Miért olyan fontos a materialistáknak, hogy igaz legyen az evolúció, egyáltalán mi a tétje annak, hogy igaz-e vagy sem?

Az akadémiai doktor szerint nincs evolúció

A polémia feloldása – megtérés

Pauk János genetikust, növénykutatót kérdeztük a hit és tudomány közötti kapcsolatról. Az akadémia doktor szerint az evolucionista és kreacionista hívők közti vita megoldása az előbbiek meghajlása a Biblia előtt.

– Ön szerint milyen kapcsolat áll fenn a teremtés és az evolúció között?

– Kérdésében úgy érzem, ott szerepel az a feltételezés, hogy az evolúció folyamata és a teremtés ötvözhető. Kétségtelen, hogy a mai magyar tudományos életben, elsősorban Pierre Teilhard de Chardin nyomán sok vallásos tudós vallja, hogy Isten az evolúció folyamata által alakította ki a világot és ez még ma is tart. Ez a teista evolúció nézete, miszerint ötvözhető a teremtés és az evolúció. Több okból sem fogadom el ezt a nézetet. Egyrészt azért, mert a teista evolucionisták, a Biblia értelmezésében túlságosan „lazán”, nem biblikus módon értelmezik a dolgokat. Megfigyelhető, hogy az evolúciós elmélet fényében értelmezik a Bibliát, vagyis számukra az evolúció bibliamagyarázati elvként szerepel. Ez azonban a Biblia üzenetének megcsonkításához, félreértelmezéséhez vezet. A teista evolucionisták több bibliai állítást nem vesznek komolyan.

– Például?

– Isten azt mondja, hogy az Ige által alkotott, szerintük az evolúció segítségével. Isten azt mondja, hogy fajokat alkotott és a folyamat akkor lezárult, szerintük az evolúció a rendező elv, ami napjainkban is tart. A Biblia szerint a világmindenség, beleértve a Földet is, készen állt elő a Teremtő „műhelyéből”, szerintük „félkészen”. A Biblia szerint az első emberpár nem az állatvilágból fejlődött ki, hanem eleve Isten a maga képére és hasonlatosságára formálta őket, szerintük ez sem így történt, noha ezt a tényt Jézus is megerősítette. Vagyis számos olyan bibliai tényt érint a teista nézet, ami ütközik azzal, amit Isten jónak látott velünk tudatni a Bibliában. Ezek után nem csoda, hogy a teista evolúciós nézet vallóinak különös nézeteik vannak a bűnesetről, a megváltásról, a világmindenség újjáteremtéséről, ami egyébként a teremtésről szóló beszámoló ellenpárjaként a Biblia egész üzenetének keretét képezi.

– Ön azt állítja, hogy Biblia alapján nem tartható a teista evulúció, amit a katolikus egyház elfogad, és sok protestáns hívő is?

–  A Biblia a kezdeteket illetően a világ teremtéséről beszél, és ezt nemcsak Mózes első könyvében teszi, hanem az Ó- és Újszövetség egyéb helyein is. Talán a legmegdöbbentőbb egy nem hívő embernek az lehet, hogy az utalások teljes összhangban állnak. Ezekből kiindulva számomra lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy az evolúció kerekét a Teremtő olajozta illetve működteti még ma is. Amint mondtam, és olvassuk a Bibliában, a teremtett világ, a Biblia leírása szerint, teremtés által állott elő. A Biblia pedig Isten kijelentése. A hívő emberek elsősorban nem a bizonyított tények miatt fogadják el a Bibliát és annak igazságait, hanem mert a Szentlélek Isten meggyőzte őket a Biblia isteni eredetéről. Ezért válik számukra legfontosabb tekintéllyé. Ha a teista evolúciót fogadnám el, szembekerülnék a Biblia számos állításával, amit természetesen szeretnék elkerülni.

– Az evolúció és a kreacionizmus hívei között heves viták zajlanak szerte a világon. Tapasztalata szerint mennyire van jelen ez a polémia Magyarországon?

