Tényleg igaz amit az osztályfőnököm mondott, és én vagyok túl lázadó, vagy nem igaz, hanem inkább ő reagálja túl? (lenn)

És még hozzátenném, hogy mi is van akkor, ha valaki homo- vagy biszexuális? Kinek mi köze van hozzá? Rosszabb ember attól, vagy mi?

#39

Hát nézd, én totál egyedül voltam biszexuális de az egész évfolyamban. Az egész iskolában még két romlott erkölcsű leszbikusról tudtam. De az osztály fele biztosan nem volt homo-bi vagy transszexuális.

21n

Kedves "Kenguru"!

Én is hitgyülis vagyok elég régóta, most 23 éves, és nem keresztény suliba jártam (se általánosba, se gimibe), mert nem volt rá lehetőségem. Én azt mondom neked, hogy mindentől függetlenül légy szíves, nagyon becsüld meg és légy hálás ezért a lehetőségért, hogy keresztény suliba járhatsz! Még ha ilyen túlkapásokat is érzékelsz néha, akkor is azt tartsd inkább szem előtt, hogy a tanárok és a szüleid is csak jót akarnak neked.

Veled ellentétben, én olyan általános iskolába jártam, ahol rajtam kívül az osztályban mindenki római katolikus volt, misére és hittanra kellett járniuk minden héten. Nálunk ugyan nem szóltak bele, hogy milyen zenét hallgassunk, meg kivel barátkozzunk, de az osztálytársaim azt mondogatták, hogy a pokol tornácára fogok jutni, mert hitgyülis vagyok, mivel ők ezt megtanulták hittanórán. De közben meg olyasmi dolgokba próbáltak belerángatni többek között, mint szellemidézés, almalopás, és egyéb dolgok. Mondanom sem kell, nem volt valami könnyű így az iskola. Abból a szempontból talán mégis jobb volt nekünk, hogy nem volt se Facebook, se Youtube stb., a legtöbb családban egyáltalán nem is volt internet, talán amikor 8.-as voltam, akkor lett nekünk is. Úgyhogy már én sem tudom olyan könnyen átérezni a helyzeted, pedig csak 11 évvel vagyok idősebb. De körülnézve a világban, hogy mik történnek manapság már az általános iskolákban, amikor gyerekek rendszeresen verik, terrorizálják egymást, időnként a tanárokat is, néha gyilkosság is történik, és a tanárok teljesen tehetetlenek az elharapódzó iskolai erőszakkal szemben, szerintem érdemes elgondolkodnod azon, hogy vajon mitől féltenek annyira a tanáraid és a szüleid. Vajon van-e összefüggés a gyerekek egyre erőszakosabbá, durvábbá válása és a média, a tévé, az internet, akár a zenék durvulása között?

Az általad leírtakból nekem is úgy tűnik, hogy talán bizonyos dolgokban túlzásokba esik a tanárod, különösen megdöbbentem az X-Y-os történeten, mert ezzel a tanár elég durván megsértette az osztálytársaid személyiségi jogait. Ezzel kapcsolatban talán érdemes lenne panaszt tenni a szülőknek vagy az iskolában, mert ez a telefon-elvevősdi meg sms-olvasgatósdi egyenesen felháborító. De nem akarok ezzel foglalkozni, mert nem erre irányult eredetileg a kérdésed.

Viszont hadd próbáljam neked megindokolni, mint hívő a hívőnek :), hogy mi lehet a probléma a "világi" zenékkel, filmekkel, klipekkel stb.!

Most 12 éves vagy, akárhogyan is nézzük, még gyerek. Most kezdesz kamaszodni, "érni", biológiailag hamarosan felnőtté válsz, de lelkileg még nagyon sok változáson fogsz keresztülmenni, és még sokat kell tanulnod. Mivel még én sem vagyok túl öreg :D, tisztán emlékszem, hogy kb. 13-14 éves koromban már ott tartottam, hogy teljesen "felnőttnek tekintettem magam", úgy éreztem, minden képességem, tudásom és bölcsességem megvan a felnőtt-léthez, és tudom én már, mi nekem a jó. Aztán a későbbi években, tulajdonképpen talán a mai napig is, derült ki, hogy még rengeteg élettapasztalatra és fejlődésre volt/van szükségem. Kiderült, hogy még nagyon is változékony volt a lelkivilágom, a világnézetem, a tudatom stb., és nagyon is jó oka volt annak, hogy a szüleim (és a mennyei Atyám :D) sok olyan dologtól visszatartottak, amiben én talán nem is láttam a rosszat.

