Kedves Tanuk, egyetertetek abban hogy Jezus es az apostolok konyitettek az oszovetsegi eloirasokon?

Nem "néhány törvényt" törölt el Jézus, mintha tetszése szerint néhányat kiiktatott volna a sok közül, hanem "a Törvényt", tehát az egész "kézzel írt törvényt", ahogy a Biblia fogalmaz. Ezzel a Mózesi Törvényhez képest relatíve könnyített a hívek terhein, főleg ha hozzávesszük, hogy a vallásoskodó egyházvezetők még plusz terheket raktak rájuk, pl. a szombattal kapcsolatos istentelen rendelkezéseikkel. Ez köszön még mindig vissza a mai ortodox zsidó irányzatokban. Nem véletlenül mondta Jézus, hogy „Az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű”.

Néhányan különbséget próbálnak tenni "szertartásos" és "erkölcsi" törvények között, mondván, hogy csak a szertartásos részét törölte el Jézus, de ilyen megkülönböztetés nincs a bibliában. Jézus pl. felváltva idézgetett a Hegyi Beszédében mindkét fajta törvényből. Krisztus világossá tette a farizeusok provokációjára válaszolva, hogy mi a két legnagyobb parancsolat. De hogyan vetődhetett fel az a kérdés, hogy melyik a legnagyobb parancsolat?

Ez a kérdés minden bizonnyal heves vitákat váltott ki a farizeusok között Jézus napjaiban. A Mózesi Törvény több mint 600 törvénye közül melyik a legfontosabb? Az áldozatokra vonatkozó? Végtére is az áldozatokat azért mutatták be, hogy bűnbocsánatot nyerjenek, és kifejezzék a hálájukat Istennek. Vagy a körülmetélkedést érintő törvény a leglényegesebb? Ez is kiemelkedő volt, hiszen a körülmetélkedés annak a szövetségnek volt a jele, amelyet Jehova Ábrahámmal kötött (1Mózes 17:9–13).

A konzervatív felfogásúak viszont feltehetően úgy érveltek, hogy mivel Isten minden törvénye fontos — még ha egyik-másik kevésbé lényegesnek tűnik is —, nem lenne helyénvaló bármelyik parancsolatot is a többi fölé emelni. A farizeusok úgy döntöttek, hogy Jézusnak szegezik ezt a vitatott kérdést, hátha olyasmit mond, ami aláássa a szavahihetőségét. Az egyikük odament hozzá, és megkérdezte: „melyik a legnagyobb parancsolat a Törvényben?” (Máté 22:34–36).

Jézus válaszának igen nagy jelentősége van számunkra. Összefoglalta benne, hogy mi volt mindig is, és mi lesz mindig is az igaz imádat lényege. Az 5Mózes 6:5-öt idézve ezt mondta: „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel.« Ez a legnagyobb és első parancsolat.” És bár a farizeus csak egy parancsolatra gondolt, Jézus egy másikat is megemlített. A 3Mózes 19:18-ból idézett: „A második ehhez hasonló: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.«” Ezután rámutatott, hogy erre a két törvényre épül a tiszta imádat. Megelőzve, hogy a többi törvényt is fel kelljen sorolnia fontossági sorrendben, így fejezte be mondanivalóját: „Ezen a két parancsolaton alapul az egész Törvény és a Próféták” (Máté 22:37–40).

Megfigyelted, hogy a Jézus által kiemelt két LEGFONTOSABB parancsolat közül csak az egyik volt benne a Tízparancsolatban, tehát nem emelte ki azt, mintha az még érvényben lenne, mint valami paragrafus. Nem, valójában Jézus sokkal inkább alapelveket tanított, nem törvényeket sulykolt. Az alapelvek voltaképpen a törvények alapjai. Ez által Isten a Fiával, Jézussal a keresztények szívébe írta a törvényét.

Mit értesz keményebb törvényeken? Jézussal a keresztény világban minden ugyanabban a szellemben ment tovább, csak az említett dolgok, az imádat módja változott. Persze sok zsidónak ez is sok volt a megszokotthoz képest.

Igen, Tanú vagyok, bocsi ez lemaradt.