Kedves Tanuk, egyetertetek abban hogy Jezus es az apostolok konyitettek az oszovetsegi eloirasokon?

Úgy igazolható kérlek szépen, hogy van arra bibliai példa, amikor életmentő céllal sem volt elfogadható a tilalom megszegése.

Hagyjuk ezt a "szigorítás" filozófiát, semmi köze a Szentíráshoz. Amin te spekulálsz, eleve helytelen feltételezésre épül, kibúvó keresése egy alapvető isteni ERKÖLCSI parancs ellen, a vér szentségének elfogadása ellen.

"ha van mod maskepp is megoldania problemat akkor elfogadhato hogy nem veszk igenybe a vertranszfuziot."

És mivel ez egy örök, a keresztényeknek is megismételt ERKÖLCSI szabály, nem pedig egészségügyi rendelkezés, mely a kényünk-kedvünk szerint módosítható, nem elhagyható. Az ún. "életmentés" céljából már rengeteg ember életét tették tönkre, vagy vették el a trafóval, ugyanis NINCS két teljesen egyforma vér! Nincs olyan orvosi vészhelyzet, amikor garanciálisan kimondható, hogy semmilyen alternatív eljárással sem helyettesíthető a trafó. Egyetlen orvos sem fog garanciát vállalni a felelőtlenül elhamarkodott kijelentésére, miszerint "csak a trafó és semmi más".

Igen a szentély kenyere, ezt is kitárgyaltuk már itt. Hamis érv. Dávid hazugsága hol is van pontosan?

Kedves kérdezö

A Mózesi törvény a Krisztus halálával érvényét veszítette. Meg lett kötve az Új szövetség.

Valóban sokkal egyszerübb számunkra, ha vétkezünk nem kell állati áldozatot hoznunk a büneink megbocsájtására. Jézus Krisztus vérével megváltott minket. A büneinket ha megvalljuk Istennek és Jézus Krisztus által bocsánatot kérünk, meg van nekünk bocsájtva. /Természetesen nem, ha szándékosan vétkezgetünk/

Mennyivel egyszerübb, könnyebb. Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében megmagyarázza, hogy a Mózesi törvény "nevelö" útmutató volt Krisztushoz.

nem érvényes az a része sem már a Ószövetségi törvénynek, hogy milyen húst eszünk, ez is a zsidóknak volt kötelezö. Az sem, hogy zsinórt varrjuk a ruhánk szélére és rojtokat.....

Nem kötelezö a körülmetélkezés, az asszonyoknál a tisztulási törvények. Ezek mind betöltötték céljukat

Hogy hétfön, vagy pénteken, vagy szombaton, vagy a hét bármelyik napján mit teszünk, az is rajtunk múlik. Már nem vagyunk a Mózesi törvény alatt-

Katy

Még kiegészítésül, ha megengeded kedves kérdező, kicsit kielemezném azt a két érved, amit legutoljára felhoztál.

Miért sodorta tudatosan veszélybe Dávid Ahimeleket, a főpapot, ami végül is a halálát okozta, ahogy ezt Dávid beismerte az 1Sámuel 22:22-ben?

Az 1Sámuel 22:22. verséből nem tűnik ki pontosan, hogy Dávid előre tudta volna: eljárása Ahimelek halálát fogja okozni. Az idézett vers ezt mondja: „Erre Dávid ezt mondta Abjatárnak [Ahimelek fiának]: ’Tudtam én már azon a napon, amikor ott volt az edomita Doeg, hogy el fog ő [Doeg] árulni Saulnak. Én okoztam személyesen apád [Ahimelek] egész háza népének a vesztét.’ ”

Dávid, amikor a felingerült Saul király elől menekült, Nóbba futott, ahol Ahimelek főpap tartózkodott. Talán óvatosságból, tudva azt, hogy a főpap kötelességének fogja érezni, hogy jelentse Dávid hollétét a királynak, Dávid nem mondta meg pontosan, miért kellett elhagynia Jeruzsálemet. Ennek ellenére Nóbban sokan tudtak ottlétéről. Az edomita Doeg is meglátta Dávidot, és rögtön beárulta őt a dühös Saulnak.

