Mi igazolja az evolúciót?

"A bolygók forgásának mi köze van az evolúcióhoz?"

A bolygók forgása is egy olyan dolog, mihez fingja sincs, és amire ugyancsak rá lehet fogni, hogy isten ilyennek csinálta. :-D

"Nem tudom miért nem találtak olyan barlangi rajzot ahol félig majom félig ember hadonászik lándzsával. Talán, mert nem is volt:)"

Egy több tízezer éves barlangrajzról honnan a bánatos életből tudnád megállapítani, hogy félig majom-félig embert ábrázol? Egyébként abban tudtommal konszenzus van a téma kutatói között, hogy a barlangrajzokat alkotók már egyértelműen emberek voltak, hiszen az már kulturát, ezközhasználatot, spiritulalitást feltételez.

Látom, te még mindig le vagy ragadva a majmoknál. Biológia tankönyvek többségének legelső leckéjében szerepel, hogy az ember NEM a majomtól származik, hanem az embernek és a majomnak volt anno közös őse. Tehát mit keresnének majmok a barlangrajzokon?

Másrészt, mire attól a majomszerű (!) őstől eljutott az evolúció a barlangrajzkészítő ősemberekig, az sok százezer éves fejlődés eredménye, ergo mire az első barlangrajzok készültek, az ősemberek sokkal inkább voltak ember, mint majomszerűek, és így is ábrázolták magukat a rajzokon.

Szia Kedves Kérdező! :)

21 éves nő vagyok, és fizikusnak készülök.

Most ezt olvasva sokan azt várnák, hogy megpróbálom neked "racionális" érvekkel elmagyarázni az evolúció alátámasztását.

És tényleg ezt is fogom tenni, de ezt úgy, hogy mindemellett én EBBEN látom ISTENT. :)

Az ember sokszor azért nem tud valami újat tanulni, mert leragad egy bizonyos elméletnél, és nem látja a fától az erdőt. Nyitottnak kell lenni, és én megnyíltam afelé, hogy azt gondoljam, a természettudományok igazából Isten/felsőbb intelligencia/végtelen intelligencia/természet stb. elnevezésű munkáló erő eredményeit és működését vizsgálják.

A biológia, a fizika, a matematika, a kémia, a csillagászat, a pszichológia, az orvostudomány meg mindenféle azt vizsgálja, hogy miként működik Isten (csak talán még nem tudja ezt sok tudós).

Talán téves benyomást keltettek benned, mert úgy látszik, te ellentétnek látod az evolúciót és a teremtéselméletet.

Akik a te véleményedet cáfolják ezzel kapcsolatban, ők is így látják.

1. NÉZZÉTEK MEG A TITOK c. FILMET! :) Lenyűgöző, ahogy rámutat a minket körülvevő csodákra, amik ráadásul helytállóak mind az evolúcióban mind az istenhitben.

2. Nem látjátok, hogy MINDEN NAP TEREMTÉS zajlik?

Lehet, hogy egy tudós "racionalitás"-ra alapoz, de az is az evolúció eredménye, hogy a kis molekulák csoportokba verődtek az élet kezdetekor, és hogy innen ez a folyamat eljutott egész odáig, hogy egy ilyen stratégiai remekmű...egyfajta molekulahalmaz=az ember arra érez késztetést a túlélése érdekében, hogy felfedezze az életét irányító erőket, hogy minél jobban ALKALMAZKODNI tudjon, és ki tudja használni a lehetőségeit.

Ez az evolúció lényege, amit többen is leírtak, hogy az marad fenn, aki életképes körülményei közt.

Szerintem az ember a tudománnyal arra hajazik tulajdonképpen, hogy egyre növelje az életben maradási esélyeit. Hogy nem akar a körülmények áldozata lenni, hanem sokszor már képes meg is változtatni azokat.

De én úgy látom, hogy ez 'visszaható intelligencia az intelligenciára' is csak a természet egy jelensége, azaz a felsőbb erő törvényeinek következménye.

Én hiszek a hit erejében, és tudom, hogy a természet/Isten egyik legnagyobb találmánya az élőlények számára.

