A hit gyülekezet valóban ilyen?

Asperrimus és kzs, a ti írásotokra is reagálok majd, de előbb még Pietrosol egy korábbi kommentjére szeretnék:

"ha az Ószövetség tanítása tökéletes lett volna, akkor nem is kellett volna Jézus Krisztusnak porindra lépni."

Az Ószövetség tanítása nem volt teljes és tökéletes, hiszen Jézus ezek közül volt amit érvénytelenített, s volt, amin szigorított, pl.:

"Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” Erre azt mondták neki: „Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?” Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő.” (Máté 19,5-9)

A törvény csak egy "nevelő" volt a Krisztusig, ezt maga Pál mondja és magyarázza el:

"Mi tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön az utód, akinek az ígéret szól. A törvényt angyalok közölték közbenjáró által. Közbenjáróra nincs szükség, ahol nincs két fél. Isten pedig egy. A törvény tehát az ígéretek ellen van? Semmiképpen sem! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes életet adni, valóban a törvény alapján volna a megigazulás. De az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek. Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök." (Galata 3,19-29)

A zsidóknak szükség volt a Törvényre, még ha ezek néhol nagyon szigorúak is voltak.

"A fogat-fogért habitus is ószövetségi, általad tökéletesnek megélt rendelés. Jézus Krisztus pedig ezt sem így tanította."

A "fogat-fogért" törvény azt mondja ki, hogy a bűnökért egyenértékű bűnhődés jár. S tulajdonképpen ezt Krisztus sem tanította másként, csupán nem bízta ránk az ítélkezést. Azt tanította, hogy ne mi ítélkezzünk és büntessünk másokat, hanem bízzuk ezt őrá.

@ Istvan35

Ez így van. Kétségtelen, hogy volt, amit felváltott Jézus a Törvényben (Ószövetség). Ezt leszámítva azonban azért jött, hogy betöltse a próféták szavát, és a teljes írás - akkor is - Istentől ihletett.

Ezen nincs is mit beszélni.

Igen, kedves Asperrimus, szinte biztos, hogy tévelygek. Amióta nem hiszek Jehova tanúinak, azóta a protestánsok és a katolikus/ortodox egyházak között nem tudnék dönteni. Bár én jelenleg úgy látom, hogy inkább lennék katolikus, mint hitgyülis, de nem tudok minden írásotokra korrekten felelni, mivel még nem vagyok tisztában teljesen a katolikus tanításokkal. Amiket viszont eddig megismertem, azok védhetőnek bizonyultak, de erről majd lentebb még írok.

Írjátok, hogy nem Péter a kőszikla, hanem Jézus. Ez bizonyos értelemben véve igaz, egyetlen kőszikla van és lehet, ez pedig az Isten:

"Ne féljetek, ne rettegjetek: Nemde régtől fogva megmondtam és kijelentettem nektek, ti vagytok a tanúim: Van-e más isten rajtam kívül? És van-e más Szikla? Nem tudok róla." (Iz 44,8)

De ahogy Jézus szikla volta az Atyából forrásozódik, úgy forrásozódik Péter sziklasága Jézuséból. Ahogy Jézus Istenre helyezett alapkő, úgy Péter Jézusra helyezett alapkő. Aki Péterre építkezik, az Jézusra illetve magára az Atyaistenre építkezik.

Jézusnak tizenkét apostola volt. Ezzel akarta jelezni, hogy a tizenkét törzsből álló Isten népének ők az új vezetői. Jézus erre a tizenkét emberre alapozta az Egyházat. Minden kereszténynek rájuk kell épülni:

"Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus." (Ef 2,20)

"Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét! És lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet. ... A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve." (Jel 21,9-14)

Nos az apostolok vezetője pedig Péter volt. A görög eredetű szó vagy az arám Kéfás azt jelenti, hogy szikla. Péter tehát egy nagyon fontos kő az Isten épületében, ha nem is az egyetlen és nem is a legfontosabb. Krisztus ő reá bízta a vezetést, ő a megbízott főpásztor, aki Krisztus juhait legelteti (Jn 21,17).

"Főleg úgy nem, hogy a SzentÍrásban a pápai intézményt nem találjuk meg, és Péter sem úgy szerepel, mint megkülönböztetett apostol."

Viccelsz? Péter egyértelműen az apostolok vezetője volt. Erre számtalan érvet lehetne hozni. Kezdjük azzal, hogy Jézus egyedül Pétert bízza meg név szerint saját nyájának, juhainak a vezetésével (Jn 21,15-17), amivel az egész Egyház fölé rendeli, míg a többi püspök ( episzkoposz) a pásztorság egy hasonló, de alárendelt szerepét kapják csak meg (ApCsel 20,28; 1Pét 5,2). Ezt a megbizatást Jézus háromszor elismétli, amellyel egyrészt az ünnepélyességet fokozza, másrészt pedig jogi formát ad a hatalomátruházásnak, ugyanis a keleti viágban a jogi szerződéseket ismételték meg háromszor tanúk jelenlétében (vö. Ter 23,3-18). Azaz Péter hivatalosan is megbízatást kap az egész nyáj pasztorálására. Hogy ebben a szövegben nem csupán a szokásosan magyarázott rehabilitálásról van szó, amellyel Jézus megbocsátja Péter háromszori tagadását, hanem egy tekintélyen alapuló hatalommal való felruházásról is, azt protestáns kommentátorok is elismerik, pl. Harnack, W. Bauer, Loisy, Cullmann stb. (vö. Benedikt Schwank: János . Agapé. 2001. 616. o.)