A beszámolóban semmi sem utal arra, hogy Dávidnak bármiféle sejtelme is lett volna előre arról, hogy Doeg ott lesz. Doeg azonban „ott volt éppen azon a napon, Jehova előtt tartózkodott” (1Sámuel 21:7). Dávid ugyancsak meglepődhetett, sőt megdöbbenéssel vehette tudomásul, hogy ez az elvtelen Doeg meglátta őt Ahimeleknél. De a történteken már nem tudott változtatni. Dávid még azt sem tudta megakadályozni, hogy ne essék áldozatul Saul pusztító dühének a nóbbeli főpap és paptársai, az ottlevő nők, gyermekek, és állatok mind. (1Sámuel 22:9–19.)

Ezt figyelembe véve, jegyezzük meg újra Dávid Abjatárhoz, a tömegmészárlásból egyedül megmenekült fiúhoz intézett szomorú szavait: „Tudtam én már ezt azon a napon, hiszen az edomita Doeg ott volt . . .” Nem nehéz megértenünk, mit akart Dávid azzal mondani: ’Tudtam én már ezt azon a napon, rögtön, amikor észrevettem, hogy Doeg meglátott engem Ahimelekkel . . .’ De már túl késő volt. Doeg váratlanul ott termett és észrevette, hogy Dávid a főpappal beszélt. Dávid rögtön tudta, hogy Doeg beárulja őt Saulnak. Ezért érezte Dávid hibásnak magát és ezért ismerte el ezt Abjatár előtt, jóllehet csak közvetve volt okozója a későbbi öldöklésnek. Abjatárt arra kérte, maradjon vele, mert Dávid bízott Jehova vezetésében és oltalmazásában. (1Sámuel 22:23.)

Ennyit a "hazugságról". A szent kenyerekről is írnék.

Abból, hogy Dávid és az emberei megették a bemutatott kenyereket, vajon arra következtethetünk, hogy nehéz körülmények között büntetlenül megszeghető Isten törvénye? (1Sámuel 21:1–6).

A 3Mózes 24:5–9 szerint a bemutatott kenyerek, melyekből minden sabbaton frisset raktak ki, a papoknak voltak fenntartva. Az az alapelv érvényesült ebben, hogy mivel a kenyerek szentek voltak, azok a férfiak ehették meg őket, akik Isten szolgálatában tevékenykedtek, tehát a papok. Mindenképpen helytelen lett volna odaadni őket egy egyszerű munkásnak, vagy csupán élvezetből megenni őket. Ahimélek pap azonban nem vétkezett azzal, hogy odaadta Dávidnak és az embereinek a jelenlét kenyerét.

Úgy tűnt neki, hogy Dávid egy különleges megbízást teljesített, melyet Saul királytól kapott. Ő és az emberei éhesek voltak. Ahimélek meggyőződött róla, hogy szertartásilag tiszták. Noha szigorúan véve tilos lett volna megenniük a bemutatott kenyereket, mégis összhangban jártak el a jelenlét kenyerének alapvetően megjelölt szerepével. Ez a megfontolás tette lehetővé, hogy Ahimélek kivételt tegyen a szabály alól. Jézus Krisztus ezzel az esettel szemléltette, hogy nem helyes túlzottan mereven alkalmazni a sabbat törvényét, ahogyan a farizeusok értelmezése szerint kellett volna (Máté 12:1–8).