– Egyre inkább jelen van. A polémiából a helyes kiutat a helyes igazodás adná meg. A hívő emberek számára nincs más kiindulópont a tudomány művelésében sem, mint a Teremtő kijelentése, a Biblia. A nem hívő emberek a Bibliát nem fogadják el, ezért a polémia egészen biztos a legvégső időkig megmarad. Persze van egy dinamikus elvi lehetősége minden hitetlen embernek – a megtérés. A Bibliából tudjuk, ez is Isten ajándéka. Innen számítva a polémia feszültsége feloldódhat, ha a hitre jutott ember meghajol a Biblia tekintélye előtt.

– A teista evolúció híveinek, akik szerint nem Isten teremtette az evolúciót, ezek szerint meg kell térniük? Ők nem hitre jutott emberek?

– A hitre jutott emberek azok, akiket Isten megajándékozott a Bibliába vetett bizalommal. Ezek az emberek Jézus Krisztust személyes megváltójukként szeretik és urukként tisztelik. A hitre jutott embereknek a Biblia szabályozza gondolkodását, szavait és tetteit, s igyekeznek mindent Isten dicsőségére tenni. Azt hiszem, természetes, hogy a hitben élő emberek gondolkodása, viselkedése nem állhat ellentétben a Bibliával. Ha mégis így van, mert találkozhatunk ilyen példával is, akkor kiigazításra van szükség, azaz igazodni kell a vezérfonalhoz.

[link]

Időközben a protestáns felekezetek közül is több elfogadta a teista evolúció elméletét: az anglikán, a református és az evangélikus egyház teológiájának is részét képezi ma, és az evolúciót tagadók jelentik a kisebbséget felekezetükön belül.

Kijelenthető, hogy a teista evolúciót tulajdonképpen egységesen főként a neoprotestáns felekezetek tagadják teológiájukban. Szerintük a Biblia értelmezésébe nem fér bele az evolúciós fejlődés tudományosan ismertetett modellje. Ennek teológiai és filozófiai okai is vannak. Előbbi abból származik, hogy a teista evolúciót csak úgy lehet összhangba hozni a Bibliával, hogy ha a Genezis könyvének első két fejezetét, a teremtés történetét nem fogadjuk el szó szerint, hanem pusztán allegorikusan értelmezzük – azaz a mondanivalóját keressük, és nem tényszerű beszámolónak tekintjük. Ilyen módon a teremtés hat napja valójában csak egy folyamatot ír le, amelyben meg is lehet figyelni a fokozatos fejlődést. A szó szerinti értelmezés ezt nem teszi lehetővé: eszerint Isten valóban az adott napokon teremtette az élőlényeket a szavával, ahogyan olvashatjuk. A teológiai problémák sorozata abból adódik, hogy a Biblia más részeiből egyértelmű, hogy a később élő próféták és apostolok, sőt maga Jézus Krisztus is szó szerint értelmezte a teremtés történeti leírását. Jézus Krisztus beszédei és az apostolok levelei például egyértelműen hivatkoznak az első emberpárra, Ádámra és Évára. A teista evolúció felfogása szerint, az allegorikus bibliaértelmezés alapján ilyen jellegű első emberpár, ősapa és ősanya nem is létezhetett (ha a biológiai történetből indulunk ki), hiszen az ember egy folyamat során jött létre, nem volt éles határ az állatvilág és az ember között. Ez viszont felvet olyan további problémákat, mint például a bűnbeesés eseményének, s így az eredendő bűn fogalmának értelmezése. Ezek után már a megváltás szükségessége is nehezen magyarázhatóvá válik.

