Kedves Jehova Tanui. Hol talalhato a Bibliaban, hogy Isten parancsot ad arra, hogy Jehovakent szolitsuk/hivjuk?

Az első két mondatodat megspórolhattad volna, mert magadat hazudtolod meg (persze ez a többire is igaz).

"Mar irtam, hogy Isten milyen nevvel azonositotta magat Mozesnek: VAGYOK AKI VAGYOK."

Erről a szövegről a Mózes öt könyve és a Haftárák című könyvben (a héber szöveget a magyar fordítással és a kommentárral együtt kiadta dr. Hertz J. H. Budapest, 1984, második kiadás) ezt olvassuk: „Ez azt jelenti az izraelitáknak, akik rabszolgaságban voltak: ’Noha Ő még nem fejtette ki hatalmát érettetek, de meg fogja ezt tenni: Ő örök és biztosan meg fog váltani benneteket.’ Ebben a kifejezésben „Vagyok, aki a Lét vagyok . . . a hangsúly az isteni létezés aktív kinyilatkoztatásán van.” E kifejezés Istenre címként vagy névként való alkalmazása azért találó, mert azzal, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi rabszolgaságból, létezését akarta népe érdekében kinyilvánítani kivételes módon. A legtöbb mai magyarázó Rásit követi (egy francia Biblia- és Talmud magyarázó a 2Mózes 3:14 fordításánál): ’leszek, aki leszek.’ ”

Ez megegyezik az Új Világ fordítás visszaadásával, ahol ezt olvassuk: „ANNAK BIZONYULOK, AMINEK BIZONYULNOM KELL", vagy „AZZÁ VÁLOK, AMIVÉ VÁLNI AKAROK.”

Tehát még csak nem is a "vagyok" forma a legismertebb a világban!

"Tovabba az eredeti nyelven irt szovegekben sehol nem nem talalkozunk "Jehova" nevvel, csak igy: YHWH."

Ahogy Jeremiás vagy Ézsaiás nevével sem!!! Még a JHVH mássalhangzói átírása sem egységes, te Y-al és W-vel írod, mások pontos J-vel és szimpla V-vel. De ezen kívül is van több eltérés még. Ettől még pontosan tudjuk, hogy kiről van szó és ettől még használnunk kell!!!

Most is kerülöd a választ, mert NINCS VÁLASZOD! Helyette gúnyolódsz. Nincs éjszaka most nálad? Dehogynem, ebben a kérdésben mindenképpen! Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy te általában "sötét" vagy, mert nem tudhatom, de azt igen, hogy ebben az esetben nem látsz tisztán.

Már csak őszinteség kéne, hogy kijavítsd .

De hogy mit jelent "téríteni", erre ezen a linken, a 7-s válaszban találsz útmutatót.

A link lemaradt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

A kiírt kérdésre nem adhatnak konkrét választ, mert nincs.

De arra van parancs, hogy „Atyának" szólítsuk Drága Urunkat:

Ti azért így imádkozzatok: Mennybéli Atyánk! Megszentelt legyen neved, (Mt 6:9, Csia)

Ti tehát így imádkozzatok: »Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. (Mt 6:9, Úvf)

Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved; (Mt 6:9, Kár Rev.2011)

A barátomat hívhatom úgy, hogy István, de senki sem szólítja az édesapját úgy, hogy István vagy Eszter, még ha az is a nevük. A bensőséges szülő-gyermek kapcsolatból következik az, hogy a gyermek apának hívja az édesapját, anyának édesanyját.

Pál is erről beszél (Abba = apa):

6 Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya! 7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által. (Gal 4:6-7, Kár)

"A kiírt kérdésre nem adhatnak konkrét választ, mert nincs."

Ez sem igaz válasz! Számtalan helyen, pl. a 31-s hozzászólás végén is van rá KONKRÉT válasz. De úgy látom, könnyebb letagadni az igazságot, mint beismerni, mert módosítani kellene a világnézeteden.