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nehéz körülmények között meg lehet szegni Isten törvényét. Amikor például az izraelita harcosok a filiszteusokkal küzdöttek, válságos helyzet alakult ki. Saul király korábban kijelentette: „Átkozott az az ember, aki kenyeret eszik az est leszállta előtt, míg bosszút nem állok ellenségeimen!” A Biblia beszámol róla, hogy „azon a napon . . . verték a filiszteusokat”. A katonák kimerültek az ütközetben, meg is éheztek, és állatokat vágtak le „a puszta földön. És vérrel együtt ette a húst a nép” (1Sámuel 14:24, 31–33). Vétkeztek Jehova ellen, mivel megszegték a vérrel kapcsolatos törvényét. Nem arra a célra használták fel a vért, amelyet Isten meghatározott, mármint hogy „engesztelést szerezzen” a bűnökért (3Mózes 17:10–12; 1Mózes 9:3, 4). Jehova irgalmában elfogadta a vétkesekért felajánlott különleges áldozatokat, hiszen pl. nyilvánvaló volt, hogy nem közvetlenül ők tehettek a kialakult helyzetről (1Sámuel 14:34, 35).

Igen, Jehova elvárja tőlünk, hogy minden körülmények között tartsuk meg a törvényeit. Ahogy János apostol fogalmaz, „Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait” (1János 5:3).

Milyen egyszerű lenne Isten törvényeinek a betartása, ha amikor MI SZUBJEKTÍVE úgy érezzük, hogy "szükséghelyzet" van, akkor bármelyik törvényét megszeghetjük. Ez nagyon komolytalan álláspont, nem gondolod?!

"A peldat amit irtal a verrol az az evesre vonatkozott es azt szegte meg az oszovetsegi nep."

Naná, hogy az evésre vonatkozott, mert még nem ismerték a vértrafót. Az alapelv viszont benne van a történetben, hiszen Saul elhamarkodott esküje miatt, a végletekig kimerült és elcsigázott katonák az ő szemszögükből nézve vészhelyzetben érezték magukat. De még ekkor is TILOS volt, egy rögtönzött különleges engesztelő áldozatra és Jehova irgalmára volt szükség, hogy elkerüljék a büntetést!

"De a vertransfuzio azaz a trafo (nem tevestendo osze a transzformatorral persze) eletmento folleg ha sok vert vesztett az ember es nincs mas mod hogy megmentsek eletet."

Na, itt a tévedés: ugyanis MINDIG van/vagy lenne rá más mód is. Soha, egyetlen orvos sem jelenti ki felelősséget is vállalva, hogy csak és kizárólag a trafó mentheti meg valaki életét. A vértranszfúzió MIDEN esetben a rosszabbik megoldás!

"Az apostolok nem tettek tobb terhet tehat ez azt jelenti konyitettek a szabalyokon igy a tartkozkodj a vertol a verevesre vonatkzhatott mivel:

1.Nem ismertek a trafot.

2.Ha megis ismertek volna akkor es mar kemenyebb torveny mint a vereves tiltsa tehat tobb teher...."

Az első NEM ÉRV. Ez ERKÖLCSI törvény, nem étrendi vagy egészségügyi.

A második pedig nem igaz. Nem több teher, sőt sokkal több terhet és veszélyt vesz a vállára az, aki elfogadja a trafót. Máskülönben pedig a te önkényes szabályod a "kevesebb teherről", mint paragrafusról NEM BIBLIAI. Általánosságban könnyebb volt a teher, de ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyaránt könnyebbé vált.

"Es mivel Jezus is irgalmat akar nem aldozatot igy eyertelmub az ertelmezes mert ha nem igy lenne akkor a sabatnap megszegeset sem engedelyezte volna nehez esetekben:

1.pld egy allat beleesik egy arokba, vagy nagy beteget hoznak epp sabatkor amire volna gyogymod de epp sabat van (last a no tortenetet akit pont sabatkor gyogyitott meg."

Ez is az Írások félremagyarázása. Ugyanis a Törvényszövetség NEM TILTOTTA ezeket a dolgokat! Miért ne lett volna szabad szombatnapon jót tenni??? A zsidó vallási elöljárók forgatták ki ezeket is, ők tették a népre ezeket a plusz terheket. Jókora hamis érvelésbe szaladtál bele megint. :-)

"Tehat David latta a Doeg dogot de megse figyelmeztette a papot"

Te vakon vádaskodsz, már megbocsáss! Miért feltételezel te rosszindulatot Dávidnak? Honnan veszed, hogy ha tehette volna, nem tette volna meg??? Mindezt azért, hogy a Tanúk vértrafó elutasítása ellen találj hamis bibliai érvet? Ugyan-ugyan.

