Evolúcióban higgyek vagy teremtésben? El lehet-e dönteni egyáltalán ezt a kérdést, és ha igen, akkor hogyan?
válasza:Kérdező:
„Az evolucionista Mellersh”
Azért ezt nem árt tisztázni. Erről a tagról van szó, hogy ez evolucionista?
Ez valami vicc? Ki ez a pasas? Még biológiát se tanult… 1980-ban meghalt… Miért nem mindjárt az ősember véleményét hozod ide az evolúcióról, kedves kérdező? :)
Adóellenőr… - ez most komoly? Egy adóellenőr véleményét hozod ide?
Hát nem véletlenül írhatott ekkora zöldségeket:
„ A természetes kiválasztódás értelmetlen és céltalan.”
Ritka nagy butaság. Ha pl. nézzük a kutyás példánkat, ahol kezdi meghódítani kényszerből a kutyapopuláció a vizet, akkor talán nem azok a mutációk fognak érvényesülni, amik előnyt jelentenek a vízi életmódhoz való alkalmazkodás terén? Borzalmasan nem a véletlenen fog múlni, hogy mely mutációk fognak kiválogatódni, hanem csak és csakis azok, amelyeket a víz tulajdonságai meghatároznak. Tehát a szelekció már egyáltalán nem véletlenszerűen működik.
Azért nézzük már meg, hogy egy valódi szakértője az evolúciónak mit is ír a szelekcióról (R. Dawkins)
„Azért hangsúlyozzuk, hogy a mutáció véletlenszerű is lehet, hogy felhívjuk a figyelmet arra a KULCSFONTOSSÁGÚ tényre, hogy ezzel szemben A SZELEKCIÓ TÖKÉLETESEN ÉS LÉNYEGÉT TEKINTVE NEM VÉLETLENSZERŰ. Ironikus, hogy a mutáció, illetve a szelekció nem véletlenszerű volta közti különbség hangsúlyozása oda vezetett, hogy sokan azt hiszik: az egész elmélet a véletlenszerűségről szól.”
Jól tessék megjegyezni! Ha te kreacionista oldalról próbálsz informálódni, számolj azzal, hogy ott még a névelőket is meg fogják hamisítani… :D
Nem, a másik oldalnak nem válaszai vannak hanem tévhitei és ostobaságai. A "mi értelme a félig szárnynak" c. örökzöld is egy ilyen baromság. Nahát, ezt is pont megválaszolták az általam linkelt oldalon. [link]
Nem lehetne, hogy bemásolgatás helyett inkább itt nézed meg először, hogy ér-e valamit a szöveged (99,99% hogy nem) és csak utána másolod ide?
>===< Nos, pl. idézi: a repülő mókusok (Petauristinae), nagy úszóhártyás lábú levelibéka (rhacophorus és Polypedates), de azt honnan veszi, hogy ezeknek félig kifejlődött szervei vannak?
Ez egy csúsztatás. Pl. van három -féle hal: 1 pikkelyes, 2 pikkelyes, 3 pikkelyes. Az evolucionista azt mondja, a 2 pikkelyes az ÁTMENET az 1 és a három pikkelyes között. Közben meg semmi köze az átmenethez, mivel az 1 pikkelyes rendre 1 pikkelyes utódokat hoz, a 2 pikkelyes 2 pikkelyeseket, a 3 pikkelyesek 3 pikkelyeseket.
Alapelv
Az evolúciós fajátalakulás átmenetinek nevezett példái azért hibásak, mert kifejezetten olyan átmenetinek nevezett példányokat keresnek, amelyek látszólag beilleszthetőek azon élőlények közé, amelyek közt az átmenetet ki akarják mutatni. Pl. a repülő mókus félig kifejlődött szárnyai /bőrlebenye/ átmenetet képeznek, csakhogy ez nem igaz, mivel a repülő mókus szárnyai eleve a repülő mókusra jellemzőek, úgy mint a rigó csőrének hosszúsága nem átmenet a veréb és a gólya csőrének hosszúsága között, hanem reá jellemző. A csőrhossz semmiféle átmenetet nem képez! Na és a repülő mókusból mikor lesz olyan élőlény, amikor már nem átmeneti a bőrlebenye? Vicc!
Az evolucionista példákban felhozott félig kifejlődött szervek valójában nem félig kifejlődött szervek, hanem AZ ADOTT FAJRA JELLEMZŐ szervek.
Félig kifejlődött szervnek mondjuk egy csőrnek azt lehetne nevezni, hogy a csőr alsó része megvan, de hiányzik a felső, az majd utána fejlődik. Közben meg használhatatlan, mert nem tud csipegetni vele.
