Melyik az a vallási irányzat, ami leginkább összebékíthető a mai tudományokkal?

Ha definiálod nekem az unikornist matematikailag...:D:D

Ahogy te fogalmaztál "logika fail". Abból, hogy valaminek a nem létét be lehet látni, nem következik, hogy tetszőleges dolog nem létét be lehet látni. (pl. abból, hogy léteznek páros számok nem következik hogy minden szám páros.)

Biológiailag azt mondom, hogy jelenlegi ismereteink alapján az unikornis nem létezik. Vannak még felfedezetlen fajok, igaz ezek többsége egysejtű vagy rovar, de ne add fel a reményt:)

Nem fogok "beléd kötni", nem az a célom. A mű szerzőjétől pedig szerintem nem kell félned ha szembejön az utcán. Valamint ha idősebb leszel remélem a stílusod is csiszolódik majd:)

Az eszmefuttatás nem igazából a személye vagy akörül forog amit írt, hanem akörül, hogy mind a vallásosak, mind a nem vallásosak legyenek kicsit objektívebbek, állításaikat ne a meggyőződésük, hanem normális, végiggondolt érvek alapján hozzák, ne szóljanak le valamit azonnal hogy ez egy "kalap sz*r".

A tudós ne akarja kitéríteni hitéből a vallásost, a vallásos ne akarja megtéríteni a nem hívő tudóst. Hagyják már végre abba az evolúcióról, teremtésről, hasonló kérdésekről szóló meddő vitákat, amiket eddig láttam nem eszmefuttatások voltak, mert egyik oldal sem folytatott normál párbeszédet, csak fújta a maga igazát.

Én vagyok az a "skizofrén muki", aki a Hogy is van ez? című könyvet részben összeállítottam, részben írtam.

Néhány dologgal kapcsolatban szeretnék reagálni.

Elsőként a "végtelen" fogalmával kapcsolatban:

Az ember képes elvont fogalmakat alkotni, azokról gondolkodni, elméleteket alkotni róluk, és matematikailag és számolni velük. Az "elvont" azt jelenti, hogy elvonatkoztatjuk a valóságtól, és mint fogalom gondolunk rá.

A számok, mint az "5" is ilyen elvont fogalom. Nem kell ugyanis feltétlenül megfeleltetnünk valami valóságosan létező dolognak, hogy számolhassunk velük. Az 5 + 3 = 8-at ki tudjuk számolni anélkül is, hogy mondjuk 5 + 3 almára gondolnánk. Hasonlóan magasabb matematikai műveleteket is végezhetünk pusztán a számok fogalmával.

Sőt, amikor egy tanítónő az első osztályban azt kérdezi a gyerekektől, hogy 5 alma meg 3 alma az hány alma, akkor nem kell valóságos almákat használnia, hanem elég képzeletbeli almákra gondolni.

Különbség van ezért a között, amikor általában beszélünk mondjuk 5 elemi részecskéről, és a között, amikor azt mondjuk, hogy konkrétan EZ az öt elemi részecske. Más az, hogy "5 ember" általában, és más a Béla, a Pisti, a Jóska, A Tibi és a Feri.

Ez eddig világos?

Különbség van tehát a között, amikor a számok elvont fogalmával kapcsolatban beszélünk a végtelenről; és amikor konkrétan létező dolgokkal kapcsolatban.

Végtelen számú szám elvont fogalomként létezhet, de végtelen számú elemi részecske a könyvben bemutatott okokból nem. Ebben azonban az ún. "tudomány" is egyetért, sőt az elemi részecskék számát (jelenleg) úgy 10 a 80-adikon darabra teszik.

Ha egy dolognak valami a jellegéből fakadóan elvonatkozhatatlan tulajdonsága, akkor az nem létezhet e tulajdonság nélkül. Például nem létezhet olyan "piros alma", amely nem piros. A "piros almának" a piros szín nélkülözhetetlen tulajdonsága. Ha nem piros, akkor már legfeljebb csak alma, de nem "piros alma". Érthető ez?

Ha az anyag nem származtatott dolog, hanem önmagától fogva létezik, mind a világ ősoka, melyen kívül nincs más, akkor neki a létezést önmagában kell bírnia, mint tulajdonságot, mint a "piros almának" a pirosságot. Magyarul, nem képzelhető el olyan anyag, amely csak "létezhetne", de amely nem létezik valóságosan is. Ha jelenleg x db elemi részecske (az anyag alkotóeleme) létezik, akkor az x+1 -nek is létezni kellene, éppúgy, mint a +2, +3, +n db-nak is. Ismétlem: mivel az anyagnak a "létezést", mint olyat elválaszthatatlan tulajdonságként kell bírnia ahhoz, hogy a világ ősoka legyen, ezért anyag nem létezhet "nemlétező" állapotban. Ha az anyagnak nem tulajdonsága az önmagában való létezés, akkor mástól kellett kapnia azt, ha viszont tulajdonsága, akkor nem lehet belőle csak x db, hanem végtelen db-nak kellene lenni belőle. De nincs belőle végtelen, tehát az anyag nem a világ végső oka.

Ennyit a végtelenről és a világ okát pusztán az anyagban (és energiákban) kereső nézetekről.