Dávid minden bizonnyal mindent meg tett annak érdekében, hogy másokat ne érjen baj, de voltak dolgok, amiken ő sem tudott változtatni. Te vajon kinek a nyakába varrod a brutális gyilkosságokat? És honnan feltételezed, hogy Dávid nem kérte Istent a helyet rendezésében?

Itt nem is erről van szó, hanem arról, hogy ezen példák sem azt igazolják, hogy az emberek a magukban szubjektíve megítélt "vészhelyzetekben" jogosan megszeghetik az isteni törvényeket.

T. Kerdezo!

Jol tudod, valoban konnyitve lettek a torvenyek, sot voltak olyanok, amik hatalyukat veszitettek.

Az apostolok nem tettek nagyobb terhet a hivekre, ugy mint a farizeusok.

Jezus ket torvenybe foglalta ossze a Mozesi torvenyt. A Mate 22:34-30-ig olvashatsz errol.

Az elso parancsolat: Szeresd a te Istenedet egesz sziveddel, egesz lelkeddel, es egesz elmeddel. A masodik parancsolat: Szeresd felebaratodat mint onmagadat."

Ebben minden benne van.

Es az apostolok valoban nem tettek nagyobb terhet a hivekre. Meg megemlitem a korulmetelkedes kerdeset is. Itt volt nemi vita az apostolok kozott, hogy kell-e a poganyokbol megterteknek korulmetelkedni, vagy sem.

Ima utjan kertek segitseget Istentol, es utana teljes egyetertesben ugy dontottek, hogy nem kell korulmetelkedniuk.

Ha kerdesed lenne, szivesen valaszolok. Udv:Judit!

T. Kerdezo!

Emlitetted itt a veratomlesztest, ami megmentheti egy ember eletet.

Valo igaz, a Szentiras tiltja a ver fogyasztasat. De gondold el, ez nem csak arra vonatkozik, hogy megeszed.

Ha az orvos azt javasolja neked, hogy tartozkodj az alkohol fogyasztasatol, akkor vajon ez azt jelenti, hogy nem iszod meg, de intravenasan magadba juttathatod? Nyilvan nem.

De ma mar sok kulfoldi sebesz orvos van, akik mar elfogadjak Jehova tanui allasfoglalasat a verrel kapcsolatban. Es egyre tobb sebesz tartozkodik attol, hogy veratomlesztest adjon a paciensnek. Rajottek ugyanis, hogy nem az a fontos, hogy verplazma jusson a szervezetbe egy mutetnel, hanem a ver terfogatat kell novelni. Azaz az elveszitett mennyiseget kell potolni, es ezt megtehetik sooldattal is. Masreszt ok is tisztaban vannak a veradas kockazataval. Kulonbozo betegsegek, mint pl. a Hepatitis C, vagy az AIDS-el valo megfertozese a betegeknek. Mert sok ilyen tortent meg annak ellenere, hogy ma mar szurik a vert. Megis elofordulnak ilyen esetek.

Megfigyeltek, hogy azok a betegek, akik nem kaptak vert egy mutetnel, sokkal hamarabb gyogyultak, mint akik kaptak. Isten nem alaptalanul tiltotta meg a ver hasznalatat. Ki ismerne jobban az emberi testet, mint aki megteremtette?

Tehat utana lehet nezni, egyre tobb orvos mut ver nelkul. Udv: Judit!

"Ha nem ismertek a trafot nem is vonatkozott ra parancs!!"

Már sokadszorra mondom, hogy a vértől való tartózkodás tilalma ERKÖLCSI törvény volt, vagyis egyértelműen általános érvényűnek szánta Jehova, hiszen gyógyászati célra, akár életmentésre sem volt elfogadható a használata, hiszen ilyen esetben is bűnnek számított.