Az evolúciós elmélet lényege a fejlődés. Primitív egysejtű lényekkel (vagy még annál is fejletlenebb életcsírákkal) indult a földi élet. Kifejlődött belőle az a bonyolult élővilág amit ma látsz. Az élőlények fejlődése pedig a szervek fejlődésén keresztül ment végbe.
Ha tehát volt evolúció, akkor voltak kialakuló új szervek is. Ez visszafelé is igaz. Ha nem kifejlődéssel lettek a szervek, akkor nem volt evolúció. Ugyanis kész kifejlett szervekkel történő élőlény-megjelenést leginkább teremtésnek lehet nevezni.
Ezért fontos azt tisztázni hogy jelenleg, vagyis manapság van-e folyamatban lévő új szerv kifejlődés vagy nincs. Ha ma nincs, akkor vagy megállt az evolúció, vagy soha nem is létezett.
A valóság az, hogy nincsen!
Aki mégis úgy gondolja, hogy mégis tud hozni bizonyítékot az mutasson egy kialakulófélben lévő új szervet. Ha mindig volt ilyen folyamat, akkor most is kell lennie. Milliószámra. Mutasd! Mutass egy kezdeményt. Egyetlen egy darabot. Rajta!
Egyébként pedig számtalan élőlényről bizonyosodott be, hogy nem halt ki mondjuk 70 millió vagy 140 millió éve ahogyan gondolták, hanem bármiféle változás nélkül, ma is élnek. Ha az evolúció, ha a változás olyan természetes lenne, ahogyan az evolúció leírja, ilyen esetek nem lennének. Márpedig vannak. Méghozzá tömegével.
Hihetetlen! Hatvan éve hordja szíve alatt elhalt magzatát!
Hatvan éve hordja szíve alatt elhalt magzatát egy kínai asszony.
Az orvosi csodaként elhíresült esetre a napokban derült fény, amikor a 92 éves Huang Ji-Jün egyre erõsödõ gyomorpanaszokkal besétált a klinikára.
Az orvosok elsõ ránézésre tumorra gyanakodtak, ám legnagyobb megdöbbenésükre az MRI-vizsgálat egy félig kifejlõdött, majd betokosodott magzatot mutatott ki az asszony hasában.
– Nem hittem a szememnek, amikor a képernyõn megláttam a magzatot – mondta dr. Liu Anbin nõgyógyász.
– Normális esetben az elhalt magzat lebomlik, és ha nem távolítják el, a halott szövet megmérgezi az anyát. Elképzelni sem tudom, hogy maradhatott az asszony hatvan éven át egészséges.
Az orvosok további teszteket végeznek annak megállapítására, hogy tudott a halott magzat úgy betokosodni, hogy szövetei megmaradtak.
Íme a félig kifejlődöttségre való példa az életből, betokosodott, halott... használhatatlan a fejlődéshez semmi köze nincsen!
válasza:Kedves Kérdező!
Úgy látom, kevered a szezont a fazonnal, vagy ha te nem is, de legalábbis simán elhiszed mások ilyen jellegű ostobaságait. Az a baj a kreacionistákkal, hogy önkényesen megmásítanák a fogalmakat, csak azért hogy nekik legyen igazuk, mint az előbbi szövegeidben az átmeneti szervek fogalmát.
Mert átmeneti szerv nem egy fél csőr lesz, annak semmi értelme, abban igazuk van hogy ez teljesen hasznavehetetlen, de senki nem is állított soha ilyet az evolúcióról. Legalábbis senki aki tudja is, mi az.
Átmeneti szerv lehet mondjuk egy olyan primitív érzékszerv, ami csak fényérzékelésre alkalmas, semmi másra, de a későbbi, összetettebb szemek elődje. Magában is egy hasznos szerv, hiszen már a fény érzékelése is komoly előny lehet, de nyilván lehet még hova fejleszteni.
Az átmeneti formák soha nem félkész formák voltak, épeszű ember ilyet nem is állít.
Vagy egy szemléletesebb példa egy képpel, a tollak változása:
Értelemszerűen mindegyik forma átmeneti a korábbi és a későbbi között. De egyik sem félkész, a maga idejében a maga funkcióját tökéletesen ellátta mindegyik változat.
Kialakulófélben lévő szervekre meg már nem egy példát kaptál, cerevisiae és a tüdőshalak, stb.
