Hogyan tudna beilleszkedni a heteró keresztény hívők világàba egy megtért, de még identitászavara terhét jócskán hordozó volt leszbikus?

2-es

Nem mindennel értek egyet veled. De ez persze nem gond... 😃

Már hogyne lenne kihatással egy egész életre a nemi identitás? Pl. abban az időben, mikor én voltam fiatal, ez büntetendő volt, hát amennyit én emiatt hazudtam egész életemben... Először magamnak, aztán a családnak, és a munkahelyen, a néhány barát kivételével mindenkinek...

És az, hogy zárkózott lettem, befelé forduló, pontosan emiatt, mert nem lehettem őszinte... Mennyivel másként alakulhatott volna az életem, az egész életpályám, ami szintén pontosan emiatt fuccsolt be... ha ez nincs, ha nem ilyen vagyok.

Nem beszélve a gyerekekről, akik emiatt nincsenek...

És ha nem lettem volna ilyen, másként viszonyultam volna az emberekhez, a nőkhöz, a férfiakhoz, szóval nem sorolom. Regényt lehetne írni.

Amikor azt írtam, hogy szemétre való az egész életem, nem rám, mint emberre gondoltam, hanem a tetteimre, amit veghezvittem... Nem vagyok büszke rá, gyakorlatilag elpazaroltam az életem. Mint nő.

Pál apostol szavaira gondoltam, aki a világ szerint nagyon is sikeres pályát ítélt szemétnek, csak hogy Krisztust megnyerje, hát hol vagyok ettől én?

És azért sem értek egyet veled, mert pontosan az egyetlen dolog, amit értékesnek tartok magamban, az a megtérésem, azaz a bûntől való elfordulásom. Mégha ez most más nehézségeket is támasztott az életemben, akkor is. Ez az egyetlen, amiért érdemes volt élnem, hogy Jézust megismerhettem, aki annyira szeretett, hogy meghalt értem, hogy kezdhessem az egészet újra, tiszta lappal. És a jövőre tett ígéreteit még nem is említettem...

Tehát nem vagyok önmarcangoló, de az ó emberemet, és annak tetteit csak gyűlōlni tudom, nincs mit szeressek benne...

De ez az újjászületés nagyon nehéz nekem ilyen háttérrel.

Azt se tudom, hogy fogják hozzá, mert ugye az évek elmúltak, és vannak helyrehozhatatlan dolgok. Ez az, ami nehéz. Mert ugye tapasztalom az emberi dolgokat, kapom a kérdéseket, és mivel nem akarok nyilvánosan teregetni, így most menjek vissza a jól bevált hazudozáshoz? Megtért, újjászületett keresztényként?? Mikor pont az lenne a lényege az egésznek, hogy őszintének kellene lenni egymáshoz, és szeretni egymást? Akkor mi értelme a keresztény életnek??? Ha még a terheimet sem oszthatom meg, mert félnem kell, hogy megbotránkoztató leszek esetleg? Hogy alakuljon ki bizalom bárkivel is, ha nem vagyunk őszinték egymáshoz? ☹️

3-as

Az előző hozzászólásomban neked is válaszoltam, de még annyit tennék hozzá, abban igazat adok neked, hogy nem embereknek kell megfelni, hanem Jézusnak, és nem beilleszkedni kell, hanem szolgálni a többieket, ahogy Jézus tanította. A kérdést sem jól tettem fel ezek szerint. Csak ezt megvalósítani nem egyszerű, mikor terheket cipelsz. Szeretném átadni őket Jézusnak, de valahogy mindig visszaesnek rám...

És Ő pedig embereken keresztül tud segíteni, mivel látható módon nincs közöttünk. És a Vigasztalón keresztül, akit elküldött nekünk. Erre várok, ezért imádkozom, történjen meg ez a teher lerakás, de valahogy nem megy...

2-esnek még valamit elfelejtettem:

Az hogy a nőket szeretem, már nem fedi a valóságot. Már nem tudok többet úgy tekinteni rájuk, mint régen.

Ezt az egész hozzáállásomat cak um pakli megbántam. Egyszerűen kijózanodtam ebből, és utálom még a zsigerből esetleg fellátogato

Bocsánat, folytatom

fellátogató gondolatokat is gyűlölöm, amikkel sátán megdobál néha, és keményen el is utasitom őt a gondolataimat együtt, amivel csáboskodni akar.

11-es

Igen, azzal, hogy Jézust választottam, és Istennek tetsző életre törekszem, megnyílt előttem a boldogság útja. Nem lesz egyszerű az odavezető út, de a Krisztus követése nem sétagalopp, ezt maga Jézus is megmondta. Ezt a bűnt, ami foglyul ejtett eddig, ami boldogtalanná tett, és rámrakódott, és befonta az életem, mint a lián, nos ezt a bűnt elhagyva éreztem először, hogy jó úton járok. De nem önmagam megtalálása a boldogság forrása, és a cél sem ez, hogy találjam meg önmagam, hanem a cél Jézus Krisztus megtalálása, megismerése. Mert hiszen már megtaláltam önmagam, de abból nem sok köszönet volt, mert amit ott találtam... 😃 de inkább ne is említsük... Hiszem, hogy Jézusra találni a boldogság forrása, nemcsak nekem, de minden embernek ez lenne.

4—es

A Biblia nélkül, ami Isten szava, s ami mögött Isten maga áll, nem ment volna. Ez mutatott rá, milyen életet élek, és a tisztaság, meg a szeretet utáni vágy, azaz maga az Isten utáni vágy, (mert Isten maga a szeretet) segített abban, hogy kijöjjek ebből a mocsokból. Jézus pedig a bűnösök barátja, aki lehajolt hozzám az Igéjén keresztül, pont azzal, hogy megbocsájtott nekem, és megváltotta az életem. Felvitte az egészet a keresztre. Igen, ha tetszik, agymosott vagyok, de tisztára lettem mosva agyilag. És veled mizu? 😃

8-as

Ez micsoda, amit idéztél? Erről még nem hallottam.

A Bibliát olvasom, meg prédikációkat hallgatok a neten.