Jehova Tanúja vagyok. Mit szeretnétek tőlem kérdezni?
(1Korintusz 1:2) . . .az Isten Korintuszban levő gyülekezetének — nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek —, mindazokkal együtt, akik a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét hívják segítségül minden helyen, aki az ő Uruk is, és a miénk is:
SEGÍTSÉGÜL HÍVJA” Ez egy AORISZTOSZI KÖZÉPIGEI KÖTŐMÓD.
Az ember válaszreakciója része Isten üdvtervének (vö. Jóel 2:32; János 1:12; 3:16; és Róma 10:9-13). Az emberek egyenként megtérésre lettek elhívva, hogy higgyenek az evangéliumban, és arra, hogy lépjenek be egy személyes kapcsolatba Istennel Krisztus által (vö. 3:16,19; 20:21; Márk 1:15). Jézus meghalt az egész világért; a rejtély az, hogy miért válaszolnak egyek a Lélek csábítására (vö. János 6:44,65) némelyek meg nem (vö. II. Kor. 4:4).
„AZ ÚR NEVÉT”
Ez Jézus jellemére utal, vagy a Róla szóló tanításokra. Ennek meg van mind a személyes, mind a doktrinális eleme is.
BOB UTLEY A HERMENEUTIKA PROFESSZORA (BIBLIAI ÉRTELMEZÉS)
Mivel a Jézus nevének héber alakja azt jelenti:
“Jehovától jön a megmentés”, ezért Jézus nevében történő bármilyen cselekmény, egyben Jehova nevében is történik. Azonban csak úgy tudod Jézus nevét segítségül hívni, ha az Ő tanításával összhangban cselekszel.
Ebbe pedig beleértendő az Isten Királyságáról szóló evangélium hirdetése, vagyis a Jó Hír hirdetése, arról való keresztény tanúskodás, hogy Isten úgy látta jónak, hogy mindent Krisztusban szerkesszen egybe.
# 152/152 ma 20:19
Válasz:
(Ézsaiás 38:4, 5) . . .Jehova szava ekkor így szólt Ézsaiáshoz: 5 „Menj, és mondd meg Ezékiásnak: »Így szól Jehova, ősatyádnak, Dávidnak Istene: ,Hallottam imádat, és láttam könnyeidet. Íme, hozzáteszek napjaidhoz tizenöt évet,
Na ez az, ami veled nem fog megtörténni..
Kedves Kérdező!
Mivel már több válaszolót is elég csúnyán leosztottál, kritizáltál, megrágalmaztál, negatívan minősítettél, szeretném felhívni a figyelmedet néhány dologra.
Kezdted a 34. sz. alatti kommentedben, melynek az egyik válaszolóra vonatkozó tartalmát előzőleg kifogásoltam. És igenis te kezdted, nem a válaszoló; és te folytattad később is (48. sz. alatt), ő csak a 80. sz. alatt "vágott vissza" először...
Idézek néhány részletet a további kommentjeidből:
< Vagy az igazságot keresi valaki, vagy pedig az igazságot akarja hozzáigazítani a saját nézeteihez. > (64. sz.)
Te magad estél bele most ebbe a GYK rendszerét illetően. Jóindulattal viseltetem feléd még mindig, az általad leírtak ellenére is, ezért nem tételezem fel, hogy szándékosan tetted volna mindezt. De azért megjegyzem, hogy a tudatlanságod az előzetes – vagy legalább az időben párhuzamos - tájékozódás hiányából fakad, így ez a mulasztás mindenképpen a te hibád. Tessék:
< Ide van írva: A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. Nem tudom ki írta ezt ide: "100%-ban hasznosnak tűnik” de fogalma sincs a tényállásról. >
< Viszont nem érzem magam kötelezőnek olyanoknak válaszolni, akik valótlanságok miatt kioktatnak, nem beszélve róla, hogy válaszukat 100%-ig hasznosnak tűnőnek tüntetik fel, amikor messze nem azok! > (112. sz.)
<Kérdésem: Hogyan lehetséges az, hogy a Pergamon válasza 0%-ban tűnik hasznosnak, a tied meg 100%-osan tűnik hasznosnak, miközben 98 %-ban adsz hasznos válaszokat?