De hogy Péter a vezető, a szikla, azt a Máté 16,18 bizonyítja a legjobban, ahol is konkrétan azt mondja neki Jézus, rá építi majd az Egyházát, amin a pokol kapui sem vesznek erőt. Péternek ezt a nevet ugyanis nem véletlenül maga Jézus adta:

Jn 1,42

"Jézus ráemelte tekintetét, s így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfa, azaz Péter lesz a neved. ”

Mt 16,18 "

Én is mondom neked: Péter vagy..."

Jézus egyedül Péternek adott ünnepélyesen új nevet, Kéfásnak, azaz Sziklának hívva őt (Jn 1,42; Mt 16,18). S ez a név az egész Egyházban használatos lett. Ezzel a névadással Jézus Péternek a hivatalára utalt, és nem természetére. Az új név a Szentírásban mindig egy üdvtörténeti jelentőséggel bíró szerephez kapcsolódik (pl. Ter 17,5; 32,29; Lk 1,28; ApCsel 13,9).

Mt 16,18

"Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt."

Ha rendesen belenézünk ebbe a szentírási részbe, akkor könnyen rájöhetünk, hogy a szikla kifejezés (görögül: petra ) itt magára Szent Péterre utal, és nem az ő hitére, hitvallására, vagy Jézus Krisztusra, ahogy ezt több (bár egyre kevesebb) protestáns gondolja. Krisztus itt nem mint alap , hanem mint alapító , mint építész jelenik meg, aki „épít” . Az Egyház az, ami épül, de nem hitvallásra, hanem a hitvallókra, azaz élő emberekre (vö. pl. 1 Pét 2,5 - „magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá” ). Manapság a biblikus tudósok és kommentátorok túlnyomó többségének a véleménye ugyanaz, mint amit a Katolikus Egyház mindig is tanított erről a részről. Azaz, ez a rész Szent Péterről szól, akit az Egyház alapkövévé tett Jézus, és így Péter lett Isten új népének fője és elöljárója (ami végül is a pápaság tanának a magja). Ezenkívül a Szikla egy metaforát is magában foglal, amely Péterre vonatkozik, amivel a szenvedő és semmibe vett Messiásra hasonlít (1Pét 2,4-8; vö. Mt 21,42). Jézus tudta, hogy a biztos alap nélküli ház összedől (vö. Mt 7,24-27), ezért tett le Ő maga egy alapot Egyházának, amelynek erejét és szilárdságát ígérete szerint saját maga biztosítja. A Katolikus Egyházban Szent Péter tehát az alap, de nem az Egyház alapítója, ő a gazda, de nem az Egyház Ura. Jézus Krisztus a Jó Pásztor (Jn 10,11) más pásztorokat is adott számunkra (Ef 4,11 - „Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett” ; ApCsel 20,28 - „Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát” ), de az összes juhát egy pásztorra bízta rá (Jn 21,15-17), és az akol kulcsait is őneki adta át (Mt 16,19).

Na szóval ennyit Péter vezető szerepétről. Írjátok még, hogy nem annak az Egyháznak a jogfolytonossága számít, amiről itt szó van, hanem a szellemi értelemben vett egyház az, amin soha nem vesznek erőt a pokol kapui sem. De szerintem ez is csak egy olyan magyarázat, aminek az a lényege, hogy önmagagunkat igazoljuk. Jézus valóságos földi egyházat alapított, amin a pokol kapui sem vesznek erőt. Ti azt mondjátok, hogy nagyon is erőt vett rajta, mert bűnöket követett el, hamis tanításokat vall (Szentek, Purgatórium, Mária dogma stb.). És azt mondjátok, hogy a Hit Gyülekezete az, ami ennek továbbfolytatása, amin a pokol kapui sem vehetnek erőt. Na de a ti felekezetetek csak néhány évtizede alakult, hol volt a Hit Gyüli több mint 1000 évig? Addig mi volt az Egyházzal? Erőt vettek rajta a "pokol" vagy "alvilág" kapui? Ti kénytelenek vagytok ezt mondani, mint ahogy minden szekta kénytelen ezt mondani, hiszen ezen múlik a létjogosultságuk. Ellentmondtok Jézus szavainak, csak hogy a saját tanaitokat érvényre juttathassátok! Én legalábbis így látom ezt.