De tudunk mutatni olyanokat is, mint a műanyagevő baktérium esete:
Ha az angol nem megy annyira, a lényeg, hogy ez a baci olyan enzimeket termel, amelyekkel a nejlont képes alkotóelemeire bontani, és amely enzimek semmilyen más anyag emésztésére nem alkalmasak. Na most a nejlon teljes mértékben emberi kreáció, 1935 előtt nem létezett, tehát a baktériumnak az elmúlt 80 év folyamán sikerült kifejlesztenie olyan új tulajdonságot, amely előtte nem létezett.
Azért is lehet még megtévesztő a kreacionista szövegelés, mert igazából nagyon sok mondatuk van, amik tökéletesen stimmelnek. Mondjuk hogy kizárt hogy egy kőből lett az élet, hogy kutyából nem lesz tölgyfa, vagy hogy fél csőrrel életképtelen madarat kapnánk. Ez mind igaz, a dolog buktatója az, hogy ezek mind olyan mondatok, amiknek semmi köze az evolúcióhoz. Olyan saját fogalmakat kreálnak, amiknek nem sok köze van a valósághoz, és azokat próbálgatják cáfolni, csak így persze a tényleges evolúcióhoz semmi köze nem lesz annak, amit előadnak.
Az a baj a kreacionistákkal, hogy önkényesen megmásítanák a fogalmakat, csak azért hogy nekik legyen igazuk, mint az előbbi szövegeidben az átmeneti szervek fogalmát. ...Kialakulófélben lévő szervekre meg már nem egy példát kaptál, cerevisiae és a tüdőshalak, stb.
<===> A tüdőshal mennyiben tartozik a kialakulófélben lévő szervek példájához? A tüdőshalnál éppen mi alakul ki vagy át mivé? De ne hogy megmásítsd az átmeneti szerv fogalmát! Mikorra várható hogy a tüdőshalból már nem tüdőshal lesz és milyen lépéseken megy át mondjuk a tüdő átalakulása? A tüdő alakul át lépésenként vagy a hal, de a tüdő megmarad? A közbeeső változások lépcsőfokai érdekelnek...
ez a baci olyan enzimeket termel, amelyekkel a nejlont képes alkotóelemeire bontani, és amely enzimek semmilyen más anyag emésztésére nem alkalmasak. Na most a nejlon teljes mértékben emberi kreáció, 1935 előtt nem létezett, tehát a baktériumnak az elmúlt 80 év folyamán sikerült kifejlesztenie olyan új tulajdonságot, amely előtte nem létezett.
<===> Azt honnan veszed, hogy a baktériumnak korábban nem volt nejlonbontó képessége, csak miután a nejlon megjelent? Ha egy tíz éves kutyának nem adok fasirtot, csak a 11. évében, akkor a
válasza:"A tüdőshal mennyiben tartozik a kialakulófélben lévő szervek példájához? A tüdőshalnál éppen mi alakul ki vagy át mivé?"
Ez komoly kérdés? Az alapvető szervezeti felépítése megegyezik egy átlagos haléval, viszont emellett rendelkeznek egy kezdetleges tüdővel is, ami megfeleltethető más halak úszóhólyagjának.
Gyakorlatilag a "félkész szervek" marhaságának koporsójába egy újabb szög az az apróság, hogy szervek sok esetben nem is kifejlődnek, hanem már létező szervek válnak alkalmassá új funkciók betöltésére.
"Mikorra várható hogy a tüdőshalból már nem tüdőshal lesz és milyen lépéseken megy át mondjuk a tüdő átalakulása? A tüdő alakul át lépésenként vagy a hal, de a tüdő megmarad? A közbeeső változások lépcsőfokai érdekelnek..."
Igazából végtelenül egyszerű lenne a dolog, fogna valaki egy teljes populációnyi ilyen tüdőshalat, és egy olyan környezetbe helyezné, ahol a sekély víz, majd az egyre szárazabb részek minden tekintetben előnyös környezetet jelentene számukra, míg a vízben olyan körülményeket teremtenénk hogy épp csak elvegetáljanak. Azok az egyedek amelyek a generációk alatt egyre inkább képesek függetlenedni a víztől, ők fognak túlélni, szaporodni, és egyre inkább a szárazföldi jellegek kialakulása irányába tolódik a hangsúly.
A probléma, borzasztó sok pénz és rengeteg idő. Arra senki nem fog áldozni, hogy szűklátókörű kreacionistákat győzködjön, abból semmit nem nyerhet az emberiség, a tudománynak nem a térítés a célja és nem hitkérdés.
Persze ha van bárki aki finanszírozná hogy tényleg lássa ezt a folyamatot, akár én nekiállok megszervezni még ma a kísérletet!
"Azt honnan veszed, hogy a baktériumnak korábban nem volt nejlonbontó képessége, csak miután a nejlon megjelent?"