12 évesen bizonyára Te is ugyanígy vagy ezzel: már kezded érteni a világot, és kezdesz önállóan is elboldogulni, önállóan gondolkodni, és ezek nagyon jó és izgalmas dolgok. Most még igen fiatal vagy, könnyen befolyásolható, "formálható", nevelhető. Mivel az agyad még nagyon nyitott, és rendkívüli módon képes még minden új dolgot befogadni, ezért rengeteg lehetőség van számodra ebben az életszakaszban, de számos veszély is. Pontosan ez az a tulajdonságod, amiért féltenek téged azok a felnőttek, akik szeretnek: mert amíg ennyire érzékeny vagy a külvilágra, addig nagyon lényeges, hogy milyen hatásoknak vagy kitéve. Ezért nagyon nem mindegy, hogy kikkel barátkozol, és milyen tartalmú zenéknek, filmeknek, videóklipeknek, olvasmányoknak stb. nyitod meg a lelkedet, mert mindezek befolyással lesznek rád, kihatnak a lelked fejlődésedre. Riogatás nélkül hadd mondjam el neked, hogy azoknak az embereknek az élete, akiknek rossz irányba fordult a sorsuk és vagy meghaltak fiatalon, vagy nagyon hamar boldogtalanok lettek, az esetek döntő többségében a gyerekkorukban vagy kamaszkorukban fordult rossz irányba, és legtöbbször azért, mert rossz társaságba keveredtek, vagy a rossz családi körülmények miatt.

Az ember fejlődésének, tanulásának egyik legalapvetőbb jellemzője az, hogy megfigyeli a külvilágot, befogadja, majd leutánozza. Így a fejlődő gyermek is olyanná akar válni, amilyen példákat eléállítanak. Így tanul meg a kisgyermek például járni, így tanulja meg az emberi arckifejezéseket, így tanul meg beszélni stb.

A beszéd, és különösen a szavak tanulása is egyfajta utánzással történik. Ezért van az, hogy ha egy ovis gyerek otthon sok káromkodást hall a szüleitől, akkor káromkodni fog az oviban is, pedig azt sem tudja, hogy mit jelentenek azok a csúnya szavak, amiket kimond. Csak mondja, mondja, mert otthon is azt hallotta: utánozni akarja.

Ugyanígy később a sokkal bonyolultabb viselkedésformákat is döntően tanulás és leutánzás módszerével sajátítják el a gyerekek, te is. Ha a szerelemben, a családi életben, a társas viselkedésben stb. negatív, rossz példákat látnak, akkor ők is azokat fogják leutánozni és megvalósítani a felnőtt életükben, míg ha pozitív példákat látnak, akkor azokat. (Nagy általánosságban - azért van néhány kivétel.)

Régebben, mondjuk 100-200 évvel ezelőtt a nevelés és ez a fajta jellemformálás legnagyobb részben a családokon és a kisközösségeken belül ment végbe. Azonban az utóbbi évszázadban, évtizedekben nagyon megnőtt a nevelésben és a jellemformálásban a média szerepe: a populáris zenéé, a hollywoodi filmeké stb.

Az ember működése azonban alapvetően nem változott meg: a gyerek ma is megfigyel, elsajátít és leutánoz. Ezért van az, hogy az 50-es, 60-as években pl. tele volt a világ kis Elvis Presley-kkel, kis Marilyn Monroe-kkal, a 70-es években kis hippikkel, a 90-es években kis Backstreet Boys-okkal meg kis Spice Girl-ökkel, ma meg kis Justin Bieberekkel meg kis Hannah Montanakkal meg kis "feka-gengszterekkel". Ugyanazt a kultúrát veszik fel a fiatalok, amit a médiában nyomatnak nekik.