Ahogy írtam, én nem látom, hogy nektek lenne igazatok. Hivatkoztok az egyház bűneire, de ez még nem bizonyítja, hogy Istennek másik egyházat kellett volna választania, csak azt, hogy az egyházvezetők többször vétkeztek. De a zsidó nép is sokszor vétkezett, sokszor eltért az igazságtól, s a történelmük nem volt egy erkölcsi mintakép, Isten mégis hű maradt hozzájuk, amíg meg nem tagadták a Fiút, s ezáltal Őt is, mert az emberek hűtlensége nem teszi érvénytelenné Isten hűségét:

"Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg." (2Tim 2,12-13)

Szóval hogy voltak bűnös vallási vezetők, bűnös katolikusok, az még nem bizonyítja, hogy az egyház által képviselt vallás hamis. Jézus pedig egy szóval sem mondta, hogy a hálóban nem lesznek hitvány halak, amit végül valóban kidobnak, hanem pont hogy erre figyelmeztetett: (Mt 13,47-50).

Aztán jösztök a Szentekkel, a Purgatóriummal, vagy a Mária dogmákkal stb... De én úgy Látom, hogy ebben sincs igazatok. Bár a Máriával kapcsolatos tanításokat egy kicsit tényleg túlzásnak látom, de azért a lényege ennek is igazolható. Csak röviden e témákkal kapcsolatban is:

"Krisztus egyedüli megváltói és közbenjárói tekintélyét megosztják Máriával, miközben egy olyan mennyei királyságot képzelnek el, ami teljesen idegen a Bibliától. Így pl. csodálatosan szép mennyei kép, ahogy Mária ott ül Krisztus jobbja mellett, miközben a Szentek imádkoznak és közbenjárnak miérettünk... Nagyon szép elgondolás. Csak éppen teljesen ellentétes a Biblia kinyilatkozásaival szemben."

Krisztus egyedüli közbenjáró szerepe nem sérül, hiszen a Szentek által is Krisztus jár közben értünk. Olyan ez, mint a bűnök megbocsátása. Szerintem minden keresztény egyetért abban, hogy emberek nem bocsáthatnak meg bűnöket, csakis Isten. Az Újszövetségben mégis azt látjuk, hogy emberek is bocsátanak meg bűnöket:

"És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket: Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartatnak." (Jn 20,22-23)

Nyilván nem arról van szó, hogy ember bocsátja meg a bűnt Isten nélkül, hanem inkább arról, hogy az Isten emberek által bocsát meg bűnöket. Eredendően ugyanis minden bűnbocsánat csak az Istentől jöhet, de embereket is felhasználhat erre. Persze ez az ígéret csak engedelmes, tiszta és szent embereknek adatott meg, akik napi közösségben vannak az Úrral.

Tehát már a földön élt emberek is bocsáthattak meg bűnöket, mert Krisztus általuk működött. A hűséges keresztényeknek viszont Jézus mást is mondott, mégpedig hogy trónkon ülve ítélkezhetnek is majd:

„Ti vagytok azok, akik megmaradtatok velem kísértéseimben, és én rátok hagyom a királyságot, ahogyan az én Atyám rámhagyta azt; hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál az én országomban, és királyi székekbe ülve ítéljétek Izráel tizenkét törzsét.” (Lukács 22,28-30)

"És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig." (Jel 20,4-6)

Nyilván az uralkodásnál és ítélkezésnél is ugyanez a helyzet. Eredendően minden ítélkezés az Istentől jön, senki más nem ítélkezhet. De az Isten úgy dönt, hogy emberek által is ítélkezni fog. Persze ha ezek az elhunyt szentek nem úgy uralkodnának és ítélkeznének, ahogy azt Krisztus jóváhagyta, akkor "mennének".

És ugyanez a helyzet az Szentekhez való imákkal is. Nem imádják a Szenteket, hanem az imájukat kérik. Te is imádkozhatsz bárkiért. Közbenjárásunk természetesen Krisztusból az egyedüli közbenjáróból forrásozódik. Krisztussal ugyanis mindenki közbenjáró, nélküle pedig senki sem. Isten akarata az, hogy imádkozzunk egymásért, mert Isten a másik által is meg akar áldani bennünket.

Lehet vitatni, hogy most a Szentekhez tényleg lehet e szólni, lehet e őket kérni vagy sem, de csak azért, mert erre nincs egyértelmű igei példa, amíg a bűnök megbocsátására, ítélkezésre van. A katolikusok szerint mindenesetre lehet, s végülis teljesen logikus, hogy ha a Földön élt keresztények imádkozhatnak egymásért, kérhetik egymás imáját, akkor a már elhunyt Szentekkel sem bűn tartani a kapcsolatot, ha egyszer valóban élnek. Főleg, hogy sokkal nagyobb hatalmat is kaptak. Ők már uralkodnak, hiszen mint társ-királyok élhetnek a mennyben, a Fiú pedig általuk is ítélkezik majd, vagyis rajtuk keresztül, őket megbízva.

Mária dogmákkal kapcsolatban pegig itt szp72 nagyon jókat írt: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

Tisztítótűzzel kapcsolatban is már többször vitáztam Asperrimussal, pl. legutóbb itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

De szintén szp72 nevű felhasználó írt jókat ezzel a tanítással kapcsolatban itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

Szóval én ezt is igazolhatónak látom.