Azt a részét is sikerült elolvasnod, hogy az adott enzimeknek nincs más funkciója, csak ez? Na már most egy olyan világban, amiben nem létezik nejlon, az illető baktérium gyakorlatilag teljesen hasznavehetetlen enzimek gyártására pazarolt volna rengeteg energiát és anyagot, amivel elég komoly hátrányba kerül bármilyen lehetséges vetélytársával szemben, és rövid úton kipusztult volna.
válasza:Kedves kérdező:
Megkérdezhetem tőled, hogy mi a bánatért nem vagy hajlandó velem végigkövetni a tegnap 23:16-kor írt megjegyzésemben azt a folyamatot, amit vizsgálandónak felajánlottam?
Megnézhetnénk, hogy az egymást követő átmeneti fossziliák során, hogyan alakult ki a bálna. Miért is nem vagy hajlandó válaszolni az ott feltett kérdésemre?:
(tegnap 23:16)
„Nyilvánvaló, hogy az átlagtól egy kissé olyan módon eltérő egyedek fognak inkább a vízben keresni plusz élelmet, akik a fentiek szerint kiemelt tulajdonságokban rátermettebbek. Egyetértünk eddig?”
Bocsáss meg, de nem vitatkozni jöttél ide, hanem a saját ideáid hirdetésére, mondjon bárki, bármit?
Nem új szerv a kutyán a kutyák lábujjai között lévő úszóhártya? Miért nem vagy hajlandó válaszolni?
Határozott választ kérnék tőled! Hol látod annak esélyét, hogy a megszokottól másféle megoldások jelenjenek meg az élőlényen? Az ID szerint pl. a kutyának a farka csak hosszabbodhat, rövidülhet stb. Hol várható, hogy a kutya farka meg fog változni? A vízben, vagy a szárazföldön??? Hol lesznek majd később megtalálhatóak az ilyen kissé megváltozott farkú kutyák fossziliái? Mélyen a tengerfenékben, a szárazföldön, vagy inkább a szárazföld és tenger határán?
2. kérdésem:
A kizárólag szárazföldön maradó kutyáknak mi a jó? Ha kezd funkcionálisan megváltozni a farkuk? Nem! Nekik az a jó, ha olyan a farok, amilyen mindig is volt. Azok a kutyák, akik már kissé a tengerbe járogatnak, azoknak viszont az a farok jó, amelyik mind a két közegben használható. A tengerhez alkalmazkodó farok nem teljesen jó a szárazföldön, de nem is teljesen használhatatlan. Ugyanez igaz a szárazföldi létre is. Megállapíthatjuk, hogy az ilyen kutyák farka pont olyan, ami a szárazföldi-tengeri átmeneti területen halál pontosan jó! Mintha pont erre tervezték volna.
Ha nem lennének szárazföldi kutyák, csak tengeri-tengerparti kutyák, akkor azt mondhatnád, hogy a tengeri-tengerparti kutyák pont olyanok, amiknek ott kell lenniük, tehát ezek nem is átmenetek. Az átmenet fogalma kizárólag abban az esetben értelmezhető, ha látjuk a sorozatot, és abban egy szem köztes állapotot vizsgálunk a sorozat többi elemével összehasonlítva. Ha nincs sorozat, hanem csak egy állapot, akkor ez az állomás olyan, mintha direkt arra és arra tervezték volna, ahol éppen él!
Elfogadod, hogy a nagy változásokat a megszokott környezettől való eltávolodás válja ki, és ha ezt nem vizsgálod, akkor hamis képet mutatsz be az evolúcióról???
Kérlek, válaszolj! Érvelj! Vagy ha nem akarsz, akkor meg tessék otthon magadba zárkózni, és otthon zavartalanul győzködheted magadat úgy, ahogy akarod, mindent csúsztatásnak nevezve, ami neked nem tetszik, de itt elvárható, hogy a kérdésekre, érvekre érdemben válaszolj!
Tüdőshalak léptek ki először a partra?
A Chicago-i Egyetem tudósai rájöttek, hogy ez a furcsa halféle az afrikai gőtehal – a Protopterus annectens – mely a tüdőshalak csoportjához tartozik – járni tud rendkívül vézna és gyenge végtagjain, illetve hátsó uszonyán.
Az egyetem kutatói úgy gondolják, az angolnaszerű állatfaj különös lépései megmagyarázzák az állatfajok vízből a partra lépésének evolúciós “menetét”.
Az amerikai Proceedings of the National Academy of Science – PNAS – folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók leírják, hogy a hal nemcsak a testét emeli meg pici “lábaival”, hanem előre is tudja magát velük hajtani
Eddig úgy gondolták, mindkét képesség már a szárazföldi állatfajoknál alakult ki, sokkal később, mint ahogy az első vízi élőlények partra értek.
