Szerintetek a pokolban történő szenvedés soha véget nem érő vagy véges?

...annyival kiegészítve, hogy a pokol (mint állapot, úgy is) a végítéletkor megsemmisül, a benne levőkkel együtt.

Tehát ezek után már sem fizikailag, sem szellemileg nem fog létezni hasonló, és oda való lélek sem lesz.

#61

Arról sehol sincs szó, amit te írsz. Sokszor a tüzes tavat hozzák fel erre ennek a relatíve fiatal emberi hagyománynak a képviselői, hogy a második halálként szól róla a Szentírás. De nem ártana hozzáolvasni azt a részt hogy mit is jelent a tüzes tó. A tüzes tó az a hely, ahol a sátán örökkön örökké szenved a hamis prófétával együtt, illetve minden elkárhozottal. Ezt egészen korrekten, szó szerint írja is a Jelenések könyve.

Én azért is pártolom ezt az értelmezést, mert nem bírok elképzelni egy olyan VÉGTELENÜL jó istent, aki elfogadja a végtelen kínzást.

Arról már nem is beszélve, ahol ő okozza azt.

Teljesen lényegtelen, hogy te mit pártolsz vagy én mit pártolok, egy lényeg van, hogy mit mond Isten szava.

Az pedig elég világosan fogalmaz ebben a kérdésben.

Egyébként mint írtam, senkit sem fog se Isten, se a patás ördög tűz felett rácson sütögetni. A szenvedés Isten tökéletes hiányát jelenti, vele együtt a szeretet és minden öröm hiányát. Noha ezt egyikünk sem tudja pontosan elképzelni.

Egyébként a teljes megsemmisítés mitől lenne jobb? Én azt tartom rosszabbnak.

Többen írták, hogy Isten nem okoz szenvedést, ezért nem lehet pokol, vagy ha van, akkor nem etikus.

Azt szeretném leszögezni, hogy

1 Isten nem az embereknek teremtette a pokolt és a gyehennát, hanem a gonosznak.

2 Ha emberek oda kerülnek, annak nem Isten az oka, hanem az odakerülők bűnei. Ha te a pokolra kerülsz, annak nem Isten az oka, ne Őt hibáztasd! A bűn zsoldja a halál. Ráadásul Isten úgy szerette a világot, hogy egy menekülő utat is adott a bűnös embereknek, a hit általi megigazulást, ha hisznek az Ő Fiában, hogy helyettük meghalt, akkor bűneik és következményeik is el lesznek törölve, és örök életet nyernek, vagyis kikerülik a poklot és a gyehennát, a második halált.