Ebből arra lehet következtetni, hogy ti magatok szerkesztitek ezeket az oldalakat, méghozzá a saját szájízetek szerint. Mert egy automata osztályzása teljesen arányos lenne, de egy ilyen osztályzathoz (amely rendre előfordult korábban is), igencsak elfogultnak kell lenni, továbbá benne kell lenni az oldalak szerkesztésében is. Véleményem az, hogy ami számotokra akárhány %-osnak tűnik, az egy hatalmas nulla értékű, majd Isten eldönti, hogy kinek hány %-ék, egyébként meg rendkívül visszatetsző ez az eljárás! > (148. sz.)
Nos, ha már eddig elmulasztottál utánanézni, akkor ezúton tájékoztatlak, hogy SENKI NEM TUDJA ÉRTÉKELNI A SAJÁT VÁLASZAIT. Erről egyszerűen meggyőződhetsz magad is, ha már írtál választ valemelyik kérdéshez... Ebből következőleg pedig a következtetéseid is hamisak... Ismét tévedtél, de nagyot.
Valaki megkérdezte tőled még az elején, hogy miért írtad ki ezt a kérdést. Te azt válaszoltad:
< Sok negatív hozzászólást olvastam velünk kapcsolatban, amelyek legtöbbje előítélettől vezérelt hozzászólás, és teljes bibliai kiiskolázatlanságról tanúskodik. Szerettem volna tisztázni néhány kérdést, amelyekre van válasz, de nem biztos, hogy rendelkeznek vele azok, akik ezt értékelnék.> (15. sz.)
Ezek után – az előzőnek ellentmondva – néhány kizárásod:
<Fenntartom magamnak a választási lehetőséget, hogy csak azoknak válaszoljak, akik korrekt módon értelmes kérdéseket tesznek fel, és nem kötözködési célból, mint a fenti felvetés is. > (112. sz.)
<< (...) Pontosan arra vagyunk buzdítva, hogy mindent vizsgáljunk felül. Vannak itt, akik engem azért kritizálnak, mert másokat kritizálok. Az ilyenek szerint bárhol megtalálható Isten. Ha ez igaz volna, nem kellene ilyen könyveket írni. Úgy hogy az én ilyen, „Isten bárhol megtalálható” véleményű langyos beállítottságú emberekkel nem kívánok szót váltani, és a felvetéseikre sem válaszolok. > (113. sz.)
< (...) És senki ne jöjjön a Zsid 1:6-al, (...) > (115. sz.)
Tehát a feltett kérdések egy részére nem válaszoltál, pl. az enyémekre sem... Vagy talán ezek nem tartoznak azok közé, amelyekre van válasz?
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy egyetlen válaszoló írásaival értesz egyet, aki nem is kérdezett tőled, hanem próbált válaszolni helyetted; a többi válaszolót pedig vagy támadod, vagy figyelmen kívül hagyod, vagy csak részben ill. nem pontosan válaszolsz.
A felvetéseidet többen is cáfolták, érdemes lenne újra átböngészni az egészet szerintem... Ha elfogulatlanul teszed ezt, lehet, hogy most már meg fogod érteni. Én ezt kívánom neked.
Üdv. :)
# 148
Nem tudom miért sír a szád! Ha betartanátok a Jehova Istenetek parancsolatát, akkor nem is írogatnátok ilyen weboldalakon. Idézem neked az Őrtoronyból "Jehova Isten egyetlen földi kommunikációs csatornájából" egyenesen [ha már nem ismeritek a saját vallásotok parancsolatait]:
"Mit jelent az, hogy kerüljük a hamis tanítókat? Nem fogadjuk őket az otthonunkban és nem is üdvözöljük őket. NEM FOGJUK elolvasni a kiadványaikat, megnézni azokat a tévéműsorokat, amelyekben szerepelnek, MEGLÁTOGATNI A WEBLAPJAIKAT, VAGY KOMMENTÁLNI AZ INTERNETES BLOGJAIKAT. Miért ragaszkodunk annyira ehhez? A szeretet késztet erre minket." - Őrtorony 2011. június 15.
