Ha Luther sosem indítja el a Reformációt, lehetett volna katolikus Holdraszállás úgy 1800 körül?
Arra gondolok, hogy ugye a katolikus egyház mindig is nagy tudomány-párti volt, pl. 1300 körül már tele voltak a kolostorok mindenféle mechanikus ketyerékkel meg vízkerék-hajtású munkagépekkel, és olyan papok is voltak az érett középkorban, akik arról írtak téziseket, hogy milyen lehet az élet más bolygókon.
Szerintetek ha a 16. században nem történik meg a Reformáció, tehát elkerüljük a vallásháborúkat meg a tudományellenes szektákat, akkor elképzelhető, hogy a 19. század elejére elérjük azt a fejlettséget, hogy a Pápai Állam három szerzetest lő ki a Holdra és épségben haza is térnek?
válasza:Most nem tudom eldönti, hogy komolyan kérdezted, vagy csak troll vagy.
Ha utóbbi, akkor elêg jól kivesézted ahhoz képest, hogy hülyesêg...
válasza:Nem ártana tájékozódnotok, mind az Egyházról, mind a középkori és újkori Európa történelméről.
Manapság is a jezsuita iskolákban van az egyik legjobb természettudományi oktatás, a 19. és korai 20. században nem volt ritka, hogy egy pap vagy szerzetes egyben fizikus, kémikus, vagy biológus is.
A Biblia szó szerint értelmezését és azt a felvetést, hogy a vallás szembenáll a tudománnyal a Protestánsok találták ki. Minden bizonnyal a középkori katolikusok világnézete közelebb állt ahhoz, amit manapság Kreacionizmusként ismerünk, mint a mai tudományos tényekhez, de csak azért, mert kevesebb természettudományos ismeretük volt a világról.
Azt a felvetést, hogy a vallás és a tudomány egymás ellenségei lennének, a katolikus egyház már a 12. században elvetette.
válasza:Az az igazság hogy az utóbbi kb. 200 év óriási fejlődése a kapitalizmusnak volt köszönhető. Sokkal hatékonyabban működik mint akármilyen központosított rendszer (legyen az szocializmus vagy teokrácia). (Nem igazságosabban, hatékonyabban...).
Na most a kapitalizmus kialakulását pedig a reformáció előzte meg. Pl. Kálvin volt az aki kimondta hogy a kamat az nem bűn. Ez kellett ahhoz hogy a meggazdagodás ne feltétlen azzal legyen egyenlő hogy a tortából nagyobb szeletet vágsz magadnak, hanem hogy növekedni is tudjon az a torta.
A másik dolog pedig hogy a technika fejlődőséhez a pénzen kívül kell még valamilyen ideológia ami miatt emberek abba a kutatásba fektetnek. A kapitalizmus tehát nem csak pénzt hozott, hanem a vágyat is a fejlődésre, kutatásra, növekedésre. Miért akarna bárki is űrkutatásba fektetni, ha az élet fontos kérdéseire ott van a válasz a katolikus katekizmusban? Most ezt esküszöm nem vallásellenességből írtam, hanem hogy a vallás szempontjából teljesen lényegtelen a holdra szállás ténye.
"Miért akarna bárki is űrkutatásba fektetni, ha az élet fontos kérdéseire ott van a válasz a katolikus katekizmusban?"
A katolikus vallás szerint Isten dícsőítése az is, hogy megismerjük emberi eszünkkel és értelmünkkel azt a világot, amit teremtett számunkra. Magyarul abban hiszünk, hogy a világ, mivel Isten keze munkája, sokat taníthat nekünk, Isten pedig azért adott nekünk agyat, hogy ezt fel tudjuk fogni.
Ez hajtotta például a régi szerzeteseket is abban, hogy vallási kötelességeik teljesítése mellett a természettudományokkal is foglalkozzanak, sőt a tudomány is értelmezhető a fentebb említett eszme miatt afféle vallási kötelességnek.
válasza:Abban igazad van, hogy sok mai mítosszal ellentétben az Egyház pártolta bizonyos fokig a tudományt (legalább is a protestantizmussal ellentétben sokkal inkább), sőt a csillagászat kiemelt terület volt, de kétlem, hogy a 19. század elején embert küldtek volna a Holdra.
Továbbá az Egyház mindig is nagyon megfontolt volt (talán ez jó kifejezés rá), így nem fogadtak el ideje korán egyetlen új elméletet sem, csak már akkor, ha minden kétséget kizáróan bizonyított lett. Ez pedig az új felfedezéseket inkább hátráltatja a rohamosan fejlődő világban.
válasza:Méigs miként akadályozta meg Luther, hogy teszem azt, akkor a pápai állam 1800 körül űrhajót építsen?
Amúgy a tudomány és technika legerősebben a pretestáns többségű USA-ban, Németországban és Nagy-Britnanniában fejlődött, a 20. században sem a pápa vagy a spanyolok építettek űrhajót, ezen azért gondolkozz el.
válasza:"A katolikus vallás szerint Isten dícsőítése az is, hogy megismerjük emberi eszünkkel és értelmünkkel azt a világot, amit teremtett számunkra."
Az a különbség a középkori és a mai egyház között, hogy régen ők voltak a kreatív erő, ma viszont a reaktív erő. Vajk amikor államot akart alapítani akkor elment a pápához, aki adott neki koronát, és szerzeteseket akik segítettek megszervezni egy európai típusú országot. Ez volt amikor az egyház kreatív erő volt. Ma reaktív erő, tehát a folyamatokat próbálják nyomon követni és lereagálni valahogy. Tipikus példája lenne ennek ha azt mondja az egyház a technológiai vívmányokat látva hogy "hát az Isten által teremtett eszünket használni persze hogy Istent dicsőítő dolog!".
válasza:A történelemben nincs olyan, hogy mi lett volna, ha...
És okkal nincs: ez olyan mint az időutazás. Egyetlen komponens megváltoztatása az egész rendszert megváltoztatja, visszamenőlegesen is. Ez pedig paradox helyzetet eredményezne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!