtől könnyezve meneteltek embereink a Megváltónk sírjához, hogy dicsérjék és leróják tiszteletüket.”
Tyre érseke szemtanúként ezt írta: “Lehetetlen volt borzalom nélkül nézni a mészárlást; mindenhol emberi testrészek feküdtek, és az egész talajt a lemészároltak vére fedte. Nem csak a minden irányba szétszórt fejetlen testek és megcsonkított törzsek látványa keltette a borzalmat azokban, akik látták ezt. Sokkal szörnyűbb volt rámeredni a győztesekre, akikről tetőtől talpig csöpögött a vér. Bárki aki rájuk nézett, elborzadt. A jelentések szerint csak ebben a templomban egyedül tízezer hitetlen pusztult el.”
Aurai Eckehard, keresztény krónikás megjegyezte, hogy “még a következő nyáron is a rohadás szaga szennyezte egész Palesztina levegőjét.”
Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
Tehát nyugodtan kijelenthető hogy a keresztesek sok millió civilt gyilkoltak le mindenfelé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!