"Azaz szerinted Jezus nem irgalmazna annak kinek nincs mas lehetosege a nagy verveszteseg miatt mint a vertrafo hogy eletben maradjon???"

Azt is mondtam már, hogy NINCS olyan, hogy csak a trafó, és semmi más! Ez csak a korábban tanultakhoz fanatikusan ragaszkodó, konzervatív (sebész)orvosok terjesztik, de erre a hamis állításra már rengeteg orvoskollégájuk rácáfolt, több millió esetben!

Tehát értelemszerűen olyan sincs, hogy valamely doki felelősséggel kijelentse, hogy ha "nem kapsz (atolog) vért, akkor biztosan meghalsz", mert ugyanis számtalan esetben igazolódott már, hogy másik, az alternatív orvosi kezelésben járatosabb orvos sikeresen kezelte az ilyen pácienseket is.

Juditot viszont helyesbíteném, Magyarországon is sok doki kezeli azokat, akik nem fogadnak el vért, nem csak külföldön.

Kérlek nézd meg a linkelt filmet, ha nem tetted volna még.

"Ne feled maga Jezus mondta hogy irgamat akarok nem aldozatot, egyertelmuve teve hogy vegszukseg eseten inkabb irgalmaz mint aldozatot koveteljen!!"

Te pedig még mindig megtéveszted magad olyan versekkel, melyeket olyan dolgokra alkalmazol, mint ez a vértől tartózkodás erkölcsi tilalma. Nem vagy ésszerű és logikus, mert nem veszed figyelembe pl. azt, amit múltkor írtam:

"Milyen egyszerű lenne Isten törvényeinek a betartása, ha amikor MI SZUBJEKTÍVE úgy érezzük, hogy "szükséghelyzet" van, akkor bármelyik törvényét megszeghetjük. Ez nagyon komolytalan álláspont, nem gondolod?!"

Nem reagáltál rá, pedig benne van a lényeg. Jézus egészen biztosan nem arra gondolt, amikor az általad már többször ismételt szöveget mondta, hogy minden isteni parancsot meg lehet, vagy kell szegni, ha valaki SZUBJEKTÍVE úgy gondolja, hogy "vészhelyzet" van. Vagy úgy képzeled, hogy ha egy éhes ember tyúkot lop, annak nincsen vagy egyszerűen elnézhető a bűne???? Nem hinném! Pedig csak annyi történt, hogy ő úgy gondolta, hogy "vészhelyzet" van és ezért Isten lopásra (és minden más bűnre, ami esetleg ezzel a tettével jár) vonatkozó törvénye nem érvényes. Pedig csak arról van szó, hogy rossz módszert (Isten törvényibe ütköző módszert) választott a vészhelyzet elhárítására.

Te egyszerűen túlságosan szabadelvűen értelmezed Jézus ezen gondolatát, mely amint látod, ide vezet, ha logikusan végig gondoljuk, pedig így gondolkozni Isten törvényeinek a betartásáról nem helyes.

Jézus pl. erre a Héber szövegre is gondolhatott, mikor az általad idézett szöveget mondta:

(Péld 21:3) "Az igazságosság és ítélet gyakorlását jobban kedveli Jehova, mint az áldozatot."

"Igazságos ítéletnek" gondolod, ha a tyúktolvaj arra hivatkozik, hogy nincs mit ennie és ezért ütötte le a tyúkjait védelmező házigazdát, aki ennek következtében súlyos és életveszélyes fejsérülést szenvedett és kómába esett, de a tolvajt felmentenék, mert szegény "vészhelyzetben" tette, amit tett????? Kérdezem tőled, igazságosságból születne egy ilyen ítélet???