A hit igazából egy gondolkodást szabályozó folyamat. A hit úgy jön létre, hogy az ember agyában lévő kis emlékmolekulák úgy válnak koherenssé és konzekvenssé, hogy együttesen kialakítanak egy hitet a megtapasztalt információkból.

Például én azt hiszem (mondhatnám...olyan erősen hiszem, hogy azt is mondhatnám: TUDOM), hogy barna a szemem, és hogy szép vagyok. De mire alapozom ezt az alkalmazkodási egységet? Arra, hogy mutattak nekem egy színt még kiskoromban, ami egy meghatározott hullámhosszú fényként jutott a szemembe, és aztán feldolgozásra került, majd elraktározódott kémiai és elektromos jelenségek során az agyamba. Onnantól kezdve én nem tudom, hogy mások hogy látják a barnát, csak azt tudom, hogy ha ketten nézzük a barna színt, akkor ugyanaz a hullámhosszú fény jut a szemünkbe.

Miért hiszem magam szépnek? Hasonló megfontolások és biokémiai agyi folyamatok következtében, mint ahogy abban hiszek, hogy létezik Isten, akit én nem egy szakállas öreg bácsinak képzelek el, és nem is akarom szó szerint értelmezni egyik vallást se.

Abban hiszek, hogy azért van sok vita, mert az emberek nem látták még meg az összefüggést a tudomány és a hit között. Mellesleg a tudomány is hiten alapszik...akkor is, ha "racionális" dolgokra épül.

Annál logikusabbnak érzünk valamit, minél nagyobb érzelemmel hiszünk benne.

Szó szerint kitértem a hitemből, amikor megmondták, hogy a négyzetgyök(-1)=i. "Egyáltalán mi a franc az, hogy i, és minek kell bonyolítani a dolgokat ilyen hülyeségekkel?"- gondoltam én. Aztán elmondták, hogy gyakorlati haszna van annak, hogy van egy i-vel jelölt szám, aminek a négyzete a -1. Aki ért a matekhoz, az érti, hogy most a komplex számok bevezetéséről írok.

A hitre azért van szükség, mert a túlélésünk eszköze. Egy visszacsatolás az agynak, hogy folyamatos kontaktusban legyen a környezettel, és összekösse a külvilágot a belső világgal...mivelhogy kénytelen a külső világban működtetni a belső világot.

A mai napig sem tudják, hogy mi az az erő, ami begyógyítja a sebem, anélkül, hogy én megerőltetném magam.

A fű sem feszül meg növekedés közben. :)

Szóval nem tudják, hogy ki mondta az elektronoknak, hogy keringjenek az atommag körül, nem tudják, hogy ki mondta, hogy legyen gravitáció. Egyszerűen kívülről szemlélve nem tudjuk felfogni, hogy ki mondta, hogy egyáltalán szükség van a molekulák háborúzására, amiből aztán később különféle stratégiákkal rendelkező "molekula hadseregek", olyanok mint a DNS-ek keletkeztek.

Hát ki mondta azt, hogy nekem, mint emberi lénynek szükségem van társas életre és szénhidrátokra?

Ki mondta, hogy egyáltalán szükség van emberekre?

Mi ez az erő, ami irányítja az egész világot, és mi a célja vele? Valószínűleg ezeket a kérdéseket tették fel nagyon régen, amikor elkezdték valahogy megnevezni ezt: Isten. Azért úgy beszélnek róla mindenütt, mintha egy személy lenne, mert teljesen olyan benyomást kelt, mintha egy jóakaró/rosszakaró személy irányítaná az életünk eseményeit.

Gyerekként...amikor még nem hallottatok Istenről, sohasem imádkoztatok képzeletben? "pl. jaj, csak Anyu jöjjön már haza" "jaj, de szépek ezek a falevelek! mintha az én örömömre tette volna ide valaki".

