Jehova tanúi hogyan egyeztetek össze Jézus parancsát;"Ne járjatok házról házra. " Lk 10,7, azzal a ténnyel, hogy ők gyanütlan embereket zaklatnak a magánszférájukban?

Olyan jók ezek az amerikában kiadott liberális könyvecskék, amelyet az Őrtorony oly nagy szeretettel idézget. :-)

Mindig így kezdődik: "még dr. X.Y. is elismeri a The Supertudós magazinban, hogy valószínűleg..."

:-D

Kedves 50% körüli agresszív őrtornyista!

Megvan már, hogy kire emlékeztetsz:

http://www.youtube.com/watch?v=LULycQyUtmo

Nem visítozza, csak érdemben kellene válaszolni a ma 14:59-es hozzászólásomra. Szó sincs tiltásról a bibliában, hiszen nem is említi az ókori zsidók, vagy az első századok keresztényeivel kapcsolat.

Ennyit a ferdítésről!

Mit kéne nekem azon válaszolni? Néhány szerző kiragadott mondata arról, hogy évezredekkel ezelőtt, pogány népek milyen babonákat társítottak egyes szokásokhoz. Na és?

A Biblia nem mond ki olyan alapelvet, hogy ami nincs kifejezetten megparancsolva az tilos.

Egyébként az első századi keresztények szerintem nem is interneteztek. Te mit keresel itt, akkor?:) Ez az amisok logikája. Ismered azt a felekezetet? Azt tartják, hogy csak oylan technikai eszközöket használnak, amit a Biblia említ. Ezért lovas kocsin járnak, nem használnak tv-t, mobiltelefont, stb.

tegnap 18:10-nak:

Ezzel megint nem az felvetett szövegemre válaszoltál. Abban a mai tudásunknak megfelelően, a lehető legpontosabb ismeret van leírva arról, hogy a születésnap szokása (konkrétan, és nem pusztán a rá rakódott egyéb babonákról, hiedelmekről van szó), miért és hogyan alakult ki.

A jelenlegi tudásunk arról, hogy a Krisztus előtti időkben az ókori zsidók, valamint később az első századok keresztényei ünnepelték-e?! És ha nem, miért nem? Vajon nem volt rá Írás szerinti okuk, csak személyes ízlésük késztette őket arra, hogy ne gyakorolják ezt a szokást?

Ezeket és hasonló kérdéseket illő lenne feltenni és helyesen megválaszolni annak, aki őszintén akarja tudni a bibliai igazságot.

És még arról is szó van, hogy vajon ezzel a pogány ünneppel kapcsolatban kideríthetünk-e valamit a Biblia alapelvei vizsgálatával.

Azon hagy ne kelljen már rágódnunk, hogy miként definiáljuk a "pogány" szót. Mert tisztában vagyunk a módosult jelentésével, viszont mi általában a bibliai jelentését használjuk. De ha ez téged zavar, írhatom úgy is, hogy "keresztény ellenes", a keresztény "alapelvekkel nem összeegyeztethető".

Vagy még pontosabban a Szentírásból kutatható és megismerhető Isteni szándékkal ellentétes.

Teljesen mindegy, hogy a zsidók és az ókeresztények ünnepelték-e. Nincs olyan szabály, hogy az ő életvitelük valamiféle utánoznivaló lezárt kánon lenne, amivel kapcsolatban ha bebizonyítod, hogy na, ezt ők nem csinálták, akkor azt most se szabad. Mert akkor ennyi erővel elkezdhetem megemlíteni, hogy ők nem mostak kezet folyékony szappannal vécézés után, nem interneteztek, és nem olasták az Őrtorony Társulat színes, megszámozott bekezdésű - te akkor hogy merészelsz olyat csinálni, amit a zsidók és az ókeresztények nem?

Továbbá nem érdekelnek az Őrtorony által kiragadott idézetek.

Isten sehol sem tiltja a születésnap ünneplését. Ami azt illeti, a Biblia sehol sem tanít magáról a születésnapról mint témáról. Születésnapi esetről is csak háromszor olvashatunk benne, akkor is magára a születésnapra vonatkozó értékelés nélkül. Aki tehát kijelenti, hogy Istennek nem tetszik a születésnap ünneplése, az Isten helyett akar kimondani olyasmit, amiről ő konkrétan nem nyilatkozott. Ez törvényeskedés.

A fentebb vázolt okokra hivatkozva viszont azt is kijelenthetjük, hogy akinek semmi kifogása a születésnap ünnepe ellen, az a Biblia alapelveivel találja szembe magát.

