Isten csak a tetteket nézi vagy a szándékot is?

Szia

Ijesztő amit magadról, illetve az érzéseidről írtál.(Mégis annyira ismerősek:-(

Amikor fiatalabb voltam éltem át hasonlókat. Borzalmas volt az az üresség, amit éreztem! Mintha kívülről néztem volna önmagamaat. Mintha a testemben egy másik énem lakott volna, akik nem egyeztek egymással. Nem volt öszhang az érzéseim között, és nem láttam értelmét semminek....

Ma már tudom, hogy ez az érzés hasonló ahoz, mint amikor egy gyermek elveszíti mindkét szülejét, és talajtalannak, bizonytalannak, kilátástalannak érez maga kürül mindent, és nincsen tovább...elképzelés.

Tudod mi mentett meg engem? A te mondatodhoz hasonló érzés: "Azt meg hogy Isten mit akar csak akkor fogom tudni, ha megmondja nekem, személyesen." - csak én nem tudtam akkor megfogalmazni ilyen konkrétan!

Pedig hidd el, itt van ebben a mondatodban a megoldás...szerintem számodra is.

Mert gondold tovább a mondatod: vajon Isten akar neked mondani valamit? Szerinted? Te vajon odafigyelnél ha szólna hozzád? Hogyan figyelnél? Meghallgatnád és azután tovább mennél mint aki nem is hallott semmit?(DE sokan megteszik ezt sajnos!)

"Azt meg hogy Isten mit akar csak akkor fogom tudni, ha megmondja nekem, személyesen." - itt a válasz a kívánségodra: „Én, Jehova, vagyok a te Istened, aki arra tanítalak, ami javadra válik, aki azon az úton vezetem lépteidet, amelyen járnod kell. Ó, bárcsak odafigyelnél parancsolataimra! Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó, és igazságosságod, mint a tenger habjai” Ézsaiás 48:17, 18 - a kérdés csak az, odafigyelsz-e a hangjára, és engeded-e, hogy értelmet, célt adjon az életednek. Hidd el, rögtön elmúlnának azok a rettenetesen nehéz, súlyos, bántó érzelmek és gondolatok.

Ügye nem gondolod, hogy téríteni akarlak:-) Nincsen szándékomban. Csak szeretném ha megszabadúlnál attól a tehertől, amit én is évekig cipeltem, és tudom mi a különbség vele és nélküle élni. Bárcsak sikerülne neked is...:-)

Szebb napot kívánok:-)

Szia

Ismét itt vagyok:-(

"... csak hogy én a szememmel és fülemmel akarom hallani Istent. Addig csak egy remény a léte." - ez a mondatod, nekem úgy tűnik, visszautasítás és kapaszkodó is egyben. Azért visszautasítás, mert Soha nem fog ebben a világrendszerben személyesen senkihez szólni Isten. Mert haa a Bibliában leírt szavainak nem hiszel, akkor személyesen miért szólna hozzád? Ha megtenné, akkor személyválogató lenne, mivel erre az után rengetegen igényt tartanának. De mi célból is tenné? Csak a személyes kívánságod miatt? Nem gondolod, hogy mint Alkotódnak és Teremtődnek, valamint Életben tartódnak joga van eldöntenie, miként szóljon hozzád? A Biblia minden ember számára egyformán elérhető. Ez ia hatalmas szeretetére mutat.

" Az értékrendemen pedig nem korrigálok, mások hiedelme miatt." - látod ez is Isten szerint való gondolkodás. Soha ne más hite, vagy hiedelme legyen hatással az életedre!

" Bár bevallom, hogy Istennel is megharcolnék érte, amíg nem ad megfelelő választ." - ez egy elérhető cél.Pál(Saul) egy iddőben harcolt az Isten ellen, de végül elmondhatta magáról:" A kiváló harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Mostantól fogva fenn van tartva számomra az igazságosság koronája, melyet az Úr, az igazságos bíró, jutalmul ad nekem azon a napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik szerették az ő nyilvánvalóvá válását." 2Tim. 4:7

"Igazából jó indulatú embernek tartom magam, de az egómat kicsit le kellene rombolni." - jó az, ha reálisan látod magadat.

" Egyik oldalam azt mondja, hogy bárcsak segíthetnék másoknak, ha Isten nem teszi." - azért, hogy te men ismered Isten "segítségeit", az nem jelenti, hogy tényleg nem segít.

Nézd meg kérlek 3 rövid filmben, mennyire másként látják ezt azok az emberek, akik személyesen tapasztalták meg Isten segítségét. 3 eset, midegyik más, de a tapasztalat ugyan az:

[link]

[link]

[link]