Régen a legtöbb ember olyanná akart válni, mint a szülei, ma meg a legtöbb ember olyanná akar válni, mint aki a legjobban megragadja a személyiségét a médiaszereplők közül. A csinos kislányok Barbie-k, Selena Gomezek, Miley Cyrus-ok, Beyonce-ok, Kristen Stewart-ok, Katy Perry-k, Jennifer Lopezek stb. akarnak lenni, a srácok meg Robert Pattinsonok, Cristiano Ronaldo-k, 50 Cent-ek, Justin Bieber-ek meg Justin Timberlake-ek meg David Beckhamek stb. akarnak lenni. Egyszerűen azért, mert azt látják a tévében, a Youtube-on, a Facebookon meg mindenhol, hogy ez a menő, ezek a sikeres emberek, ilyenné érdemes válni, úgyhogy szépen elkezdik leutánozni őket. Úgy kezdenek öltözködni, úgy beszélnek, úgy mozognak, úgy mosolyognak, aztán később úgy éreznek, úgy gondolkodnak és úgy is élnek, mint ők.

Lehet mondani, hogy de én nem, én csak hallgatom. Viszont ehhez az "átalakuláshoz" nem kell saját döntésnek történnie, nem csak akkor következik be, ha valaki tudatosan eldönti, hogy "de jó, én is ilyen akarok lenni, mint ezek a sztárok". Egyszerűen elég az, hogy ezt látják állandóan, minden filmben, minden zenei klipben, és ez az életérzés jön át a zenéjükön.

Persze, lehet az attól még tényleg élvezhető zene, lehet az érdekes, izgalmas és jó film, lehet, hogy tényleg sikeres, híres és gazdag emberek ezek - de az esetek többségében ez az egész egy álságos látszat, szemfényvesztés, becsapás.

Meggyőződésem, hogy keresztény fiatalként ezek egyáltalán nem abban fognak neked segíteni, hogy jól érezd magad, és főleg nem abban, hogy közelebb kerülj Istenhez és jobban megismerd Őt. Nem azért, mert az a zene, amit játszanak, "rossz" zene. Hanem azért, mert többek között ezt üzenik benne:

- Légy önmagad, törődj magaddal, nézd meg, milyen szépek, értékesek, nagyszerűek vagyunk - Neked is ilyen szépnek, értékesnek és nagyszerűnek kell lenned, ilyenné kell válnod ahhoz, hogy mások értékeljenek.

- Ne törődj az emberekkel, csak azzal törődj, hogy mi a jó neked, hogy te mit szeretnél, te milyen életet szeretnél, te milyen szeretnél lenni.

- Ne törődj azzal, hogy mit mondanak az "ősök", csak legyél szerelmes abba, akibe akarsz, "szerezz meg" minden csajt/pasit, akit akarsz, hisz ez jár neked, de MINDENKÉPPEN legyél szerelmes, ha nincs is épp egy konkrét személy, akkor magába a szerelembe, és majd ettől leszel sikeres, és ettől leszel boldog, főleg, ha jó sok pénzed is lesz hozzá. Gyere, élj úgy, mint mi, és legyél te is olyan boldog és sikeres, mint mi.

Mert pontosan ez van a világi zenék nagy részében, ez van a hollywoodi filmek többségében: erről a hazugságról szól az egész. Akkor vagy sikeres és boldog, ha valóra váltod a kívánságaidat, megszerzel mindent, amit akarsz és amit megkívánsz, és aztán büszkén mutogatod magad a világnak, hogy te milyen nagyszerű ember vagy.

János apostol ezt a világi kultúrát ilyen egyszerűen foglalta össze: "a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése".

De ha komolyan gondolod, hogy Istent szereted, akkor legbelül nem ezek a céljaid, és nem ilyen akarsz lenni. János apostol azt üzeni neked, mint fiatalnak, és mint kereszténynek, a Bibliában:

"Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.

Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." (János 1. levele, 2:14-17)

Azért mondja a tanárod, hogy ami a világban van, az értéktelen, mert Isten is azt mondja, hogy ami a világban van, az értéktelen! Mert minden értéktelen, ami elmúlik - de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké! :)

Ez persze így lehet, hogy nagyon radikálisan hangzik, de a kérdés az, hogy akarsz-e olyan lenni, mint Katy Perry meg Beyoncé, vagy haddnemondjam Britney Spears, Marilyn Monroe, Whitney Houston, Miley Cyrus, Michael Jackson, Heath Ledger meg a többi sztár, akiknek a legnagyobb része a csinos photoshoppolt borító mögött az alkoholizmussal, a drogfüggőséggel, súlyos családi problémákkal, boldogtalansággal, idegösszeroppanással, depresszióval küzd(ött), aztán a végén az esetek nagyon nagy részében öngyilkossággal vagy korai tragédiával végződik/ött az élete.

