Miért szólják le az emberek a zsidókat?

Ha szerinted 1920 előtt nem volt igaziból olyan jelentős zsidó arány az értelmiségiek között, akkor mégis mi végre hozták a numerus clausust? Egy nem létező helyzetre?

(egyébként Trianon előtti Magyarországon nem 1-2% volt a zsidók aránya, ahogy te az állítólagos forrásaidból veszed, hanem 4-5%, vagy Horvátország nélkül akár 5-6% is, ennyire megbízhatóak az állítólagos forrásaid, amiket valahogy sose mutatsz meg)

De tessék, kikerestem neked, olvasd:

[link]

ebből egy részlet:

"A kvótarendszer kudarca az ügyvédi szakmában volt a legfeltűnőbb. Igaz, az egész korszakra nézve a hivatalos statisztikákban mutatkozott némi visszaesés a zsidók arányában. A zsidók aránya a gyakorló ügyvédek között az 1920 és 1939 között 51 százalékról 39,5 százalékra csökkent"

Tehát, hátha elkerülné a figyelmedet: 1920ban már a gyakorló ügyvédek fele zsidó volt. Tehát nem igaz, amit állítottál, basszus, értsd már meg. Nem Trianon után ugrott meg a zsidó értelmiségiek száma, hanem már előtte nagy volt.

Abdullah bin Szelem meséli el ezt a történetet, aki egy zsidó fő rabbi, és vallástudós volt. Így szólt: "Mikor megérkezett hozzám Mohamed híre, felismertem a jellemzőiről, a nevéről, és az időről, amit tudtuk, hogy akkor kel eljönnie. Titokban tartottam ezt, és nem beszéltem erről senkinek, egészen addig, amíg meg nem érkezett Mohamed Medínába, és le nem telepedet. Ekkor jött egy férfi, aki hozta a hírt, hogy Mohamed megérkezett Medínába, és én pont egy datolyapálma tetején volta, és dolgoztam, a termésen, mi közben nagynéném a fa aljában ücsörgöt. Mikor meghallottam a hírt, egy hatalmasat kiabáltam(Allahu Akbar!), örömömben, mire nagynéném felszól, hogy azt a hírt kaptad volna, hogy Mózes érkezett volna meg, akkor sem kiabáltál volna nagyobbat! Erre én azt válaszoltam neki, hogy az Istenre esküszöm, Ő bizony Mózes "testvére"(mint próféta), és ugyan azzal a hittel jött(ugyan az az Isten küldte). Ekkor megkérdezte a nagynéném, hogy Ő az a próféta, akiről tudjuk, hogy jönnie kell, és az Ítélet napjához közel, fog eljönni? Így válaszoltam, Igen. Azt mondta nagynéném, Hát Ő az! Majd ezek után elmentem Mohamedhez, és felvettem az Iszlámot, majd visszamentem a családomhoz, és megmondtam nekik, hogy legyenek, muszlimok, és ők is azok lettek.

Majd ezek után titkoltam a zsidók előtt a hitem, és elmentem Mohamedhez, és elmondtam neki, hogy a zsidók(ő is közülük való eredetileg), hazug nép, és én azt szeretném tőled, hogy bújtass el engem az egyik lakásba, majd kérdezd meg őket, hogy mit gondolnak rólam, mi előtt kiderülne, hogy muszlim lettem. Mert bizony, ha megtudják, hogy muszlim lettem, meghazudtolnak, és szidalmazni fognak. Mohamed elbújtatta Abdullah bin Szelem-et, és meghívta a zsidókat magához látogatóba, akikkel beszélgetett, majd Mohamed megkérdezte őket, hogy mit gondoltok Abdullah bin Szelem-ről? Azt válaszolták, hogy közölünk való uraság, főrabbi, és vallástudós. Ekkor kimentem(Abdullah bin Szelem ) elébük, és így szóltam: "Ó zsidók! Féljétek az Istenetek, és fogadjátok el Őt prófétátoknak, mert az Istenre esküszöm, bizony ti tudjátok, hogy Ő az Isten küldötte, megtaláljátok Őt a Tórában leírva, a nevét, a jellemzőit, és ezt ti is tudjátok! Én bizony tanúsítom, hogy az Isten küldötte(jelentősége, hogy ő volt a rabbi), és hiszek benne, és igaznak tartom, és felismertem."