Gyerekként csodáltam a természetet, az élet zajlását. Minden olyan volt, mint egy ajándék. Akkor éreztem legjobban Istent, amikor rám sütött a napocska meleg sugara, vagy amikor egy olyan helyen mászkáltam, ahol felfoghatatlanul zöld volt a fű. Vagy amikor feltámadt a szél, és már nagyobbak voltunk...a gyerekekkel mindig elkezdtük énekelni a magyar Himnuszt vagy a Titanic zenéjét, mert abban olyan magasan énekelnek, hogy amikor olyan részhez értünk, szinte üvöltve, mindig vártuk a szél reakcióját...és mindig feltámadt! Nem mondom, hogy azért támadt fel...de azt mondom, hogy ez maga az Istenben való hit, amikor úgy érzed, van valahol egy értelemmel bíró erő, aminek ereje ott lüktet a kis szívemben, és tudok vele kommunikálni. És ha azt kérem, hogy fussak gyorsabban, hogy odaérjek az iskolába, vagy azt kérem, hogy "Istenem, kérlek lassítsd le az időt", akkor valahogy mindig olyan benyomásokat ébresztett bennem, mintha tényleg lelassult volna az idő...pedig simán lehet, hogy csak az adrenalinnak köszönhetően gyorsabban tudtam futni, mint általában.

És az nem számít, hogy minden isteni csodának megvan a magyarázata, de amíg nem tudod valaminek a tudományos okát, csak egyszerűen TUDOD, mert ÉRZED, hogy úgy van...akkor az úgy van és tök mindegy, hogy miért.

Oké, hogy értem, hogy miért sül meg a sütemény a sütőben, tehát meg tudom érteni, hogy mi történne velem, ha hozzányúlnék a forró vasalóhoz. De ez a törvény...a megsülés törvénye :D ez akkor is működött, amikor én még nem tudtam a tudományos magyarázatát, csak megtapasztaltam, hogy a forró dolgok égetnek. Tehát az az alapvető túlélési tapasztalatszerzési képesség, amit kaptunk a természettől, sokkal hatékonyabb, minthogy megpróbáljuk logikusan felépíteni a tudomány elemeivel.

Az egész evolúció egy stratégiai fejlődési folyamata az élőlényeknek, amiben most az ember fejlődése ott tart, hogy azokat a törvényeket is felfedezi, amikre nem érez rá ösztönösen, ezáltal csak még jobb stratégák leszünk adott körülmények figyelembevételével.

Egyéb érvek:

Volt, hogy a kb. 7 éve legjobb barátnőm álma belemászott az enyémbe...szóval átjött az álmából egy üzenet, ami az én álmomban teljesen illogikus volt. Másnap elmesélte, mit álmodott, és már megértettem, hogy az én álmomban miért történt ez: épp a Tescoban dolgoztam, ami egy játékgyár volt, nem bolt, kimentem szünetre, elővettem a laptopom, felmentem msn-re, és írt egy srác: "Szia! Képzeld, nem tudtad? A Bia meghalt." Én: "Mii??" Ő: "Ja, a Niki (bnőm) látta is."

Ez annyira logikátlan fordulat volt az álmomban, hogy felébredtem...és később a barátnőm elmesélte az álmát, amiben a Biát lelőtte egy lézerfegyveres fickó, és a Niki nagyon félt, hogy ő is meg fog halni.

A másik, tegnap elmentem hazulról, pár perc múlva kb. 10 percen át egyfolytában hagymaszagot éreztem az orromban.

De nem lehetett az, mert be volt dugulva az orrom, na meg a villamossal arrébb mentem 3 megállónyit. Emúlt...aztán amikor hazaértem, a barátom adott puszit, és totál hagymaszagú volt a szája. Kérdem: "Uhh, hagymát ettél? :D" Erre ő: "Igen. :D Miért, baj?"....kifaggattam, hogy akkor ette-e, amikor elmentem otthonról? És igen. 1 éve vagyunk együtt, de mostanában egyre több dolgot megérzek vele kapcsolatban, vagy van, hogy ő kimondja a gondolataim...pedig nincs is beszédtémában, csak én azon gondolkodok épp, és ő elkezd róla beszélni.

Na...most valaki vagy hisz a telepátiában vagy nem. Én hiszek, mert már többször is megéltem. Lehet, hogy még nem tudom a tudományos magyarázatát, hogy hogy jut el az információ kilométerekkel arrébb (tippem, hogy elektromágneses sugárzás útján), de kit érdekel?

Működik és kész.