Szóval nincs bennetek szeretet? Vagy csak egyszerűen ennyire képmutatóak vagytok? Vagy mindkettő? Szerintem minden olvasó el tudja dönteni.
Azon pedig ne csodálkozz, hogy le vagytok szavazva, mert az, hogy bemásoltok több wall-of-text-et az idióta propagandátokból, nos az nem válasz. Az csak egy ctrl+c ctrl+v. Ez a különbség. Mi gondolkodunk, próbálunk ésszerűen vitázni, ti meg robotokként copyzzátok ide a maszlagot.
Kedves olvasók! Látjátok, ennyire gerincesek a tanúk! A saját szabályaikat sem tartják be, utána meg az értelmes [és kompetens] kérdést feltevőt elkezdik minősítgetni, a kevésbé hozzáértőknek pedig nem veszik a fáradságot a válaszra, hanem bemásolják az amerikai propagandaszöveget.
De ez nem is baj! Jó tanúságtételt tesznek és elriasztják az értelmes embereket ettől a szektától.
Itt elolvashatjátok, hogy mennyire becsületes a történelemkönyvük: [link]
A Bibliát ismerő ember előtt egyértelmű, hogy a "segítségül hívni" kifejezés csak Istenre vonatkozhat, és az Ő nevére.
Ezt tették az ókorban minden nép tagjai. Az Istenüket hívták segítségül, azaz TŐLE KÉRTEK SEGÍTSÉGET.
Egy példa 2. Királyok 5:11:
"Akkor megharaguvék Naámán és elment, és így szólt: Íme én azt gondoltam, hogy kijõ hozzám, és elõállván, segítségül hívja az Úrnak, az õ Istenének nevét, és kezével megilleti a [beteg] helyeket, és úgy gyógyítja meg a kiütést."
Magyarul elképzelte, hogy Elizeus majd kimegy és Imádkozik érte vagy elkiáltja hogy "JHVH" segítsd meg!
Másik ószövetségi példa a segítségül hívás jelentésének megértéséhez az 1 Királyok 18-ból. Elnézést, kicsit hosszú, de megmagyarázza mit jelent, és hogyan lehet egy istenség nevét "segítségül hívni".
"25 És monda Illés a Baál prófétáinak: Válaszszátok el magatoknak az egyik tulkot, és készítsétek el ti elõször; mert ti többen [vagytok,] és hívjátok segítségül a ti istenteknek nevét, de tüzet ne tegyetek alája. 26 És vevék a tulkot, a melyet nékik adott, és azt elkészíték, és segítségül hívák a Baálnak nevét reggeltõl fogva délig, mondván: Baál! hallgass meg minket! De nem jött szó, sem felelet. És ott sántikáltak az oltár körül, a melyet készítettek. 27 Mikor pedig már dél lett, elkezdte õket gúnyolni Illés, azt mondván: Kiáltsatok hangosabban, hiszen isten! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van, vagy talán aluszik, és felserken. 28 És [elkezdtek] hangosan kiabálni és az õ szokásuk szerint késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök. 29 Mikor pedig a dél elmúlt, prófétálni [kezdtek] egész az esteli áldozatig; de akkor sem lett se szó, se felelet, se meghallgattatás. 30 Akkor monda Illés az egész sokaságnak: Jõjjetek én hozzám. És hozzá méne az egész sokaság, és megépíté az Úr oltárát, a mely leromboltatott volt. 31 És võn Illés tizenkét követ, a Jákób fiai nemzetségeinek száma szerint, a kiknek az Isten azt mondotta volt: Izráel legyen a te neved; 32 És oltárt építe a kövekbõl az Úr nevében, és egy árkot húzott az oltár körül, a melybe két véka vetni való mag férne. 33 És oda készíté a fát, és felvagdalá a tulkot, és felraká azt a fára; 34 És monda: Töltsetek meg négy vedret vízzel, és öntsétek az égõáldozatra és a fára. Monda ismét: Tegyétek ezt még egyszer! És másodszor is azt tevék. Monda még is: Harmadszor is tegyétek meg! És harmadszor is azt mívelék; 35 Úgy, hogy a víz lecsurgott az oltárról, és még az árok is tele lett vízzel. 36 És a mikor eljött az esteli áldozás ideje, oda lépett Illés próféta, és monda: Óh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy te vagy az Isten az Izráelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a te parancsolatodból cselekedtem. 37 Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és te fordítod vissza az õ szívöket!"