További fontos teológiai probléma, hogy a teista evolúció felfogásából egyértelműen következik a tudományos állításoknak a bibliai szövegeknél pontosabb és hitelesebb forrásként való elfogadása. Hiszen, ha a Biblia lenne a hiteles forrás, akkor a bibliatanulmányozó emberek már évszázadokkal korábban felfedezhették volna benne az evolúciót, a fejlődési folyamatot – ilyenről pedig senki nem írt korábban. Ez tehát azt jelenti, hogy a Bibliából önmagában nem következik az evolúció mint teremtési módszer, hanem a tudomány állása miatt „szükséges” a Bibliát így értelmezni. Így viszont már csak egyetlen kérdés marad: ha valami oknál fogva a tudomány változtatna az evolúciós elméleten, és esetleg egy jobb megoldással rukkolnának elő a kutatók a világ keletkezését illetően, akkor a teológusok is felülírnák-e felfogásukat? Hiszen a teista evolúció értelmezési módszeréből ez logikusan következik, ez esetben viszont a bibliaértelmezést igazítanák a tudományhoz. Akkor tehát a Biblia nem egy szent szöveg, ami Istentől származik, nem felsőbbrendű az ember alkotta tudományos nézetekhez képest, hanem éppen fordítva?

A teista evolúció másik problémája filozófiai-logikai eredetű: felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen isten az, aki az evolúció útján teremt? Hiszen ismeretes, hogy az evolúciós mechanizmus szerves része a halál, a gyengék, a „kevésbé rátermettek” kipusztulása, azaz a természetes szelekció. Ez az isten felhasználja a gyengék pusztulását, a fajok kihalását tervének megvalósításához? Eszerint a természeti katasztrófákat is ő találta ki, hiszen az evolúciós fejlődésben ezeknek is fontos szerepe volt. Továbbá az emberi történelem szenvedéseit (háborúk, járványok, katasztrófák) is neki köszönhetjük, hiszen ez is az előre eltervezett világtörténelem része. Ezen túl a jelen világunkban látható sok igazságtalanság és probléma is rá vezethető vissza, hiszen mindezt szintén bele kellett vennie az eredeti fejlődési tervbe. Sőt, mindebből egy szörnyszülött, a szociáldarwinizmus, azaz a né­pek közötti rátermettségi harc is következik, ami a náci fajirtás egyik ideológiai alapját is adta annak idején. Nagyot nem tévedhettek, mert a teista evolúció istenének teremtési elvével végül is összhangba hozható a szociáldarwinizmus eszméje. Ezzel szemben a Bibliából kirajzolódó kép egyértelműen jónak, életpártinak, a halál, a szenvedések ellen harcolónak, a gyengék és elesetteket pártolónak mutatja be Istent. Ezek alapján megkockáztathatjuk, hogy A TEISTA EVOLÚCIÓ „ISTENE”, A BIBLIA TELJES SZÖVEGE ALAPJÁN INKÁBB HASONLÍT AZ EMBERISÉG ŐSI ELLENSÉGÉHEZ A SÁTÁNHOZ, MINT A TEREMTŐ ISTENHEZ!

[link]

Egy mai tudós hasonló módon közelítene Jézushoz, mint annak idején a farizeusok: adjon “tudományosan egzakt bizonyítékot” arról, hogy ő az, akinek mondja magát. Jézus adott is bizonyítékot csodáival, de soha nem akkor, ha követelték tőle, hanem akkor mikor hittel kérték. Annak az embernek pedig, aki visszakapta látását, vagy éppen életét, minden racionális oka megvan arra, hogy higgyen Istenben.

Az istenhit és a természettudomány közötti viszony különböző alapvető formái az élet és az ember eredetével foglalkozó viták során figyelhetőek meg. Három fő jól elkülöníthető álláspont létezik, ezek az ateista evolúció, a teistaevolúció[v], illetve a kreacionizmus[vi] (tudományos teremtéselmélet), melyeket itt röviden ismertetünk.[vii]