Van-e teremtés, van-e Isten, van-e evolúció? Kit érdekel? Mindegyik működik és kész!

Akkor is van gravitáció, ha nem hiszel benne.

Akkor is van boldogság az életben, ha nem hiszel benne. Akkor is tehetséges vagy, ha nem hiszel benne. Lehet, hogy nem vagy matekzseni, mert te azt gondolod magadról, hogy nem vagy az...így hogy is lehetnél más? De lehet, hogy tánczseni vagy, mert elhiszed magadról, és ezért teszel is érte, hogy előjöjjön az istenadta zsenialitásod. :)

Nekem ez a HIT-em erről a témakörről. :)

"A hitre azért van szükség, mert a túlélésünk eszköze."

Ez okés, de akkor felmerül a kérdés, hogy érdekel-e a valóság? Vagy csak a saját hitedet akarod belelátni mindenbe?

Mert most lehet, hgogy azt hiszed, hogy te bezzeg a fák mellet is látod az erdőt, de ez egy érzelmektől átfűtött állítás, majd, ha gyakorlatot szerzel a tudományos módszertanban, akkor meg fogod látni, hogy ez a fajta látásmód sehova sem vezet. Egy valamit elérhetsz: békében lesz a lelked, azt fogod hinni, hogy szépen, ügyesen átlátod a dolgokat, az általad igaznak vélt isten keze munkáját látod minden dologban... ha ez elég neked akkor oké.

Van akit az igazság érdekel, és nem süketel össze-vissza. Amit írtál arról a következő szólás jut eszembe: "So Open Minded That Your Brain Falls Out"

Hát nem is tudom.

Értem, mire gondolsz, de számomra a nyitottság csak annyi, hogy hagyom magam taníttatni, hagyom, hogy új látásmódjaim szülessenek. Emiatt lehet, hogy szó szerint értelmetlennek hangzok, de ez talán csak a kifejezésmódom hiányossága lehet.

Az biztos, hogy nem voltam ott az élet kezdetekor, de az is biztos, hogy az egész világmindenséget egy remekműnek látom, amit valami folyamatosan tökéletesíteni próbál. Nem tudom, hogy ez miért baj.

Miért baj, hogyha megtanítják az energiák különböző megnyilvánulását nekem, akkor az oka is érdekel, hogy miért van így? Ki irányítja az egészet, és hogy jött neki ez az "ötlet", hogy irányítsa? :)

Ha megnézed a Titok c. filmet, akkor érteni fogod, hogy miért látom bele mindenbe "Isten" (vagy akárhogy is nevezzük) munkáját. Főként azért látom bele, mert azt látom, hogy a kémiai reakciókat nem én és nem más élőlény irányítja, hanem valami más. Ha nem bánod, egyelőre én ezt az irányító erőt Istennek vagy természetnek fogom nevezni.

Az, hogy én hiszek valami csodálatosban, csak a javamat szolgálja, és szép érzetet nyújt, elragadtatott leszek tőle. Úgy gondolom, hogy ez a fajta átszellemültség jelentős szerepet játszik a zsenialitás előjövetelében.

Lehet, hogy sohasem leszek olyan intuitív, mint Mozart...de legalább próbálom jól érezni magam a fejemben. :D

Szóval csak egy gyűjtőnév számomra az Isten.

" "A hitre azért van szükség, mert a túlélésünk eszköze."

Ez okés, de akkor felmerül a kérdés, hogy érdekel-e a valóság? Vagy csak a saját hitedet akarod belelátni mindenbe? "

Te is belelátod a "nő" szóba a cicit, a homokóra alakot...és talán eszedbe is jut egy színésznő vagy egy nőrokonod, pedig vannak olyan emberek, akikről alig tudod megállapítani, hogy nő-e vagy férfi. Nem létezhetsz ítéletalkotás nélkül, különben még biciklizni sem tudnál. Nem létezne olyan szó, hogy rutin, ha az emberek nem lennének hajlamosak az ítéletalkotásra, a rutinból gondolkodásra/cselekvésre.

De én úgy gondolom, hogy nagyon sokszor félrevezető tud lenni az a rutin, ami egyébként az életben maradásunkat és a hatékonyságunkat nagyon is segíti.