Itt olvashattad Baál nevének gyakorlati segítségül hívását, és az Úr nevének segítségül hívását.
Az Újszövetségben JHVH nevét már senki nem tudta kiejteni, pontosabban a köznép soraiból már senki nem ismerte a kiejtést. Ergo segítségül sem tudták hívni. Pedig aki Isten igazi nevét ismeri annak valóságos hatalma és segítsége lett volna.
Ekkor jött Jézus. Jézus neve az Ószövetségben ismeretlen volt. Akik Jézust ismerték, márt életében elkezdték segítségül hívni a nevét. Amikor Jézust a tömeg a "hozsanna" szóval köszönti a 118. zsoltár 25. verséből idéznek, ahol ez áll: "Ó JHVH segíts most, adj jó előmenetelt!" (Héberül: annah YHWH hoshi`ah nna',) ("Hozsanna a Dávid Fiának.....mondta a nép Jézusnak.)
Több helyen olvashatunk arról, hogy Jézus nevét kortársai segítségül hívják: Máté 9:27, Máté 15:22, Márk 10:47, Lukács 17:13, Lukács 23:42-stb. Ezeket az eseményeket persze különlegessé teszi Jézus fizikai jelenléte, de a lényeg: a segítségül hívás során nem a név, hanem a mögötte álló személy az, aki igazán fontos.
Jézus maga buzdítja tanítványait arra, hogy az Atyától a nevében (Jézus nevében) kérjenek, a János 14:14-ben pedig azt mondja, Tőle (Jézustól is kérhetnek!
A feltámadás és pünkösd után értették meg a tanítványok ki is Jézus, ezért hívták segítségül az Ő nevét, hiszen ez Isten neve, amit már mindenki kiejthetett, mindenki ismerhetett, és a megváltás áldásait kapták meg JÉZUS nevében.
Pál is megtérése előtt üldözte azokat, akik ezt a nevet hívták segítségül: Ap Csel 9:21!
AZAZ lerövidítve és összegezve a mondandóm lényegét:
Jézus nevének segítségül hívásában nem holmi fű alatt történő "követem, és egyetértek a tanításaival" dolgot kell érteni (bár természetesen ez is igaz), hanem azt, hogy TÉNYLEGESEN KIMONDTÁK JÉZUS NEVÉT.
TÉNYLEGESEN SEGÍTSÉGET KÉRTEK TŐLE, TÉNYLEGESEN IMÁDKOZTAK HOZZÁ.
EZért van az 1Kor 1:2-3-ban leírva ez. Ezt tette minden keresztény, bárhol is élt. Ugyanis a kijelentés az, amit János apostol a levele 5. fejezetében ír:
"20 De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet."
Azaz a keresztények megértették, hogy Jézus Krisztus Isten, azaz JHVH. Erről még sokat lehetne írni....
103/155 „A nevet csak bizonyos, nagyon ritka esetekben mondhatta ki a főpap. … Jézus nem mondta ki a nevet a Szentírás ránk maradt bármelyik görög másolata szerint sem, még akkor sem, ha az általa idézett ószövetségi igehely tartalmazta. Puszta meggondolatlan feltételezés amire téged tanítanak, ráadásul nem veszik figyelembe, hogy halálra kövezés lett volna Jézus jutalma. Na szép.
Üdv, Névtelenül.
Áldás, Békesség!
A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 98%-ban hasznos válaszokat ad.”
