Ki teremtette a kutyákat?

Létezik-e feljegyzés olyan mutációról, amely "fejlettebbé" tette volna a szervezet genetikai felépítését?

Képes e beépülni genetikai kód az idegrendszerbe? Vagyis a DNS-ben lévő információ hogyan fordítódik le egy mozgássorozatra (rögzült viselkedésforma)? Ezt felül lehet e írni? Ha igen, hogyan?

"Létezik-e feljegyzés olyan mutációról, amely "fejlettebbé" tette volna a szervezet genetikai felépítését? "

A fejlettség relatív fogalom. A medveállatka rengeteg olyan dolgot röhögve túlél, aminek az ember töredékébe is belehal. Akkor ők most fejlettebbek nálunk? Vagy csak mások?

Olyanra pedig természetesen vannak példák hogy valami módosul, vagy megjelenik egy új tulajdonság. Lásd például a nylon evő flavobaktériumot (és az enzimek amikkel műanyagot bont, semmi másra nem alkalmasak, tehát mindenképp a nylongyártás óta kialakult új tulajdonság), vagy egyes kutyafajták úszóhártyáit.

"Képes e beépülni genetikai kód az idegrendszerbe?"

???

A genetikai kódot a DNS "tartalmazza", az idegrendszer teljesen más. De természetesen az idegsejtek is ugyanazt a DNS-t tartalmazzák.

"Vagyis a DNS-ben lévő információ hogyan fordítódik le egy mozgássorozatra (rögzült viselkedésforma)?"

Bevallom, nem tudom hogy mennyire ismert az ösztönök eredete, de egyébként az ösztönök esetében is ugyanúgy működik az evolúció. Ha egy egyed ösztönös viselkedése előny akár az egyed, akár a populáció szempontjából, akkor az illető élőlények nagyobb eséllyel élnek túl hosszabb távon.

#61: "Létezik-e feljegyzés olyan mutációról, amely "fejlettebbé" tette volna a szervezet genetikai felépítését?"

Akkor megint. Egysejtűből 8 sejtes önálló és külön így szaporodó többsejtes lény jött létre a kísérlet során. Linkeltem korábban kísérletet. Ez nagyon komoly evolúciós lépés.

Leírtam, hogy vannak olyan kutyák, amiknek új szerve keletkezett, az úszóhártya. Ez nem egy egyszerű dolog. Új vérerezettség, kellő feszítettség, és a kellő formának a tapadási pontjainak kialakulása is. Plusz kétrétegű bunda, melyből az egyik már vízálló, és új kormányzó farok, mint a vidráknál.

Ezek kizárólag csak genetikai újítások mentén érhető el. De felsorolunk még jó pár ilyet itt, és némely esetben maga az új mutációs lánc is detektálásra kerül:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Bocsi 62-re írtam.

De ezek mennyiben számítanak pozitív mutációnak?

Illetve ez csupán a genom struktúrájának diverzitása és/vagy megkettőződése?

Az ajánlott linkben részletezve van, hogy hogyan alakult ki genetikailag egy új tulajdonság a műanyagevő bacinál.

Itt az E. coli szerez be egy új tulajdonságot, és leírják, hogy milyen különböző új mutációk váltják ki ezt náluk. Többféle úton is eljutnak ehhez, hol bonyolult, hol egyszerűbb mutációk útján is ezek a bacik.

[link]

A génekről nem kell elhinni azt az ostobaságot, hogy ha egy kicsit is megváltozik, akkor vége (persze vannak érzékenyebb részek is, de mindegyik rész tud változni). Az úgy működik, mint valami vegyület. Ha az összetevő változik (mutációk miatt), akkor többnyire csak kissé romlik a hatásfok, de akár nőhet is, plusz más/új irányban meg változhat az alkalmazkodóképessége. A génekről leíródó fehérje nem csak egy dologra jó, és környezettől függően kiderül, hogy másra is jó, mint amire alaphelyzetben létrejött. A gén megváltozása is ezt fokozhatja is akár, és elkezdődik a másféle környezetben egy új irány kialakulása.

Egy génduplikáció simán lehetővé teszi, hogy szépen változgasson ez a szakasz, és közben az eredeti is működhet, míg a másolaton meg elkezdődik valami új (így alakult ki a műanyagevő baci is).

Mutációk rendszeresen halmozódnak a genomunkban is, akár semleges formában, és idővel be is kapcsolódhatnak, ami egy megváltozott környezetben akár fontos szerepet is felvehet stbstb.

[link]

"Ez átlagosan 100-200 mutációt jelent generációnként, vagyis mindannyiunkban 100-200 új mutáció jelenik meg a DNS-ben."

A sarlósejtes vérszegénységet (betegség) okozó mutáció kisebb hatásfokon máshol maga az áldás, mert a maláriával szemben védettséget biztosít, tehát itt is elkezd elterjedni ez a változat és idővel a pontmutációk az eredendő bajt is kijavítgatják, míg az új genetikai tulajdonság erősödik.

Bőven bőven lehetne még...

Mire nem kaptál választ?

Köszönöm.

Képes e beépülni genetikai kód az idegrendszerbe? Vagyis a DNS-ben lévő információ hogyan fordítódik le egy mozgássorozatra (rögzült viselkedésforma)? Ezt felül lehet e írni? Ha igen, hogyan?

"De ezek mennyiben számítanak pozitív mutációnak?"

Hogy a kutyának lesz úszóhártyája? És jobban tud ezzel úszni?

Vagy hogy a gyíknál kezd elsorvadni a tojásüzem, és mellette a szemünk láttára alakul ki a méhlepényes üzemmód?

Ezt most komolyan kérdezed?

A kutya úszóhártyája könnyedén és gyorsan kialakult. Ez, gondolom a béka ősénél is jól jött, nem?

De az úszóhártya még másra is jó, pl. erre:

[link]

Ha megnőnek az ujjak, és azzal együtt az úszóhártya is, akkor a szokásos használat mellett lassan kiderül, hogy azzal akár siklórepülni is lehet.

Ha tovább nőnek az ujjak, és eltolódnak végtag kezdőpontja felé, akkor az úszóhártya is nő, és ha ezt a kart még lebegtetjük is...

Ja! Hogy akkor ez az úszóhártya már nem is úszóhártya, hanem denevérszárny?

És a denevérek a szárnyaikat remekül tudják használni úszáshoz is...

[link]

És pont ugyanazzal a módszerrel mozgatja a szárnyait, mint a levegőben. Hát azért az is hasznos, ha az úszóhártyából idővel szárny lesz, nem?

"Vagyis a DNS-ben lévő információ hogyan fordítódik le egy mozgássorozatra (rögzült viselkedésforma)?"

Sajnos ezt nem értem. Ha arra céloztál, hogyan keletkezik új információ a genomban, arra mutattam példákat. Dokumentált példákat. Mutációról mutációra. Nem elég? Bőven lehet még...

Nincs rögzült viselkedésforma, csak hasonlóak. Mindegyik más és más, még genetikailag is. Ez hozza létre a variációt, és a jobbnál jobb eltérések szaporodnak a környezet adottságainak tükrében.