Van, akinek Isten egész egyszerűen nehéz életet szán?

Vegyük akkor Jézust,

ha valaki, akkor Ő bizony ok nélkül, kegyetlen szenvedést kellett átélnie a tökéletlen emberektől.

S mit mond róla az Atyja:

(Héberek 5:8) 8 Jóllehet Fiú volt, engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett;

Néhány jó tanács. Nem szabad másokat magunkkal összehasonlítani, hogy másoknak milyen gazdag az élete, családja, munkája, egzisztenciája, egészsége, sőt még hobbija is van. Csak magunkkal versenyezzünk és magunk helyzetéből kiindulva próbáljunk javítani.

„Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez.”

Ha szomorkodunk mert a világ szemében nem vittük sokra, csak búskomorságra jutunk.

Nem rendellenes, ha nem vigassággal teli az életed:

Prédikátor könyve

A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

Másik tanács, hogy legyünk hálásak amink van, adjunk hálát érte. Pl. hogy látunk, van két lábunk, van hol laknunk, mit ennünk, biztonságban élhetünk, stb.

És, ugye az elég minden napnak a maga baja. Szó szerint igaz, hogy aki hisz istenben, még jól is tud aludni:

6. Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

7. Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.

Fontos hogy legyen egzisztenciád, tehát munkád amiből megélsz. Én megértelek, hogyha ezen a téren nincs rendben az ember, az kihúzza a lába alól a talajt. De erre az a megoldás, hogy belevágsz, és képzed magad, vagy keresed a munkát, addig amíg nem találsz. Imádkozz Istenhez és segíteni fog. De sose add fel. Épp erről szól a a fentebb már idézett igerész, hoyg ne aggódjunk hogy lesz e ruhánk, eledelünk (ide sosolnám a lakhatást is), mert Isten tudja hogy mindezekre szükségünk van. Keressük előbb Isten országát.

Higgyél abban, hogy érdemes belevágni és végigcsinálni (Istent segítségül hívva) valamit egy képzést vagy ha találtál egy munkahelyet,a akkor ott megmaradni, nem feladni, még nehézségek ellenére sem.

Nézd meg Szűz Mária, vagy Jézus életét. Karácsonykor hajlamosak vagyunk idealizálni a betlehemi történetet, pedig egy kész kálvária volt. Az is, és Jézus és Mária egész élete. Pedig a valaha élt legtisztább emberek voltak mindketten.

A keresztény vallás sajnos nem mondja ki kerek perec, de más egyistenhívő vallások szerencsére megteszik:

Isten igazságos, és minden teremtménnyel igazságosan bánik. Akik jók, és hisznek, azok alkalmasak arra, hogy nagy jutalmat kaphassanak a túlvilágon, és ezt meg is kapják. A létezésük nagyobbik fele, az örök élet számukra könnyű és boldog lesz, ahol "kipihenhetik" a földi szenvedéseket. Akik viszont a földi életben Istennek hátat fordítva bűnben élnek, azok viszont nem adnak erre jutalmazásra módot Istennek. Ezért Isten nekik ezen a világon megad minden jót, hadd élvezzék csak, hiszen ez a 70-80 év dorbézolás úgyis sovány vigasz lesz az elrontott túlvilági örök életükhöz képest.

Tehát az igazságtalanságok, amik a jó embereket érik a földi élet során, a rosszakat pedig elkerülik, valójában éppen az isteni igazságosság részét képezik, csak ahhoz, hogy meglássuk, ki kell tágítani a perspektívánkat.

Ettől függetlenül Isten a jóknak is ad itt is, ha kérnek, és segíti is őket. Nem mindig csodás módon, de azzal, hogy lelkierőt ad nekik, és mindig velük van.

...Mondta a Sátán. Te meg elhitted neki, #26...

szerencsére a kérdező hite jóval mélyebbnek tűnik, mint hogy magaddal ránthatnád.