(Az energia is mennyiség, melynek meghatározott - ha nem is ismert - mennyisége, mértéke létezik) vö.: energiamegmaradás törv.

Azért vállalkoztam ennek a könyvnek az elkészítésére, mert az ateisták előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ők az "ész" oldalán állnak, szemben az "agyatlan" hívőkkel, akik minden babonaságot gondolkodás nélkül elhisznek.

Nosza, álljon elő valaki, és cáfolja meg ezt a gondolatmenetet észérvekkel! Mutassa meg, hogy nem ő-e az, aki elhisz mindent, amit a "tudomány" állít, gondolkodás nélkül!

Nem elég ám azt mondani, hogy "ez hülyeség", mert ez legfeljebb egy bárdolatlan vélemény, nem cáfolat! (Néhány ellenvetéssel, pl. Kantéval, már a könyvben foglalkoztam).

Általános tapasztalat, ha nem bír valaki az érvekkel szembeszállni, akkor a utolsó mentsvárként személyes sértegetésekbe kezd. Nem az érvrendszert, hanem a másik személyét támadja.

"Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?"

Sokaktól olvastam itt, hogy ők agnosztikusak. Számukra is készült ez a könyv. Semmit sem tudhatunk biztosan? Dehogyisnem tudhatunk! Mindent persze nem tudhatunk, de ami fontos most a számunkra, azt biztosan tudhatjuk. Ilyen dolog elsősorban Isten létezése.

Ha tagadja valaki Isten létezését, cáfolja meg a könyvben bemutatott istenérveket. Elsőként talán az információról szólót.

A Valóságról.

A Valóság definíciója: "ami van". Szemben azzal, ahogyan az emberek tudni vélik, hogy van.

Ha a valóság az, hogy van Isten, akkor Isten VAN. Ez a valóság "ami van", ebben kell mindenkinek élni. Ateistának és hívőnek is. Ha Isten az az Isten, akit a Bibliából ismerhetünk meg, akkor ez a valóság minden más vallásúnak is, mert a Valóság egy.

A Valóságot a világ összes Tudományos Akadémiájának közös állásfoglalása sem változtathatja meg.

A Valóság: VAN. Ez van! :)

A Hogy is van ez? könyv nem szól mindenkor, mindenkihez.

A Sátán már a gyermekkortól kezdve igyekszik a hatalma alá vonni az emberek lelkét. Ezt a hazugság minden fegyverzetével teszi, mert ő a "hazugság atyja". Sokakban az ördög már erős hídfőállásokat épített ki, ezért a logika erejével nem lehet azokon áttörni. A Sátán a legnagyobb hitető, akit már nagymértékben elhitetett, azon ez a könyv nem tud segíteni. Még.

Ha valakit hatalmába kerített a Sátán, az meglátszik annak az embernek a beszédstílusán is. A Biblia azt írja, hogy "Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak", a világi emberek pedig csúnyán beszélnek, és csúnyán írnak is, különösen itt, ahol név nélkül tehetik ezt.

Hogy kinek milyen lélek munkál a szívében, az könnyen megállapítható a beszédéből, hiszen a "szívnek teljességéből szól a száj". Kritikát lehet megfogalmazni, azonban azt kellene megtanulni, hogy mindig a másik ember véleményét, esetleg tetteit szabad kritizálni, sohasem a személyét!

Az elhitetett embereken csak a buzgó imádkozás segíthet, hogy Isten törje meg a Sátán hatalmát, aki egyedül képes erre. EZUTÁN lehet hasznos nekik ez a könyv.

Kérek tehát minden itt megforduló hívő keresztyént, hogy velem együtt imádkozzon az elhitetett embertársainkért!

A feltételeidből nem következik az, amit következtetésként leírsz. Innentől fogva nincs miről beszélni.

A zoknim fekete, tehát Isten homoszexuális.

Bizonyítsd be, hogy nem így van.

Oldalakon keresztül én is tudok nonszensz hülyeségeken filozofálni.

Kérdezőnek:

"Mivel tele van ellentmondásokkal" ti. a Biblia.

Ezt az állításodat alá is tudod támasztani?

A Biblia nemhogy NINCS TELE ellentmondásokkal, hanem EGYETLEN valóságos ellentmondás sincs benne! Amit esetleg valaki ellentmondásnak vél, az valójában nem az, hanem nem kellő Bibliaismeretből fakad.

Az istenérvek valóban annyit mondanak ki, hogy létezik egy anyagi világon kívül álló, személyes lény, aki alkotta a világot. Akárhogy is, de legkézenfekvőbb Őt Istennek hívni.

A Biblia igazságáról szóló rész pedig azt mutatja meg, hogy ez a lény csakis az e könyvben önmagát kijelentő Isten lehet.

Ebben a szakaszban van szó a Bibliában található állítólagos ellentmondásokról is.

14:54-nek:

"Oldalakon keresztül én is tudok nonszensz hülyeségeken filozofálni".

Erről beszéltem. Ez nem cáfolat, hanem olyasmi, mint amikor valaki nem tud mit válaszolni, ezért mérgében földhöz vágja a poharat.