Persze, hogy érdekel az igazság, de én csak közelíteni tudok hozzá. Elég nagyképű kell legyen egy ember ahhoz, hogy azt gondolja, tudja a végső igazságot valamivel kapcsolatban. Még csak nem is halljuk az ultrahangot...csak elhinni tudjuk, hogy van, mert úgy ítéljük meg, hogy van (pl. a kutya odafigyel rá, látjuk, hogy a tudományban használják, és működik..stb.). Viszont azért vannak fokozatok a közelítésben.

Például a dinamika alapképlete (Fe=m*a), és ahogy használtuk a gimiben. Az azért túlzás lenne, hogy nem igaz, mert annál sokkal jobb közelítés, mintha nem használnánk. De ennél is sokkal jobb eredményeket kapunk bonyolultabb (életszerűbb) esetekben, ha a differenciálást és az integrálást bevezetjük a különböző képletek levezetésére.

Nem mondhatom, hogy tudom mennyi az e szám, csak közelíteni tudok. Pl. itt egy, nagyon vicces :D :

[link]

Ki volt az az őrült, aki ezt végigszámolta(~beprogramozta a gépnek)? :D

Azt viszont mondhatom, hogy a kettő, az 2, de ezt is csak elhiszem...mert működni látszik az életben.

" Mert most lehet, hogy azt hiszed, hogy te bezzeg a fák mellet is látod az erdőt, de ez egy érzelmektől átfűtött állítás, majd, ha gyakorlatot szerzel a tudományos módszertanban, akkor meg fogod látni, hogy ez a fajta látásmód sehova sem vezet."

Ez is egy érzelmekkel túlfűtött állítás. Látod...mint a piros, egészen más ítélet született a te fejedben, mint amit ki akartam fejezni. Látod? Az emberek is úgy kommunikálnak, hogy ítéletet próbálnak alkotni, hogy mit akarhat a másik, de ez is csak egy közelítgetés a körülményeknek megfelelően, és nem mindig működik, mert senki sem egyforma, mindenki szubjektív. Nem mondtam, hogy én látom az erdőt, csak azt, hogy azt tapasztalom, az embert be tudja csapni az elméje, és ebben is biztos vannak fokozatok, hogy ki mennyire kőfejű.

És az látszik, hogy azért is értetted másképp, mert én tévesen gondoltam, hogyha átugrok pár gondolatmenetet, azért még megértik, mit akarok mondani. Figyelembe vehettem volna, hogy senki sem gondolatolvasó.

Vannak ilyen érdekes vizuális illúziók:

[link] (ha hunyorítasz, akkor látszik, hogy nem mozog)

[link] (ez elég idegesítő :D)

[link]

[link] (ennek a közepét kell bámulni és várni, aztán nézd meg úgy is, hogy nem azt nézed, hanem követed körbe a hiányt)

" Egy valamit elérhetsz: békében lesz a lelked, azt fogod hinni, hogy szépen, ügyesen átlátod a dolgokat, az általad igaznak vélt isten keze munkáját látod minden dologban... ha ez elég neked akkor oké. "

Hát ja, mindenki csak így él. Hogy is élhetne valaki egészségben, ha azt gondolná magáról, hogy nem jól látja a dolgokat. :) Az borzasztó lenne az önbecsülésnek. :D

" Van akit az igazság érdekel, és nem süketel össze-vissza. Amit írtál arról a következő szólás jut eszembe: "So Open Minded That Your Brain Falls Out" "

Van nekem kritikus gondolkodásom. Miért, mi az igazság? Szubjektív lényként elég nehéz ezt hihetően leírnod. Ha valaki azt mondja: piros, különböző embereknek elsőre nagyon különböző dolgok juthat az eszükbe. Én csak megmutattam, hogy a kérdező és a többiek gondolkodása is ugyanúgy be van korlátolva mint az enyém, csak más irányba orientálódnak. Néha van olyan, hogy valaki tökéletesen egyetért a másikkal, ha érthetően letisztázzák az összes hátsó feltevést.

De azt hiszem, már jobban értelek. Remélem, te is így vagy vele. :)