"De arra van parancs, hogy „Atyának" szólítsuk Drága Urunkat:"

És szerinted ki ez az "Atya", akire azt mondod, hogy "Drága Uram"? Jézus Krisztus? Vagy Jézusnak az Atyja, akinek nem csak címe és rangja van, hanem az általa egyetlenként kinyilatkoztatott tulajdonneve is: Jehova?! A MINTA-imából idéztél. A kezdő szavakkal Jézus rávilágított, hogy imáinknak tükrözniük kell, hogy bensőséges, mégis tiszteletteljes kapcsolatban állunk Jehovával. Főleg a tanítványaihoz intézve szavait, akik a hegyoldalon köré gyűltek, azt mondta, hogy ’égi Atyjuknak’ szólítsák Jehovát (Máté 6:9). Egy tudós kifejti, hogy ez a megszólítás arra hasonlít, amit egy kisgyermek mondana szeretettel az apukájának, akár a héber népszerű formáját használta Jézus, akár arámi nyelven beszélt. Ha Jehovát ’Atyánknak’ szólítjuk, azzal jelezzük, hogy melegségtől áthatott, bizalmas kapcsolatban vagyunk vele.

Amikor a mi Atyánknak szólítjuk Istent, elismerjük, hogy egy férfiakból és nőkből álló, nagy család részei vagyunk, amely Életadójaként ismeri el Jehovát (Ézsaiás 64:8; Cselekedetek 17:24, 28). A szellem által nemzett keresztények ’Isten fiaiként’ örökbe lettek fogadva, és így kiálthatnak Istenhez: „Abba, Atyám!” (Róma 8:14, 15). Több millióan lojális társaikká váltak; átadták életüket Jehovának, és ezt vízben való megkeresztelkedéssel jelképezték.

De nézd csak meg az Ézsaiás-tól idézett verset:

(Ézsaiás 64:8) "Most pedig, ó, Jehova, te vagy a mi Atyánk! Mi vagyunk az agyag, te pedig a Fazekas; mindannyian kezed munkája vagyunk."

Itt az mellett, hogy Jehovának szólítják Istent, elismerik, hogy az Atyánk Ő. Milyen érdekes, ugye?

"Ti tehát így imádkozzatok: »Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. (Mt 6:9, Úvf)"

Az "Atya" tulajdonnév, vagy rang??? Van-e Istennek saját maga által kinyilatkoztatott tulajdonneve??? Akkor milyen nevet kell "megszentelni???

Kétségtelen, hogy Isten "nevének a megszentelése" nem csak az egyetlen kinyilatkoztatott nevéről szól, a leírt vagy kimondott Jehováról, hanem magában foglalja a tulajdonságai és a hatalma elismerését is valamint a törvényei megismerését és betartását is. De nem csak az egyiket, vagy csak a másikat!!!

"A barátomat hívhatom úgy, hogy István, de senki sem szólítja az édesapját úgy, hogy István vagy Eszter, még ha az is a nevük."

Tehát kétségbe vonod az ókori hűségesek ezreinek az istenszeretetét és valódi lojalitását? Mert hogy ők rendszeresen használták az isteni NEVET, a Héber Iratokban majdnem 7000-szer szerepel a NÉV, köztük úgy is, mint az imént idézett. Vagyis, akik a nevén (IS!!!) szólították Istent, azok szerinted nem lehettek "bensőséges" kapcsolatban vele???

Szerintem pedig azok nem lehetnek az IGAZ ISTENNEL(!) bensőséges kapcsolatban, akik nem hajlandóak arra sem, hogy használják a nevét, hanem helyette címeket és rangokat mondanak egy zsidó babonára és az emberi "hagyományokra" hivatkozva.

Akik tulajdonnevén szólítják Istent, azok max. Isten barátai lehetnek. Az ókori hűségesek is ebbe a kategóriába esnek.

Jézus műve tette lehetővé, hogy a fiúság lelkével közeledhetünk a Teremtőhöz.

Az Ószövetségi példák tanulságosak, de nekünk Jézust kell követnünk még ebben is.

Ha megrekednénk az Ószövetség szintjén, azzal zsidó módon tisztelnénk az Atyát. Hiábavalóvá téve az Úr Jézus művét.