Az új megfigyelés azt az elképzelést erősíti, hogy a tüdőshalak ősei már azelőtt tudtak járni, minthogy elérték volna a szárazföldeket.
A tüdőshalak rendkívül egyedülálló helyzetben vannak, mert megmagyarázzák miként fejlődhetett ki a halak mozgásából a négylábúak járása. Ők képviselik az egyetlen állatcsoportot, amelyeken tanulmányozni tudják a tudósok a vízi élőlények szárazföldivé “válásának” evolúcióját.
A tüdőshalak a csontos halak egyik alosztályának számítanak – és elképesztő – de már a devon időszak – nagyjából négyszázmillió esztendő – óta élnek bolygónkon. A karbon kortól – háromszázmillió éve – csökkent igazán fajgazdagságuk, abban az időszakban, amikor a szárazföldön megjelentek az első hüllők és ízeltlábúak.
Jelenleg hat fajtájukat ismerjük, ezekből négy Afrikában, egy Dél-Amerikában, egy pedig Ausztráliában él.
Páros úszóik töve igen izmos, és ahogy nevükből ered egy vagy két tüdővel rendelkeznek, melyek az úszóhólyagból alakultak ki. Ezek a tüdők lehetővé teszik őket a légkörből való levegővételre, míg kopoltyúiakkal a víz alatt tudnak lélegezni.
Esős évszakban még az apró vízi állatokkal táplálkoznak, a száraz évszakban a vizet önszántukból hagyják el és egy kb. félméteres gödröt vájva maguknak abban bábbá szilárduló nyálbuborékukba másznak, ami védi testüket a kiszáradástól. Báb állapotban akár négy évig is elélnek, ezalatt zsírszöveteiknek és izomzatuknak egy részét teljesen felemésztik.
Kérdéseim:
Az „úgy gondolják, az angolnaszerű állatfaj különös lépései megmagyarázzák „ az miért bizonyíték és mire, na nem az evolucionista koncepciós fantáziára?!
„Eddig úgy gondolták, mindkét képesség már a szárazföldi állatfajoknál alakult ki”. És mi van akkor, ha eleve megvoltak ezen képességei, és attól olyan amilyen. A kialakulásnak a gondolása az miért bizonyíték a kialakulás valódiságára?
„Az új megfigyelés azt az elképzelést erősíti, hogy a tüdőshalak ősei már azelőtt tudtak járni,..” És mi van, ha egyből tudtak járni? Elképzelésre építsem az egész életemet és a jövőmet, egy evolucionista fantáziára?
„A tüdőshalak rendkívül egyedülálló helyzetben vannak, mert megmagyarázzák miként fejlődhetett ki a halak mozgásából a négylábúak járása.”
Miért magyarázzák meg a halak járó mozgása a négylábúak járásának kifejlődését, ha a halak járása és a négylábúak járása eleve a teremtésükből adódik?! Honnan tudta a vak természet, hogy egy láb kevés a halnak a járáshoz, egyből kettőt alkotott? Ha egy alakult ki és azzal fölbukott és kiselejtezte a természetes szelekció, miért kísérletezett tovább a két láb meg a négy láb felé, ha nem tudott tervezni egy szemernyit sem?!
Az evolucionistáknak megmagyarázzák, mert ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez, de ez nem bizonyíték, ez hiszékenység!
"Ők képviselik az egyetlen állatcsoportot, amelyeken tanulmányozni tudják a tudósok a vízi élőlények szárazföldivé “válásának” evolúcióját.” Teljesen komolytalan, hogy szárazföldivé válásról beszélnek!!! A szárazföldivé válásnak az elképzelését – azt tanulmányozhatják, de semmi többet!
„egy vagy két tüdővel rendelkeznek, melyek az úszóhólyagból alakultak ki.” Ezt honnan veszi? Csak mert az evolucionista biológia tanár lenyomja a diák torkán, hogy az uszóhólyagból alakult ki, attól még lehet az órdinálé baromság, mint ahogy egy uszályból nem feltétlenül alakul ki egy szuper óceánjáró, csak úgy magától. Azt meg kell tervezni!
Akik vastüdővel lélegeznek, azok is a vastüdő megtervezése és aprólékos előállítása után használhatták. Az uszóhólyag meg csak úgy nem alakul át tervezés nélkül tüdővé!!! Vagy nem ismerjük a tüdő bonyolultságát, hogy itt handabandázunk az evoluciós hipotézisen lovagolva?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!