Az ateista evolúció feltevése szerint az eredet az első élő egységtől kezdve az új fajokig természetes folyamat eredménye, melyet kizárólag a véletlen mutációk és a szelekció vezérelt, és semmilyen magasabb értelem nem vett részt benne. Az evolúciós hipotézis története során megfigyelhetjük, hogy már régen tényként tanították, amikor a tudósok részleteit tekintve több feltevéssel, mint bizonyítékkal rendelkeztek. Bizonyos írásokat olvasva az ember önkéntelenül is arra gondol, hogy az Istent nélkülöző evolúció működőképességének elfogadásához több hit kell, mint a keresztyénséghez.[viii]

Az evolúciós hipotézis tisztán tudományos módszerekkel komolyan kétségbe vonható. A mutáció, mely az evolúció előrevivője, ritka és szinte kizárólagosan káros jelenség. Egy új szerv működőképes létrejöttéhez nagyszámú pozitív mutáció egyidejű bekövetkezésére van szükség ahhoz, hogy a mutációkat a szelekció benntartsa és elterjessze a populációban. A szelekció ugyanis csak azt a tulajdonságot tartja meg, ami az éppen őt hordozó élőlény számára előnyös, míg egy potenciálisan majd előnyös szerv egyik alkotóeleme önmagában éppenséggel káros és negatív szelekciós hatású lehet. A szelekció “nem tudhatja előre” melyik mutáció lesz hasznos, és az is valószínűtlen, hogy az abszolút véletlenszerű mutációk megfelelő sorrendben követik egymást, amikor egyetlen pozitív mutációnak az esélye is elképzelhetetlenül kicsiny, lényegében nulla[ix]. További problémát jelent a termodinamika második törvénye, melynek értelmében, a világmindenségben minden a nagyobb rendszertelenség, a káosz felé halad, ami pontosan az ellenkezője az evolúció állításának. A kormeghatározási módszerek megbízhatósága megkérdőjelezhető[x], az egyes különálló fajokat összekötő ún. “hiányzó láncszemek” pedig a mai napig nem kerültek elő.[xi] Ez a gondolatmenet magában hordja az isteni értelem jelenlétének szükségszerűségét.

A teista evolúció feltevése szerint Isten irányította a természetes evolúció folyamatait, lényegében az evolúciót felhasználva teremtette az élővilágot. Ez az elmélet az 1Móz 1-ben található napokat korszakokként értelmezi, Ádám teremtésében is evolúciós folyamatot lát, és az univerzum korát több milliárd évesnek mondja. Ma ez az elmélet igen elterjedt számos egyházban, így a római katolikus egyháznak hivatalos dogmája[xii], de a református egyház teológusai is ezen az állásponton vannak jórészt. A teista evolúció veszélye abban áll, hogy két olyan nézetet kíván összeolvasztani, melyek határozott ellenségei egymásnak. Akik az evolúció elméletét megalkották kimondottan Isten felesleges voltátvallották, és ennek megfelelően alkották meg rendszerüket. A Biblia Mindenható Istene ezen az elméleti talajon idegenül hat. Miért teremtette volna Isten a világot több milliárd év alatt, evolúciós “segédlettel”, amikor Isten létére hat nap (sőt egyetlen pillanat!) alatt is megtehette volna? Számos Bibliában megírt eseményen kell erőszakot elkövetnünk ahhoz, hogy a teista evolúció nézőpontjához igazítsuk, és ezt nem lehet mindig azzal leplezni, hogy “Mózes a régi korok emberének nyelvén írt”, vagy “szimbólumokban fejezte ki magát”, mert még az egyszerűen elmondott történetnek is hasonlítania kell a valóságra, azonban a teista evolúciónál ez sok esetben nem működik. Éva teremtése pl. mindenképpen meseszerű motívummá válik így, s ezzel megkezdődik a “tudományos bibliakritika” romboló munkája.