Íme, egy kis adalék a JHVH névhasználatról, ráadásul jóval Jézus szolgálata utáni időből. Márpedig ha azokban az időkben bizony hogy fellelhető volt a névhasználat, vagy annak korlátozási szándéka, ez egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy csak és egyedül a főpap ejthette ki. Pl. a szamaritánusok rendszeresen használták, márpedig Jézus pontosan a szamaritánus asszonynak tett bizonyságot a helyes istenimádatról:
„Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.” (Ján 4:21-22)
Vajon, ha a szamaritánusok, akik a valóságban nem ismerték Istent (esetleg csak külsőleg, hiszen az imádatuk is helytelen volt), mégis rendszeresen kiejtették Isten nevét, akkor Jézus, aki ismerte Istent, méghozzá nála jobban senki, egyszerűen a zsidóktól való félelem miatt nem ejtette volna ki soha – ahogy te próbálod előadni a helyzetet??? Akkor Jézusnak milyen tanúsága lett volna ez, nem inkább a szamaritánusok mutattak volna jó példát Jézusnak, hogy íme, te beszélsz nekünk az istenimádat helyességéről, amikor még Isten nevét sem mered kiejteni félelmedben, te oktatsz ki minket? Vajon így gondoltad, kedves református gondolkodású barátom? Vagy ez csupán a te egyedi gondolkodásodnak a sajátja, amit 100 %-osnak állítasz be?! Nem lehet, hogy igencsak leminősíted Jézus Krisztus bátor jellemét és kiállását Istenről való tanúságtételeinek kritizálásával?!
Nem inkább arról van szó, hogy a hitehagyott zsidók kezdték el elhagyni Isten nevének a használatát, és szűkítették le azt bizonyos alkalmakra, de az Istenhez hű próféták és a nép hűséges tagjai pedig nem?! Hiszen Isten sehol nem adta parancsba a törvényben, hogy egyáltalán nem szabad használni a nevét, hanem csak visszaélni nem lehet a használatával!
Jézus pedig nem ezt a hagyományhoz hű zsidó vonalat követte, hanem az Isten igaz tanításához hű vonalat. Azért is nyilatkoztatta ki/jelentette meg Isten nevét, nem pedig elhallgatta!!!
„MEGJELENTETTEM a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.” (János 17:6)
Itt ugyanaz a görög szó van a MEGJELENTETTE mögött, mint az 1Tim 3:16-ban:
„Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki (nem Isten, ahogy ezt Károli rosszul fordítja!) MEGJELENT testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe.” (Katolikus fordítás)
Márpedig ha Krisztus ténylegesen MEGJELENT testben, akkor ugyanígy kellett ténylegesen MEGJELENTENIE az Isten nevét is, nem csak mondjuk ráírni valami tekercsre és aztán azt a tekercset lóbálni az emberek előtt, míg maga meg némaságot fogadalmat tett volna az Isten nevének használatát illetően. Távol legyen!
Még a református tanítások is elismerik Isten nevének a használatát:
„Nem kérkednek a próféták és apostolok sem a saját éles elméjükkel, sem egyéb olyasfélékkel, melyek a szólónak hitelt szereznek és nem támaszkodnak emberi véleményre, hanem ISTEN SZENT NEVÉT EMLEGETIK, amely engedelmességre kényszeríti az egész világot.
S most győződjünk meg afelől, hogy nemcsak elfogadható vélekedés, hanem a tiszta igazság is támogatja azon feltevést, hogy a próféták és apostolok nem vaktában s nem csalási szándékkal HIVATKOZTAK ISTEN NEVÉRE „
Fenyeget, hogy Ő Jehova, Istenünk s erős bosszúálló, aki megbünteti az atyáknak vétküket a fiakban, harmad- és negyed-iziglen, azokban, AKIK GYŰLÖLIK NEVÉT; irgalmasságot cselekszik pedig ezer-íziglen azokkal, akik szeretik őt és megtartják az Ő parancsolatait. …