Ahogy írtam, a zsidók, de Jézus és a tanítványai sem csupán egyszerű "szokásból" utasították el ezt az ünnepet. Valószínűleg tisztában voltak az eredetével, az okával.

Ezért a példád párhuzamai sem jó érvek a megünneplése mellett.

No dehát nem csak ezzel van baj a magát kereszténynek nevező világban, hiszen számtalan olyan nemzeti és vallásos ünnepnapot tart meg, melyek szintén nem méltóak a keresztény semlegesség alapelvéhez.

De hát abban a korban, amikor a rasszizmust, a fajgyűlöletet össze lehet egyeztetni az állítólagos "keresztény" értékrenddel, semmin sem kell csodálkozni.

Miféle alapelvekkel találom szemben magam? Először is én nem a dorbézolós, lerészegedős születésnapra gondoltam, mert az valóban nem fér össze a kereszténységgel, de a szolid, családi körben eltöltött normális születésnappal semmi baj nincsen. Max abba kapaszkodhatsz, ha azt mondod, hogy csak a Bibliában megparancsolt ünnepeket szabad megünnepelni. Azonban a Biblia nem mond ki ilyen alapelvet; magának bárki szabhat ilyen szabályt, de ha ezt másoktól is elvárja, akkor megint csak törvényeskedik. Másodszor, a Biblia pozitív szereplőinek az előírt évenkénti ünnepeken kívül is sok más alkalmi és rendszeres ünnepe volt, méghozzá Isten áldásával. Ami például Jézust illeti, a templomszentelés ünnepén (hanukka) felment Jeruzsálembe, a Templomban járkálva tanított (Jn 10:22), és az evangéliumokban nincs nyoma annak, hogy egy ilyen ünnepet ellenzett volna. Harmadszor, az Újszövetség kifejezett tanítása szerint nincs vallási jelentősége annak, hogy valaki egy bizonyos napot valamilyen szempontból különbnek tart a másiknál. Ezért egyfelől nem szabad másoknak megparancsolni, hogy bármelyik napot megünnepeljék, másfelől nem szabad másokat elítélni, ha megünnepelnek valamit (Róm 14:5-12, Kol 2:16-17). Bár nem bűn Krisztus születését nem megünnepelni, bűn elítélni mást azért, csak mert megteszi. Még ha közben valamiféle bűnt is elkövetne, amit a Biblia annak nevez, akkor is csak maguk a konkrét bűnök lennének elítélendők.

Jézus és a tanítványai semmit sem mond a születésnapról magáról. Amit te mondasz, hogy "elutasították" az így ebben a formában egyszerűen nem igaz. Az meg, hogy mi az eredete, az teljesen mindegy, hizen még a rabszolga osztályod is kimondta, hogy nem az számít, hogy egy gyakorlatnak mi az eredete, pogány, vagy nem pogány, hanem, hogy "az ilyen dolgokban általában az a mérvadó, hogy a szóban forgó gyakorlat >jelenleg< kapcsolódik-e a hamis valláshoz." (Lásd az „Olvasók kérdései”-t Az Őrtorony 1972. január 15-i [angolban], és 1991. október 15-i számában.)"

A gond csak az, hogy az a 9 öregúr nem vette észre, hogy baköt lőtt, mert ha ezt következetesen alkalmazhatnák, akkor nem hajigálhatnák a szaturnáliát meg mithrászt a karácsonyra, hiszen akkor annyivel el lehetne intézni, hogy a szóban forgó gyakorlat jelenleg nem kapcsolódik pogánysághoz, úgyhogy semmi baj sincs vele.

Keresztény semlegesség alatt nem tudom mit értesz, ez abban a túlzó formában az Őrtorony találmánya, ilyen nyíltan a Biblia nem mond ki semmit. A lényeg ez: feladatunk nem evilág szerint, de evilágban élni, és hatni a környezetünkre (Mt 5:13-14, Jn 17:15, Fil 2:15).

Ami a hatalomhoz való hozzáállást illeti, minden hatalom Istentől van (Róm 13:1-7, 1Pt 2:13-14), és - optimális esetben - a közigazgatás feladatait ellátók istenadta funkciót töltenek be istenadta tehetséggel. Istennek való alárendeltségben, a közjó érdekében, a nép pedig a jó kormányzatért Istennek ad hálát. (Ez nem naiv vágyálom, voltak idők, amikor a királyok „Isten kegyelméből" voltak azok, akik voltak, és akiket egyszerű prédikátorok megfeddhettek, ha elfeledkeztek a Királyok királyáról.) Manapság sok vezető funkcióba került ember a tehetségével és a helyzetével nem Istent, nem országát, hanem önmagát szolgálja.