Így válaszoltak: "Hazudsz!", majd elkezdték szidalmazni!

Majd mondtam Mohamednek, hogy hát nem megmondtam, hogy ők hazug, bűnös nép?!

----

"Huyayy ibn Akhtab", aki a Banu Nadir zsidó törzs feje volt Medínában.

"Szafijje meséli el a történetet, aki Huyayy ibn Akhtab lánya. - A legszeretettebb gyermeke voltam az apámnak, és a nagybátyámnak, Abu Yeszir-nak. Amikor megérkezett a hír, hogy Mohamed megjött Yethribbe, apám(Huyayy ibn Akhtab), és nagybátyám(Abu Yeszir), elmentek, hogy kikémkedjék. Csak este, a naplementével tértek vissza, és rettenetesen meg voltak törve. Mikor bementek a házba, kihallgattam őket, és nem vettek észre, mert annyira megvoltak törve, és szomorúak voltak. Majd halottam nagybátyámat(Abu Yeszirt), így szól apámhoz(Huyayy ibn Akhtab):

- Ő az, a várt Messiás?

Huyayy ibn Akhtab: - Igen! Az Istenre esküszöm!

Abu Yeszir: - Felismerted, biztos vagy benne?

Huyayy ibn Akhtab: - Igen!

Abu Yeszir: - És mit érzel most iránta?

Huyayy ibn Akhtab: - Az Istenre esküszöm, hogy ellenségem, amíg élek!"

Banu Qurayza egy zsidó törzs, aki a rómaiaktól menekült Yethribbe, a mai Medinába, és földművelésből éltek. Átvették az arab szokásokat, és a Yethribi életmódot, az araboktól.

Megérkezésükkor sokat háborúskodtak az őslakókkal, és végül felül kerekedtek rajtuk, de az idő múlásával, megfordult a helyzet, és az őslakosok felülkerekedtek a betelepült zsidókon. Az őslakos arabok két törzsből álltak, az egyik az "Ausz", a másik a "Kazradzs". Ez a két törzs háborúba keveredett egymással, és a zsidók(Banu Qurayza) az Ausz mellé álltak. Ez a háborúskodás kb 100 évig tartott. Banu Qurayza végül "Száad bin Moáz"-al(erre a névre még figyelni, mert visszajön, és fontos!!!)kötöttek egyezséget, és őt tekintették a Yethribi arabok részéről a szövetségesüknek, és tiszteletben állt náluk(nem nagy).

Mohamed megérkezésekor, szövetséget kötött a zsidókkal(Banu Qurayza), vagyis annak vezetőjével "Káab bin Eszád"-al. A szövetség abból állt, hogy:

1. A zsidóknak a saját vallásuk, a muzulmánoknak a saját vallásuk, és senki nem szól bele a másik hitébe!

2. Nem támadják egymást hátba!

3. Szövetkezve harcolnak a Yethribet megtámadókkal szemben!

Ezek után volt egy bizonyos "Árkok Csatája", amit a szövetséges arabok szerveztek Mohamed ellen, hogy végérvényesen elpusztítsák az Iszlámot, és követőit. Körbe vették Yethribet, és éheztették. De nem tudtak bemenni, mert egy hosszú árkot ástak a muzulmánok, és azt védték. Csak hátulról tudtak volna bemenni, de onnan meg a zsidók(Banu Qurayza) védték a várost a megállapodás szerint.

Az ostrom alatt a zsidók(Banu Qurayza) egy titkos követet fogadtak, egy bizonyos "Banu Nadir" törzstől, akik szintén zsidók voltak, és már szövetkeztek a szövetséges arabokkal, hogy árulják el Mohamedet, és szegjék meg a megállapodást vele, hogy hátúról bemehessenek, és legyőzhessék őket. Ezt a követet úgy hívták, hogy "Huyayy ibn Akhtab", aki a Banu Nadir zsidó törzs feje volt. Először Káab bin Eszád, a Banu Qurayza zsidó törzs vezére, ellenkezett, és azt hangoztatta, hogy Mohamed, sem szegte meg az Ő fogadalmát. De végül belement az esküszegésbe, és az árulásba, azzal a feltétellel, hogy ha a szövetséges arabok nem győznek, akkor a Banu Nadir zsidó törzs, segít megvédeni őket a Muzulmánoktól! Ebben meg is állapodtak.

