Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az igazi (nem felszínes hit)...

Az igazi (nem felszínes hit) valóban komolyan akadályozza egy tudományos kutató munkáját, vagy ez egy tévhit?!

Figyelt kérdés

2012. nov. 11. 02:17
1 2 3
 21/25 anonim ***** válasza:

"Az igaz, bibliai hit tökéletes összhangban van a tudományos tényekkel."

Nem!

Pont ez a gond!

Az igazi hit fütyül a tényekre!

Aki már a tényeket is figyelmbe veszi, az időnként a hitét dobja félre! Hiszen a tények mást mondanak...

Amúgy a Biblia tele van olyan kijelentéssel, ami teljesen ellentétes a tudománnyal.

Az igazi hívő - ezekben a tételekben - szintén teljesen ellentétes a tudományal.


Persze, ha te egy szelidített és minden részletében átgyúrt Bibliát használsz... de még azzal is gond lesz, hiszen a tudomány holnap kiderít valamilyen új igazságot, amit a Biblia szintén másképp mond.

Akkor ismét átgyúrod?

2012. nov. 14. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/25 anonim ***** válasza:

"Hála Istennek, végre egyszer egyetértünk, drága Berta Wooster!"


Csaknem te is ismersz keresztény vegyész hölgyet? :D


Tréfát félretéve: nem először, kérdező, már nem először.

Csak a többit bizonyára elfelejtetted már a sok vita közepette...

2012. nov. 15. 01:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/25 A kérdező kommentje:

"Az igazi hit fütyül a tényekre!"


Kedves válaszoló! Amennyiben tisztában vagy vele, hogy mit jelent az "igazi" bibliai hit, akkor elfogadom az érvelésedet, de azért előtte tisztáznám, hogy mit állít erről a Szentírás.


Nem egyszerű kérdés ám ez, sokan félreértik az igaz, bibliai alapokon nyugvó "hit" lényegét. Hozzávetőlegesen kétezer évvel ezelőtt Phaedrus, római író így fejezte ki dilemmáját: "Veszélyes hinni és nem hinni egyaránt."

"A tapasztalatlan mindent elhisz" - mondja a Példabeszédek 14:15. Ez nem romboló cinizmus. Ez valós figyelmeztetés az óvatosság szükségességére. Csak egy nagyon naiv, tapasztalatlan személy fog vakon bízni minden szóban, amit csak hall. Alapos okkal folytatja így a bibliai példabeszéd: "de az okos vigyáz a lépésére." William Shakespeare, angol színműíró ezt írta: "ne bizz a korhadt fában." Bárki, aki azt gondolja, hogy a mélység feletti híd fája korhadt lehet, nagyon is bolond lenne, ha rálépne.


A Biblia arra buzdít bennünket, hogy vizsgáljuk meg, amit az emberek mondanak, és ne fogadjunk el vakon mindent, amit csak hallunk. "A fül úgy vizsgálja a szavakat, ahogyan az íny kóstolja az ételt" - állítja (Jób 34:3). Hát nem igaz? Vajon nem kóstoljuk-e meg az ételt, mielőtt lenyelnénk? Az emberek szavait és tetteit is meg kell vizsgálnunk, mielőtt elfogadnánk azokat. Egyetlen őszinte ember sem fog megsértődni, ha ellenőrizzük a hírnevét. Hogy ellenőriznünk kell valaminek a valódiságát, azt alátámasztja az a skót közmondás, mely így szól: "Aki engem egyszer becsap, szégyenére váljék; ha kétszer csap be, szégyenemre váljék."


Pál apostol ezt tanácsolta: "mindent vizsgáljatok meg..." (1Thessalonika 5:21). A "vizsgáljatok" szóra Pál olyan szót alkalmazott, amit azzal kapcsolatban is használtak, amikor megvizsgálták, hogy a nemesfémek valódiak-e. A körültekintő személy mindig megvizsgálta, hogy az, amit megvásárol, valódi-e. Különben előfordulhatott, hogy olyat vett, amit "bolondok aranyának" neveztek - ami aranynak látszott, de valójában értéktelen volt.


De mi jelent hiszékenynek lenni? Nem tudom, ismered-e azt a klasszikus történetet, amikor Sir Arthur Conan Doyle-t, az éles eszű mesterdetektív, Sherlock Holmes létrehozóját csúnyán lóvá tették. 1917-ben két fiatal lány, Elsie Wright és unokatestvére, Frances Griffiths kijelentette, hogy otthoni kertjükben, Cottingley-ben (Anglia) tündérekkel játszottak. Még fényképeket is készítettek a tündérekről, hogy igyekezzenek ezt bizonyítani.


Conan Doyle, akit fia halálát követően nagyon érdekelt a spiritizmus, bízott bennük, és elhitte a tündérekről szóló történeteket - ahogy akkoriban még sokan mások. Csak mintegy 55 évvel később vallotta be a két lány, hogy az egész csak beugratás volt, és hogy a "tündéreket" egy könyvből vágták ki, mielőtt lefényképezték azokat. Frances Griffiths csodálkozásának adott hangot, hogy valaki elhitte a történetüket. Ezt mondta: "Hogy a csudába lehetett bárki is ennyire hiszékeny, hogy elhiggye, a tündérek igaziak voltak - számomra ez örök rejtély marad" (Hoaxers and Their Victims).