Mert ha ilyen példákat állítasz magad elé tartósan, és folyton azt az "adást" hallgatod, ami a világból jön, és nem azt az "adást", ami Istentől jön, akkor előbb-utóbb a szíved is afelé a forrás felé fog hajlani, amelyikből többet itatod. Istentől az élet vize jön, a világból meg a bűn és az istentelenség mérgezett vize.

Lehet, hogy ezt most még nem érted, és én teljesen megértem, ha alkalmazkodni szeretnél a környezetedhez, mert én is tudom, hogy nagyon nehéz - főleg gyerekként, fiatalként - "szembemenni az árral", és nehéz olyasvalaminek a következményeit felmérni, aminek a következményei nem látszanak meg azonnal az életedben. Nehéz jól reagálni egy ilyen helyzetre, amikor azok a felnőttek, akiket szeretsz és akikben bízol, olyasvalamitől akarnak "megóvni", amitől úgy érzed, hogy nincs szükséged védelemre.

Próbáld meg nem úgy felfogni ezt az egészet, hogy "bűn" vagy "nem bűn" világi zenét hallgatni. Egymást ilyen téren bűn tekintetében ítélgetni igazából nem valami keresztényi dolog, mert a kereszténységnek pont az a lényege, hogy felszabadítsa az embereket a bűn és a halál uralma alól. Ne aggódj amiatt, hogy ha meghallgatsz két Katy Perry számot, meg még utána egy Beyonce-t és egy Pinket is, elveszíted az üdvösséged, ez butaság.

De ha a szüleidnek vagy a tanáraidnak nem hiszel, hallgass Pál apostolra! Ő azt írta az egyik levelében: "Minden szabad nekem, de nem minden használ; minden szabad nekem, de nem minden épít."

Nem bűn tehát keresztény létedre világi zenét hallgatni. De nagyon fontos tisztában lenned azzal, hogy a világi zenék többségének az üzenete nem közelebb fog vinni Istenhez, hanem eltávolít Tőle. Olyan viselkedésformákat és gondolkodásmódot tanulsz belőle, ami nem fog használni neked, hanem még árthat is, és ha tartósan túl nagy helyet hagysz a világnak az életedben, akkor felül fog kerekedni az Istenhez való ragaszkodásodon, és nem te győzöd le a világot, hanem a világ győz le téged.

Én nem azt mondom neked, hogy egyáltalán ne hallgass olyan zenéket, amiket nem keresztény előadók játszanak, mert például én sem csak olyat hallgatok. De ha világi zenét is hallgatsz, meg kell tanulnod különbséget tenni az igazi értékek és a látszatértékek között. A zenei ízlése persze mindenkinek más és más, ami teljesen rendben van - de azért a világi zenék között a legtöbbje valóban nem valami értékes zeneileg sem.

És azon gondolkodj el, hogy mondjuk amit a tanárod is felhozott példának a Katy Perrytől: "megcsókoltam egy lányt, és jó volt, remélem, a barátomnak sincs ellenére" - szóval szerinted mennyire szerencsés egy keresztény fiatal lánynak ilyen tartalmú zenével szórakoztatnia magát?

Összességében azt kell mondjam, sajnos annyira tele van a világ istentelenséggel, hogy nagyon nehéz olyan médiatartalmakat (zenét, filmet stb.) találni, amelyek nem mutatnak rossz példát a gyerekeknek. Talán ezért van az, hogy a keresztény tanárok és szülők "túlreagálják" és esetleg a szükségesnél is jobban tiltanak dolgokat nektek. Én olyan családokról is tudok, ahol egyáltalán nem tartanak tévét, mert egyszerűen lehetetlen teljesen kikerülni azt a szennyet, ami jön belőle.

Maradj meg Isten szeretetében, és Ő meg fogja mutatni neked az igazán értékes dolgokat! :)

utolsó:baromira igazad van

15/L Hit gyülis