Az ostrom alatt viszont híre ment a muszlimok között, hogy Banu Qurayza, elárulni készül Mohamedéket. Ezért Mohamed megparancsolta az egyik emberének, "Náim bin Meszeud", aki titkon már muzulmán volt, és a szövetséges arab törzsekkel volt a városon kívül az ostromban, hogy teremtsen nézeteltérést Banu Qurayza, és a szövetséges arabok között!

Náim bin Meszeud, el is ment Banu Qurayza törzshöz, és azt mondta, hogy ne menjenek bele a megállapodás megszegésébe, csak ha a szövetséges arabok, zálogban, ott hagyják náluk néhány fontos emberüket, Banu Qurayza-nál, letétbe a harc végéig.

Majd elment a szövetségesekhez, és azt mondta nekik, hogyha Banu Qurayza, zálogba embereket kér tőletek, akkor ne adjatok, mert az azt jelenti, hogy oda karja adni azokat Mohamednek, hogy azokat túszként használhassa fel, hogy ne támadhassatok, mert bizony Banu Qurayza nem fogja megszegni a szerződést.

Majd mikor megérkezett a szövetséges arabok küldötsége Banu Qurayza-hoz, nem jött létre a megállapodás, mert Banu Qurayza kérte az embereket zálogba, az arabok, meg nem adtak ki senkit maguk közül, mert féltek, hogy azok Mohamed kezére kerülnek. Így nem jött létre a megállapodás, és ezért nem tudtak hátulról támadni, így maradt előröl, de ott meg nem tudtak áttörni az árkon, így csúfosan hazamentek.

Ezek után Mohamed összeszedte az embereit, és körbefogta Banu Qurayza lakórészét, és 25 napig ostromolta, mert elárulták őket, és ha eredményes lett volna az árulás, akkor a szövetséges arabok, mindenkit lemészároltak volna. Az utolsó nap, amikor már végleg fel kellet adni a védekezést, Káab bin Eszád a zsidó törzs vezetője 3 lehetőséget kínált fel a népének:

1. Vegyük fel az Iszlámot

2. Öljük meg az összes gyermeket, és nőt, majd harc a végsőkig

3. Egy hirtelen támadás szombaton.(mert hogy akkor a muzulmánok úgy számítják, hogy pihennek)

Egyik lehetőséget sem fogadták el a zsidók, így magukhoz hívatták "Abu Lebeb-ét", Mohamed emberei közül, és bíztak benne, és azt kérték, hogy kegyelmezzenek meg a nőknek, és a gyerekeknek! Majd ezek után feladták magukat.

Ezek után megkérték Mohamedet, hogy tegye meg Száad bin Moáz-t, bírónak ellenük, mert hogy őt már régóta ismerik, reménykedve, hogy megkegyelmez nekik.

Így Száad bin Moáz lett a bíró, és a halálbüntetést választotta, az árulásért.

Az összes férfit lefejezték(kb 600-800), abba az árokba, amit azért ástak, hogy megvédjék maguk a szövetséges arab törzsektől.

Miét hozták? Mert a német és zsidó magyar ajkú értelmiség hazavándorlásával. Értelmiségi többlet lett, persze részben az állami bürokráciát is csökkenteni kellet.

Forrással vagy forrás nélkül, vagyis a célnak megellő forrás keresése vagy gyártása nélkül is hazugság a Numerus Clausust anti-szemitának (zsidógyűlölőnek) titulálni.

És Az 1938:XV. törvénycikk "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" című törvényt "Az első zsidótörvény (1938)"-nek átcímkézni.

Ilyen történelemhamísítás után egy forrás a sok közül semmit sem ér.

Nem te vagy mindentudó, hogy eldönts igaz vagy nem igaz egy-egy állítás.

Ép az a kérdés hogy miért elfogatott az a történelem hamisító sértettség és gyűlölet alapuló átcímkézés. Nem volna már ideje tiszta vizet önteni a pohárba? És nem politikai tőkét gyártani belőle és ossz meg és uralkodj használni?

látom, hogy kétségbeesetten próbálod terelni a témát, de nem megyek ebbe bele.

Kár, hogy nem lehet veled értelmesen tárgyalni, hogy szándékos vagy ez szellemi korlátaid teszik, nem tudom, nem is érdekel.

Részemről ennyi