... „Ime a te Uradéi Istenedéi az egek és az egeknek egei és a föld és mindenek, melyek abban vagynak: csak egyedül a ti atyáitokat kedvelte az Úr, hogy őket szeretné és választotta az ő magvokat azok után, tudniillik titeket minden népek közül”. És eként, mintha a népek közül csak ez az egy tartoznék hozzá, egyedűl ezt a népet méltóztatta arra, hogy AZ Ő NEVÉT MEGISMERJE, szövetségét mintegy annak kebelébe helyezte, istenségének jelenlétét annak jelentette ki, minden előjoggal őt tisztelte meg. …
..”Ebből pedig ismét arra jutunk, amit fentebb előadtunk, hogy a hitnek ép úgy szüksége van az igére, mint a gyümölcsnek a fa élő gyökereire, mivel Dávid tanusága szerint Istenben csak azok bizhatnak, AKIK ISMERIK AZ Ő NEVÉT (Zsolt 9:11). …
...”Ostobaságot beszélnek tehát azok, akik az emberi lelkeket az imádságtól akarván elvonni, azt fecsegik, hogy hiába való dolog Istennek gondviselését, mely minden dolog felett őrködik, kéréseinkkel zaklatni; bár ezzel szemben az Úr nem hiába állítja azt, hogy ő közel van mindenkihez, aki AZ Ő NEVÉT HŰSÉGGEL HÍVJA (Zsolt. 145:18). „ …
...”Erős torony az Urnak neve, – mondja Salamon (Péld. 18:10) – ahhoz folyamodjék az igaz és bátorságos lészen. Joel pedig, miután a bekövetkezendő rettenetes csapást megjövendölte, ezt a mondást teszi hozzá (2:32): Mindaz, AKI AZ ÚR NEVÉT HÍVJA SEGÍTSÉGÜL, megmenekült. Ez a mondás pedig, amint tudjuk, tulajdonképpen az evangéliumra vonatkozik, de azért alig minden századik embert indítja ez arra, hogy Istennek eléje menjen. Isten maga is így kiált Ézsaiás által (65:24): minekelőtte kiáltanának, én meghallgatom; még mikor szólnának, én meghallom. „ …
… „Mert Istennek az övéi meghallgatásában való készségét és jóságát helytelenül értelmezzük, ha ilyen tapasztalatok nem erősítenek meg bennünket az ő igéreteiben való szilárdabb bizakodásban, amely igéretekben nem egyik, vagy másik embernek s nem is keveseknek igéri azt, hogy meg fogja őket hallgatni, hanem mindazoknak, KIK AZ Ő NEVÉT HÍVJÁK SEGÍTSÉGÜL. És annál kevésbé menthető az a tudatlanság, hogy a Szentirásnak oly sok intését látszólag mintegy készakarva vetik meg. Dávidot sokszor megszabadította az Isten ereje; vajjon tán magához ragadta ő ezt az erőt, hogy annak a támogatásával minket megszabadítson? Egészen másképen beszél ő maga (Zsolt. 142:8): az igazak vesznek engem körül, mikor jól teszel majd velem. Majd megint (Zsolt. 52:8): S látják ezt az igazak, örvendeznek s remélni fognak az Úrban. Ime ez a szegény kiáltott az Úrhoz és meghallgatta őt (Zsolt. 34:7). Sok ilyen könyörgés van a zsoltárokban, amelyekkel a saját kívánságáért esedezve úgy szólítja meg az Istent, hogy az igazak meg ne szégyenüljenek, hanem az ő példáján buzduljanak jó reménységre.” … folyt. Köv...
folyt...
… „Hát aztán, ha még azt is tekintjük, hogy a testek tagjai a Krisztusnak (I. Kor. 6:15); hogy Isten a test minden tagjáról azt akarja, hogy azok Őneki szenteltessenek: hogy azt akarja, hogy NYELVEKKEL MAGASZTALJÁK AZ Ő NEVÉT, hozzá emeljék tiszta kezeiket és neki áldozatokat mutassanak be?” …
...”S az apostol, miközben őt utánozza, az imádságot dicséreti áldozatoknak nevezi maga is (Zsid. 13:15) és úgy magyarázza, hogy az AZ Ő NEVÉT VALLÓ AJKAK GYÜMÖLCSE. Ilyen áldozat nélkül nem lehet el az Úr vacsorája, amelyben, midőn az ő halálát hirdetjük és hálát adunk, semmi egyebet nem teszünk, mint hogy dicséret áldozatával áldozunk. Ezen áldozási tisztség folytán neveztetünk mi keresztyének mindannyian királyi papságnak (I. Pét. 2:9), mivel Krisztus segélyével ÁLDOZZUK ISTENNEK A MAGASZTALÁSNAK ÁLDOZATÁT amelyről az apostol szól, mint AZ Ő NEVÉT VALLÓ AJKAINAK GYÜMÖLCSÉT Mert mi még ajándékainkkal sem jelenünk meg közbenjáró nélkül Isten tekintete előtt, Krisztus az, akinek közbenjárása által magunkat és a mi dolgainkat az Atyának fölajánljuk.” …
… „99. kérdés: Mit követel Isten a harmadik parancsolatban?