Bár mennyei állampolgárok is vagyunk (Fil 3:20, Ef 2:19), kötelességünk a társadalmi rendért és igazságosságért imádkozni, és életvitelünkkel is küzdeni érte (1Tim 2:1-2, Tit 3:1-2). Ha az apostol ezt a hozzáállást követelte a pogány Római Birodalom idején, akkor a mai demokráciák korában sem lehet más a hozzáállásunk. Ha evilági feladatunk, talentumunk a közigazgatásba hív, és a fennálló rendszer sem keresztényellenes diktatúra, akkor Isten nevében és lelkiismeretünk tisztaságához ragaszkodva (Csel 5:29) végezhetjük a dolgunkat, jótékony hatást gyakorolhatunk világunkra (Róm 16:23).

Igenis van különbség rendszer és rendszer között, s ezt a JT-knek kellene a legjobban tudni, hiszen régen és helyenként ma is sok országban diszkriminálják őket - de nem mindig és mindenhol.

A újkori és legújabb kori nagy evangéliumi ébredések története mind Jézus társadalomátalakító hatalmáról szól, aki egész országrészeket ki tud szabadítani az ördög hatalmából és meg tud tisztítani minden fertőtől. Ilyesmire azonban mindig csak azok kaphattak és kaphatnak felhatalmazást, akik számára Jézus Krisztus maga az Úr (1Kor 12:3.13, Fil 2:11, Mt 28:18).

A hazafiasság önmagában nem helytelen, csak a szélsőséges nacionalizmus, amely más népek lenézésével, gyűlöletével párosul. De ugyanúgy, ahogy az sem bűn ha a családomat szeretem, ha abból nem következik más családok gyűlölete, ugyanúgy a hazaszeretet sem helytelen, ha ebből nem következik mások gyűlölete.

Amit te idéztél a Róm 14:5-12, Kol 2:16-17-ből, az a zsidók több mint 600 törvényére vonatkozott, vagyis ez nem mentesít a felelősség alól oly módon, hogy innentől mindegy milyen napot is ünneplek meg magamban, vagy másokkal, nem szólhat bele senki.

Nem, nem erről van szó.

„Ez úgy ítéli meg, hogy az egyik nap felette áll a másiknak, amaz olyannak ítéli az egyik napot, mint az összes többit” (Róma 14:5a). A Mózesi Törvény kimondta, hogy sabbatnapon semmilyen munkát sem szabad végezni, sőt, az utazás is szigorúan korlátozva volt ezen a napon (2Mózes 20:8–10; Máté 24:20; Cselekedetek 1:12). De amikor a Törvény hatálya megszűnt, ezek a tilalmak is elévültek.

Kol 2:13–16: Isten „kedvesen megbocsátotta minden vétségünket, és eltörölte az ellenünk szóló, kézzel írt okiratot, amely rendeletekből állt, és amely ellenünk volt . . . Senki tehát meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében.”

A 2Mózes 31:14 és a 4Mózes 15:32–35 szerint ha valakit a Mózesi Törvény alatt bűnösnek találtak a sabbat megszentségtelenítésében, azt az egész gyülekezetnek halálra kellett köveznie. Sokan, akik a sabbat megtartása mellett érvelnek, örülhetnek tehát, hogy nem állnak e Törvény alatt. Az itt idézett írásszöveg rámutat, hogy az Izraelnek adott sabbat megtartására vonatkozó követelményre már nincs szükség ahhoz, hogy helyeselt állapotban legyünk Isten előtt.

Tehát ezek a versek nem adnak felmentést a keresztényeknek arra nézve, hogy az ünnepnapjaik kiagyalásánál, ne vegyék figyelembe a Bibliában szereplő alapelveket. Vagyis nem mondhatod, hogy ma nem éppoly erős a születésnap spiritiszta és babonás vonatkozása, mint régen, amikor kiagyalták. És nagyon valószínű, hogy pont ebből a célból is keletkeztethető.

Persze lehet mondani, hogy sok család nem olyan indíttatásból jön ma össze ilyenkor, mert spiritiszta jelentőséget tulajdonítanak ennek a dátumnak (bár sokak igen), de azt lehet mondani, hogy magának az ünnepnek éppen ezért démoni eredete van. lehet választani az ilyen összejöveteleknek az év többi 364 napjából.

A Tanúk legalábbis így csinálják.

Ez nem hasonlítható pl. a jegygyűrű használatához, aminek régen szintén vallásos eredete volt, mert ma már ez teljesen átalakult.