Milyen alapon rakják össze az evolúciót a bibliai teremtéssel?

Kérdés: Mit jelent a teista evolúció?

Válasz: A teista evolúció egyike az élet eredetére vonatkozó három legnépszerűbb nézetnek; a másik az ateista (vagy darwini, esetleg naturalista) evolúció, a harmadik pedig az egyedi vagy speciális teremtés.

Az ateista evolúció elmélete tagja Isten létét, és azt állítja, hogy az élet természetes úton, a természeti törvények (például a gravitáció, stb.) hatására, élettelen alkotóelemekből jött létre, de nem magyarázza e természeti törvények eredetét. Az egyedi teremtés elmélete ezzel szemben azt mondja, hogy az életet közvetlenül Isten teremtette a semmiből vagy már létező anyagokból.

A teista evolúció fogalma két nézetet takarhat. Az első verzió szerint Isten létezik ugyan, de nem vett részt közvetlenül az élet létrejöttében. Talán ő alkotta az építőelemeket, vagy ő hozta létre a természeti törvényeket, s esetlegesen még meg is fordulhatott a fejében, hogy mindezekből élet állhat elő, de valamikor visszavonult, és magára hagyta a világot. Szabad folyást engedett az eseményeknek, minek következtében végül is előállt az élettelen anyagból az élő. Ez a szemléletmód annyiban hasonló az ateista evolúcióhoz, hogy szintén természetes eredetet tulajdonít az életnek.

A teista evolúció elméletének második változata szerint Isten nem csupán egy-két csodát vitt véghez a földi élet létrehozása során, hanem egyik csoda a másikat követte. A Teremtől fokról-fokra juttatta el az élővilágot a kezdetleges formáktól a ma ismert bonyolult szervezetekig, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, amelyet Darwin az evolúciós fával ábrázol (a halakból lettek a kétéltűek, azokból a hüllők, majd belőlük a madarak és az emlősök, stb.). Ahol pedig a természet kevésnek bizonyult, ott Isten beavatkozott (hiszen természetes úton hogyan is alakult volna szárnnyá a hüllők mellső végtagja?). Ez a nézet annyiban hasonló az egyedi teremtés elméletéhez, hogy az élet mai formáinak létrejöttét valamiképpen Isten természetfeletti beavatkozásával magyarázza.

Számos különbség húzódik az egyedi teremtés bibliai tana és a teista evolúció között. Az egyik legfontosabb a halállal kapcsolatos elképzelések jelentős eltérése. A teista evolúció pártiak úgy hiszik, hogy a Föld több milliárd éves, és az őskori kövületeket rejtő földrétegek geológiai oszlopa is ezt bizonyítja. Mivel az ember jelenlétére csak a késői kövületek engednek következtetni, a teista evolúció hívei azt mondják, hogy az ember megjelenéséig sokféle állt élt és pusztult ki a földön. Ez pedig azt jelenti, hogy a halál már Ádám és Ádám bűnbeesése előtt is jelen volt a földön.

A bibliai teremtést vallók ezzel szemben abban hisznek, hogy a Föld viszonylag fiatal, és a kőzetrétegek a Noé-féle özönvíz idején, illetve azt követően keletkeztek, olyan geofizikai folyamatok útján, amelyeket ismernek és megfigyeltek a kutatók. Ez az elmélet több száz évvel Ádám bűnbeesése utánra helyezi a fosszíliák keletkezésének, és a szóban forgó állatok elpusztulásának az idejét.

Egy másik fontos különbség a két szemlélet között Mózes 1. könyvének az értelmezése. A teista evolúció pártiak rendszerint vagy a „nap-kor” elméletet vagy a „keretelméletet” vallják, melyek közös vonása a teremtés hetének allegorikus értelmezése. Ezzel szemben a Föld fiatal korát valló kreacionisták szó szerinti értelemben vett, 24 órából álló napokra gondolnak Mózes 1. könyve 1. részének az olvasásakor. Keresztény nézőpontból a teista evolúció mindkét válfaja téves, mivel nincsenek összhangban a bibliai teremtéstörténettel.

A teista evolúció a darwini sorrendet fogadja el, mely szerint először a csillagok jöttek létre, majd a naprendszerünk, azután a Föld, majd a növények és az állatok, és végül az ember, még ha a tekintetben különbözik is a két változat, hogy mennyire tulajdonít szerepet Istennek az események kibontakozásában. Csakhogy a darwini sorrend nem egyezik a bibliai teremtéstörténettel. Az 1Mózes 1-ben például az áll, hogy Isten az első napon alkotta a földet, a nap, a hold és a csillagok azonban csak a negyedik napon jöttek létre. Egyesek arra következtetnek a bibliai szóhasználatból, hogy Isten valójában már az első napon megteremtette a napot, a holdat és a csillagokat, de azért csak a negyedik napon említi őket az Ige, mert a föld atmoszféráján keresztül csak ettől kezdve voltak láthatók. Ez meglehetősen erőltetett magyarázat, tekintve hogy a Biblia elég világosan mondja, hogy a második napig nem is volt a földnek atmoszférája, tehát ha a nap, a hold és a csillagok már az első napon elkészültek, akkor az első napon biztosan láthatóknak kellett volna lenniük.

Az is egyértelmű Mózes könyvéből, hogy Isten a madarakat a tengeri élőlényekkel együtt az ötödik napon alkotta, a szárazföldi állatok ugyanakkor csak a hatodik napon jelentek meg. Ez a sorrend szöges ellentétben áll Darwin elméletével, miszerint a madarak a szárazföldi állatokból alakultak ki. A Biblia azt mondja, hogy a halak megelőzték a szárazföldi állatokat, a teista evolúció pedig ennek éppen az ellenkezőjét állítja.

A modern kereszténység egyik legszomorúbb tendenciája a bibliai teremtéstörténet és az evolúciós elméletek összebékítésére tett kísérlet. Számos jól ismert bibliatanító és apologéta adta be a derekát és jutott arra a meggyőződésre, hogy a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezése valahogy hitelképtelenekké teszi a keresztényeket. Már pedig az evolúciópártiak inkább azokat nem tartják tiszteletre érdemesnek, akiknek olyan gyenge a Bibliába vetett hite, hogy könnyen rávehetők a kompromisszumokra. Még ha tudományos körökben kevés is a teremtésben igazán hívő szakértők száma, vannak olyan hűséges szervezetek (pl. Answers in Genesis, Creation Research Society, Institute for Creation Research), akik határozottan vallják, hogy a Biblia nem csupán összeegyeztethető a modern tudománnyal, hanem ráadásul az igazi tudomány soha egyetlen szavát sem tudta még megcáfolni a Bibliának. A Biblia Isten élő Szava, melyet a világmindenség Teremtőjétől kaptunk, s a világ teremtéséről szóló bibliai beszámolót akkor sem nem lehet összeegyeztetni az evolúció tanával, ha az evolúció „teista” értelmezéséről van szó.

[link]