Felelet: Azt, hogy nemcsak átkozódással vagy hamis esküvéssel, de még szükségtelen esküdözéssel se káromoljuk Isten nevét, se tiszteletlenül ne említsük; se ezekben a rettenetes bűnökben még csak elhallgatással vagy eltűréssel se vegyünk részt, hanem ISTEN ZENTSÉGES NEVÉT FÉLELEMMEL ÉS HÓDOLATTAL
E M L Í T S Ü K, hogy a mi igaz vallástételünkkel, segítségül hívásunkkal és minden beszédünkkel és cselekedetünkkel őt magasztaljuk.” … (Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere – KIEMELÉS TŐLEM)
Itt azt mondja: „Isten szentséges nevét félelemmel és hódolattal EMLÍTSÜK ...” (Mi igen, de Jézus és az apostolai nem??? Mekkora dillettantizmus az, ha valaki azt állítja, „Jézus nem mondta ki a nevet” - mi meg hódolattal EMLÍTSŰK!!!
Említsük bizony, mert említették azt mások is, íme a hivatkozások:
A jeruzsálemi templomnak Kr. u. 70-ben történt pusztulásával Jahvé szentséges nevének utolsó menedékhelye is megszűnvén, idővel egyre kisebb lett az a kör, amely e név helyes kiejtésének ismeretével bírt. Azért, nehogy az teljesen kivesszen, de amellett a profanálás mégis ki legyen zárva, bizonyos korlátozással megengedték, hogy a papok Jahve nevét titokban és óvatosan közölhessék nem csak a papokkal, hanem más méltó és megbízható jámbor tanítványokkal is, de évhetenkint csak egyszer, legfeljebb kétszer. (Kiddusin 71/a).
Biztos adatok tanúskodnak arról, hogy a IV-V. Században beavatott zsidó tudósok még ismerték e szentséges név helyes kiejtését, és valószínű, hogy egyes tudósok ezután is ismerték még néhány századig. Ezt a következők bizonyítják:
A IV. század közepén ráb Nachman ben Izsák (+356) úgy nyilatkozik, hogy szerinte is a négy istennevet évhetenkint csak egyszer szabad közölni (Kiddusin 71/a).
Rabbá bar József bar Chamá (+353) ez idő tájt a tetragrammaton kiejtéséről nyilvános előadást akart tartani, de egy öreg zsidó figyelmeztette, hogy ezt a nevet titkolni kell, elállt szándékától. (Kiddusin 71/a).
A IV. század egy másik tudósa, rabbi Maná arról értesit, hogy a samaritánok az eskünél kiejtik a négybetűs istennevet (jer. Szanhedrin X. 1.végén Abba Saul e szavaihoz....)
Hogy a tetragrammaton kiejtését és használatát korlátozó rendeleteket mégsem tartották meg kivétel nélkül általánosan, arra abból a tényállásból következtethetünk, hogy a misztikus szekták (főként az eszsénusok) gyógyitásaiknál s más állítólagos csodáiknál nem szűntek meg a tetragrammatont és a belőle kifejtett istenneveket (semó) kiejteni és alkalmazni. Ezek ellen, valamint az első keresztények ellen irányul a zsidótörvénytudóknak a Toszefátban olvasható e kijelentése: az, aki a (törvény) igáját lerázza és a (körülmetélés) szövetségét felbontja és vakmerően szól a tóra ellen, és aki a Nevet (az istennevet) betű szerint kiejti, ezeknek nincs része a jövendő életben” (az örök üdvösségben), Toszefta, Szanhedrin XII. 25.
Ráb Abina ben Sziszi azzal a szándékkal ment Szeforiszba rabbi Chaniná-hoz, hogy megtanítsa a tetragrammaton kiejtésére, amiben azonban valami közbejött véletlen megakadályozta (jer. Jomá III, 40/b).
Bizonyos szeforiszi esszenus (orvos) a 400 körül szereplő rabbiPinchas bar Chamá-val közölni akarta a tetragrammaton kiejtését, ez azonban nem fogadta el annak ajánlatát, mert nem volt elég önbizalma, hogy olyan önmegtagadó életet tud élni, amit a szentséges névnek ismerete megkíván (jer. Jomá III, 40/b).