Jézus megmondta a farizeusoknak: "Elmenvén ... tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot" (Máté 9:13; Hóseás 6:6). Homályos volt előttük, mi áll első helyen, hiszen irgalom nélkül mindegyik áldozatuk értéktelen volt. Ez valóban komoly dolog, mivel a Biblia kijelenti, hogy az "irgalmatlanokat" Isten azok közé számítja, akik "méltók a halálra" (Róma 1:31, 32). Nem meglepő tehát, ha Jézus azt mondta, hogy a vallásvezetők osztályát örökké tartó pusztulásra szánták. Irgalmatlanságuk nyilván nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen ítéletet érdemeljenek (Máté 23:33). De ebből az osztályból egyéneknek talán lehetett segíteni.

Tehát Jézus ebben a vonatozásban említette az irgalmat. Példát is mondott erre, emlékszel a tékozló fiú példázatára? Ott is az irgalmasságot hangsúlyozta ki a megtért bűnös fiú felé.

Vajon az "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot" hogyan is fér össze azzal, ha valaki tudatosan, megbánás nélkül, SZÁNDÉKOSAN szegi meg Isten egyik legalapvetőbb törvényét azzal, hogy vért fogad el bármilyen célból, vajon számíthat-e irgalomra????

""Ez is az Írások félremagyarázása. Ugyanis a Törvényszövetség NEM TILTOTTA ezeket a dolgokat! Miért ne lett volna szabad szombatnapon jót tenni??? A zsidó vallási elöljárók forgatták ki ezeket is, ők tették a népre ezeket a plusz terheket. Jókora hamis érvelésbe szaladtál bele megint. :-) "

Tevedes!!! :))"

Nos, akkor kérlek nagyon figyelj, mert nagyon kiforgatod az Írások értelmét. A farizeusok azt állítják, hogy a kalásztépés és a búzaszemek kidörzsölése a kalászból megevés céljából, egyenlő az aratással és a csépléssel. A szombatnap megtartását különösen az tette nehézzé, hogy kínos pontossággal azt próbálták megszabni, mit kell érteni a munkán, holott Isten ezt a napot örömnapnak, szellemileg üdítő időnek szánta teremtményei számára. Jézus ezért Írás szerinti példákat idéz és ezekkel bizonyítja, hogy Jehova Istennek sohasem volt szándékában bárkit arra kényszeríteni, hogy felettébb szigorú módon tartsa meg a szombattörvényt.

Mivel a Mózesi Törvény nem részletezte a Sabbathot illető eljárásmódot, a rabbik számos tilalmi rendszabályt vezettek be az évszázadok során, nagyrészt mindenfajta munkát megtiltva Sabbath-napon. A Misna szerint 39 fő kategóriába csoportosították a tiltott munkafajtákat, ilyen volt például a varrás, az írás és a mezőgazdasági munka. Számtalan ilyen rendszabály nem a Biblián alapszik. A Misnát idézve, az Encyclopædia Judaica elismeri, hogy ezek a rendszabályok „hajszálon függő hegyek, mert amíg az Írásokban kevés támpont található erről a témáról, addig az emberi rendszabályok száma elképesztően sok”.

A szent kenyeret már kitárgyaltuk, de egy másik példát is idéz Jézus: "Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombaton a papok a templomban megszegik a szombatot, mégsem vétkeznek?" Igen, a papok még szombaton is ténykedtek, hiszen le kellett vágniuk az állatokat, és el kellett végezniük az állatáldozatokhoz szükséges egyéb templomi munkákat. "De én mondom nektek — mondja Jézus —, hogy a templomnál is nagyobb van itt."

Tehát még egyszer: a tanítványok valójában nem Isten Törvényét szegték meg, hanem a farizeusok szigorú értelmezését azt illetően, hogy mi számít törvénybe ütköző munkavégzésnek sabbaton. Jézus az 1Sámuel 21:3–6-ban feljegyzett esetre utalva szemléltette, hogy Isten soha nem akarta, hogy a sabbatról szóló törvényét ilyen ésszerűtlenül mereven alkalmazzák.

És itt intette meg Jézus a farizeusokat, hogy NEM IRGALMASOK(!!!), hanem irgalmatlanok, hiszen a kalásztépésbe való belekötésük is bizonyítja, hogy az EMBERI szabályrendszerükkel irgalmatlanul viselkedtek.