Látod azt a csapdát, amelyikbe Conan Doyle esett bele? Vakon bízott a történetben pusztán azért, mert azt akarta, hogy igaz legyen. Norman Moss, író ezt állítja: "Lóvá tehetnek bennünket egyszerűen azért, mert a felfogásunkat eltompítja a szokás hatalma, és mert félig csukott szemmel nézzük a dolgokat... Néha elfogadjuk valamiről, hogy igaz, mert olyasvalamiről van szó, amit szeretnénk, ha igaz lenne" (The Pleasures of Deception). Ez azt a figyelmeztetést visszhangozza, mely a híres görög szónok, Démoszthenész szájából hangzott el körülbelül 350 évvel időszámításunk előtt: "Magunkat a legkönnyebb becsapni, mert amit az ember szeretne, azt általában igaznak véli." Ha csak a saját érzéseinkben bízunk, az veszélyes lehet.


Természetesen azt gondolhatod, hogy ez kirívó példa, és hogy Conan Doyle bolondabb volt, mint amilyen te valaha is lennél. De nem csak a hiszékeny embereket fenyegeti az a veszély, hogy becsapják őket. Sok óvatos, és rendszerint megfontolt személyt tettek már lóvá és csaptak be látszólag megbízható emberek.

Pl. a tekintélytisztelet az egyik komoly csapda, mibe rengeteg ember esik bele a világon minden nap. Nem néz utána SZEMÉLYESEN a valós tényeknek, hanem általa elfogadott, nagyra becsült szakemberek véleménye alapján alkotja meg a "saját" világképét, mivel észre sem veszi, hogy amikor így járt el, ügyesen az elméjébe csempészték mások világnézetét!!!


Erre jó példa a darwini evolúciós elmélet. "A darwinizmus elkötelezett híveit már nem érdekli, hogy milyen a biológia valósága, és hogy azt le lehet-e vezetni véletlenszerű, irányítatlan folyamatokból. 'Katekizmusuk' szerint 'evolúciónak lennie kell és kész'. Hogy nincsenek aprólékos átmenetek a kövülettípusok között? Nem baj. A valószínűségszámítás szerint még egy fehérjemolekula sem jöhetett volna létre magától? Nem számít. Nincs magyarázat a DNS molekulában kódolt elképesztő mennyiségű és rendszerezettségű információra? Annyi baj legyen. A molekuláris gépezetek nem jöhettek létre fokozatosan, mert a közbülső fokozatok működésképtelenek lettek volna? Kit érdekel. Az adatok nem zavarhatják meg az elméletüket, mert azt nem az adatokra, hanem világnézeti előfeltevéseikre építették. A darwinizmus tehát nem tiszta természettudomány, hanem egy ideológiai előfeltételezésekkel súlyosan terhelt természetfilozófia. Azonban általában tudományos köntösbe öltöztetve és bizonyítottnak kikiáltva adják elő – így jól elrejtett előfeltevéseiket gyakran még az egyébként művelt és éleslátó emberek sem veszik észre." [link]


"Aki már a tényeket is figyelmbe veszi, az időnként a hitét dobja félre!"


Maradjunk ennél, a világunkra jelenleg nagy hatással lévő (nem bibliai eredetű) világlátásnál, ezért légy szíves mondj néhány "tényt", amire Darwin felépítette az elméletét.


"Amúgy a Biblia tele van olyan kijelentéssel, ami teljesen ellentétes a tudománnyal."


Erre is szeretnék példát - feltételezem, hogy a tudomány "tényeire" gondolsz.


"Persze, ha te egy szelidített és minden részletében átgyúrt Bibliát használsz... de még azzal is gond lesz, hiszen a tudomány holnap kiderít valamilyen új igazságot, amit a Biblia szintén másképp mond."


Nem a Biblia változott több ezer éve, hanem a pontosabb, ha úgy teszik: tudományos értelmezése. Ellenben a nagyrabecsült tudomány hány bukfencet és vargabetűt is csinált végig ez idő alatt, de nézhetjük csak az elmúlt 100 évet?!!

2012. nov. 17. 12:59
 24/25 anonim ***** válasza:
A keresztény szemléletben a tudomány nem mond ellent a Bibliának. Isten hozta létre a tudományos törvényeket is, és ha szükség volt rá, egy adott helyen, időben felülírta ezeket. Ezeket hívjuk csodáknak. Vannak általános törvények tehát, melyek megismerése hasznos és utasít is rá a Biblia, de tudnunk kell hogy a Mindenható ezen törvények megalkotója és hogy Ő ezek fölött áll.
2012. nov. 17. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/25 anonim válasza:

Szerintem a hit megléte gátolja a természettudományos kutatót a munkájában. A hit a valóság felismerésére való törekvésének tudatos akadályozása. A kétely a valóság megismerésének módja. Ezek ellentétek.


Ha érdekel, hogy hogyan van valami akkor kételkedsz benne és utánajársz míg egy olyan válaszra nem lelsz, amivel megelégszel. Ha nem érdekel, hogy hogyan van, akkor megelégszel az olcsó hazugsággal is, azaz eldöntöd hogyan van, vagy elhiszed.


De a hittel nem azt fejezed ki, hogy hogyan érzed, hogyan kellene, hogy legyen a valóság, csak feladod a lehetőséget a megismerésre. A hit nem erény.


De ez nem kellene meglepetés legyen. A judeo-keresztény értékrendszerben a megértés mindig ellenségnek van beállítva. A hívő archetípusra jellemző kifejezetten alacsony önbecsülés nem fog meggátolni a megalkuvásban, a hiteles kutató pedig integritásra törekszik, nem az érzéseit fejezi ki, hanem adekvát módon próbálja meg leírni a valóságot.

2012. nov. 23. 00:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!