A teremtéselméletek egyedüli alapja a Biblia. A tudomány csupán a megértést segítheti elő, sohasem irányíthatja vagy változtathatja meg a Szentírás magyarázatát annak érdekében, hogy igazolja a tudományos feltételezéseket. Ha valaki a teremtést vallja, szükséges, hogy a Biblia adatait igaznak, tényszerűnek fogadja el, és vállalnia kell azt is, hogy Ádám volt az első ember. A bibliai beszámoló szerint a bűneset előtt nem volt szenvedés és halál (1Móz 1,29-31;Róm 8,19-22), ami önmagában kizárja a teremtés és az evolúció egyesítését[xiii]. Az özönvízzel kapcsolatos bibliai beszámoló hitelességének bizonyítása különösen fontos szerepet kap a modern kreacionista szakirodalomban[xiv], innen származik a katasztrófizmus név is. Ezek szerint az özönvíz valóban globális méretű volt, és csak a bárkában tartózkodók élték azt túl. Az özönvíz bizonyítékai a világszerte megtalálható összekeveredett fosszilis maradványok és a bárka kisebb leletei is. Noé bárkája iránt időről-időre megújul a tudományos érdeklődés, ezt számtalan szaklapban megjelent cikk igazolja. Több olyan felvétel is ismert, melyeken elképzelhető, hogy a bárka egyes részletei, vagy nyomai láthatóak.

Összegezve a leírtakat azt mondhatjuk, hogy napjaink valláspedagógiájának fő célja egy olyan fiatal hívő keresztyén felnevelése kell legyen, akinek szíve helyes kapcsolatban áll Istennel, értelme pedig felkészült a modern természettudomány viharos tengerén való eligazodásra.

Forrás

Biblia, Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése, Kálvin Kiadó, Bp., 1995

Bibliográfia

Alister E. McGrath: Tudomány és vallás, Typotex, Bp., 2003

Charles C. Ryrie: Teológiai alapismeretek, KIA, Bp., 1996

Dave Balsiger és Charles E. Sellier, Jr.: Noé bárkája nyomában, Új Vénusz lap- és könyvkiadó, Bp., 1991

Don Batten (Szerk.) – Ken Ham – Jonathan Sarfati – Carl Wieland: Kérdések a kezdethez, Evangéliumi, Bp., 2003

Francis A. Schaeffer: Aki VAN, Harmat, Bp., 1996

Gyökössy Endre: Az őstörténet, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Bp., 1994

Henri Blocher: Kezdetben, Harmat, Bp., 1998

Keith Ward: Isten, véletlen és szükségszerűség, Ecclesia – Kairosz, Bp., 1998

Michael Shermer: Hogyan hiszünk, Typotex, Bp., 2001

Dr. Török Tibor: Istenhit és természettudomány, Kálvin, Bp., 1996

Végh László: Természettudomány és vallás, Kálvin, Bp., 2002

Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele, Evangéliumi, Bp., 1996

Werner Gitt: Logosz vagy Káosz, Evangéliumi, Bp., 1992?

[i] Shermer, 139. old.

[ii] Schaeffer, 21-22. old. A szó alkotója Kierkegaard dán filozófus, aki szerint Ábrahám Izsák feláldozásakor minden racionális ok nélkül hitt Istenben. Ez a feltevés azonban Ábrahám élettörténete alapján nem állja meg a helyét.

[iii] Végh, 184-185. old.

[iv] Dr. Török Tibor, 105. old.

[v] Gyökössy Endre, Henri Blocher, Keith Ward, Dr. Török Tibor, Végh László művei tartoznak ide.

[vi] A hivatkozott könyveken kívül Werner Gitt könyvei is ide tartoznak.

[vii] Ryrie, 221-233. old.

[viii] Ilyen idézet olvasható, pl.: Ryrie, 227. old.

[ix] Ryrie, 230. old. Egy a tíz a 243-ikonhoz, mely utóbbi számban az 1 után 243 nulla van!

[x] Don Batten, 70-90. old.

[xi] Ryrie, 231-232. old.

[xii] Shermer, 131. old.

[xiii] Don Batten, 41-44. old., 54-69. old.

[xiv] Don Batten, 144-256. old.

[link]