Még a Kr.u. 1000 körül szereplő utolsó gaón, Hai, a pumbeditai zsidó akadémia rektora (+1038) is nyilatkozik az istennév ismeretéről főiskoláján, amiből egyesek arra következtetnek, hogy a pumbeditai akadémiának tagjai valószínűleg a négybetűs istennév kiejtését is még ismerték. (v.ö. pl. Blau Lajos, Az ózsidó bűvészet, Budapest 1898. 117. s. köv.)
Fenti idézetek világosan bizonyítják a névhasználatot. Viszont hogy Jézus és az apostolok nem használták, ez a fentiek fényében teljesen elfogadhatatlan. Hiszen még a reformátusok is a névhasználatra vannak buzdítva, márpedig a példát Jézus és apostolai adják nekünk, nem pedig fordítva.
Ellenben felmerül a kérdés, hogy milyen igazhitű református az, aki saját vallásának tanait sem ismeri, nem beszélve arról, hogy így állítja be Jézus Krisztust?
Az Újvilág ferdítés nem minden helyen tette be JHVH-t a szövegbe.
Írok Két verset, ahit szerintem így kellett volna írniuk.
(Ha már kiderült, hogy olyan eredeti szöveg nincs, amiben benne van a JHVH, akkor tehát világos, hogy szubjektívan és önkényesen módosították az Újszövetség szövegét. Ezt teszem most én is, azzal, a kivétellel, hogy ezzel a két verssel kicsit pontosabb lesz az ÚVF szövege.
Máté 7:21:
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: JHVH! JHVH! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
1. Korintus 12:3:
Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja JHVH-nak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.
+1
János 20:28:
És felele Tamás és monda néki: Én JHVHm és én Istenem!
Ha a zsoltárok 138:2-t elolvasod, rájöhetsz, hogy Istennek több neve is van, de ezek közül a legmagasztosabb a beszéde.
Ki Isten beszéde azaz Igéje?
Ha az Apostolok cselekedetei 4:12 szerint JÉZUS nevén kívül nem adatott más név az embereknek
És, ha te is tudod, hogy a JHVH pontos kiejtése ismeretlen, a "jehova" szóalak pedig egyenesen téves, akkor szerinted nem vétkezel Isten nyilvánvaló parancsa ellen, mely így szól:
2. Mózes 23:13:
"Mindazt, a mit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból."
Ha le van írva feketén fehéren, hogy nem adatott a keresztényeknek más név Jézus nevén kívül, akkor ti ezt is semmibe veszitek.
Jézus mellesleg nem JHVH nevét jött kijelenteni, hanem azt, hogy Istenben létezik ATYA. Imádkozni is így tanított: "Mi Atyánk".
Egy keresztény Istent Atyának szólíthatja.
Aki mindezen ismeretek ellenére is jehova néven szólongatja Istent, az szerinted mennyire egyezik meg a Biblia tanításával?
106/158
1.Miért hiszitek, hogy bármelyik másik vallás rosszabb lenne mint a tiétek?
Jelöld meg azt a keresztény vallást, amelynek tanításai közelebb állnak a Bibliához, mint Jehova tanúié? Oda fogok menni.
2.Miért akartok mindenkit azzal meggyőzni, hogy álljon be hozzátok?
Tanúságtevésről van szó, mindenki oda megy, ahová őt a meggyőződése viszi.
3.Miért bűnös mindenki, aki nem Jehova tanúja?
Jehova Tanúi is bűnösök, minden földi ember bűnös, és rászorul Krisztus váltságáldozatára.
4.Miért nem jó úgy minden, ahogy van? (tehát, miért ne maradjon senki a saját vallásában?)
Ilyet hol tanít a Biblia?
5.Miért bűn ünnepelni 1-1 ünnepen és ajándékozni?
Engedelmességet mutatunk, ha követjük az apostolokat, és azok ilyesmikben nem mutattak példát számunkra.
6.Miért nem tarthatnánk meg a születésnapunkat?
A te dolgod, mit teszel
és még sorolhatnám...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!