Te pedig mit is írtál? Ezt:

"Azaz semmifele munkat nem vegezhettel csak ehetel ihattal , ennyi, de ha alatod arokba eset nem munkalkodhattal kiszabaditasan.

Persze ezt a farizeusok nem tarottak be es erre vilagitott ra Jezus hogy ugye ok kihoznak az alatot a verembol ..."

Ezek után Jézus azért bírálta őket, hogy hiányzott belőlük az irgalom? Tudod te itt mit írtál??? Szerinted éppen irgalmasok voltak.

(Lukács 14 1-6) "Amikor egyszer sabbaton bement a farizeusok egyik elöljárójának a házába étkezni, feszülten figyelték őt. 2 És íme, egy vízkóros ember volt előtte. 3 Erre Jézus a törvénytudókhoz és a farizeusokhoz szólva megkérdezte: „Szabad-e sabbaton gyógyítani, vagy nem?” 4 De azok csak hallgattak. Akkor megfogta az embert, meggyógyította és elküldte. 5 És ezt mondta nekik: „Ki az közületek, aki, ha a fia vagy a bikája kútba esik, nem húzza ki azonnal sabbatnapon?” 6 És nem tudtak ezekre mit felelni."

Az IRGALMASSÁGOT felejtették csak el gyakorolni a farizeusok. Ha ugyanis figyelembe vették volna ezt, amit egyébként Jehova az Ószövetségben is sokszor megismételt, akkor pontosan tudták volna, hogy mit szabad szombaton és mit nem.

"Es ne allitsd hogy MINDIG van ra mas lehetoseg mert van kirtikus verveszteseg amikor olyan surgosen kell potolni a vert hogy a verpotlo sem eleg muszaly a trafo...."

Ez NEM IGAZ! Pont a fenti okokból kifolyólag sem igaz. A nagy vérvesztés már önmagában egy életveszélyes állapot és a rengeteg tapasztalat azt bizonyítja, hogy ebben az állapotban is kiválóan kezelni lehet a térfogatvesztést vérpótlókkal és egyéb alternatív technikákkal. Nem is beszélve arról, hogy a kritikus állapotban lévő szervezet sokkal jobban tolerálja, ha nem esik át egy "folyékony transzplantáción", amit a transzfúzió jelent, mert az igencsak sokkal jobban megterheli a szervezet immunrendszerét.

"" Ez ERKÖLCSI törvény, nem étrendi vagy egészségügyi. "

Marpedig etrendi mivel Isten irgalmazott a szukseg miatt!!!"

Ez tévedés, nem a szükség miatt irgalmazott Isten, hanem mert pl. elsődlegesen nem a katonák tehettek a helyzetről, meg mert készségesen végrehajtották a rögtönzött áldozatot, melyet Jehova megkövetelt a bűnükért cserébe! Nem vetted észre még most sem, hogy ez a történet sem a szükséghelyzet miatti irgalomról szól???? Ha ez lenne a bibliai példa mondanivalója, akkor nem írták volna, hogy a kialakult helyzet miatt mégis BŰNT követtek el a katonák, hanem azt, hogy a szükséghelyzet miatt nem is számít bűnnek, amit tettek. De! Bűnnek számított, tehát nem a vészhelyzet miatt gyakorolt irgalmat Isten, hanem egyéb körülmények miatt. Ez egyértelmű.

"nem vagy hajlando Jezus szavanak engedelmeskedni (pedig o a te Istened is kene legyen!!!)..."

Jézus "Isten" lenne? Akkor vajon hogyan értelmezed ezt a mondatát:

(János 17:3) "Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról."

Ha te valaki mást "egyedülinek", vagy az "egyetlennek" nevezel valamely tulajdonságában, hogyan lehetsz vele "egyenlő"???? Sehogyan!

Az utolsó, Dáviddal szembeni rosszindulatú vádaskodásodat pedig kitárgyaltuk már - mindenkiből az jön ki, ami a szívében van ugyebár.

------------