Mondja meg nekem valaki: miért van ma a világon ennyi ateista?

Ott a pont.

Teljes mértékben egyet értek.

Mert az emberek többsége azt hiszi, Isten irányítja közvetlenül a földi dolgokat ,holott mi magunk teremtjük a saját poklunkat.

Vagyis, ki akar szeretni egy olyan istent aki hagyja a sok szenvedést.

Ha valaki pedig venné a fáradtságot hogy megismerje igazán a dolgok miértjét megtudná az igazságot de hát ugye azzal mint tudjuk nehéz szembe nézni...

Az az igazság, hogy ezt is megírta a Biblia. Eljön az idő, amikor a Fenevadat imádja mindenki, vagyis a tudományt. Talán be kell következnie.

Reformátusoknál is azt mondják, nemcsak a népesség fogy, hanem a felekezetek lélekszáma is.

A harmadik, hogy a kommunizmus és szocializmus idején mivel tiltott volt a vallás, azért is de vallásos leszek akarat volt az emberekben. Az ellentmondok neki egy ősi "ösztön", melyet ki kellene ölni az emberekből. Ez volt a baj Ádám és Évánál is, amit tilos azt letépjük!

"Vagyis, ki akar szeretni egy olyan istent aki hagyja a sok szenvedést. "

És ki akar szeretni egy olyan istent, aki nem hagyja, hogy azt csináld, amit akarsz? (Hiába vezetne az rosszra.)

A gyereknevelés témakörében is sokszor mondják, hogy hagyni kell, hogy a gyerek a saját kárán tanuljon. (Persze ésszerű kereteken belül.) Akkor Istennek miért kéne rácsapni a kezedre, ha valami rosszat csinálsz?

"Ha valaki pedig venné a fáradtságot hogy megismerje igazán a dolgok miértjét megtudná az igazságot"

Ezzel feltételezed, hogy az ember képes a világ teljes megismerésére, ami nem igaz.

"Az az igazság, hogy ezt is megírta a Biblia. Eljön az idő, amikor a Fenevadat imádja mindenki, vagyis a tudományt. Talán be kell következnie. "

"Ez a "fenevad" már annyi minden volt ebben a világban... Most épp a tudomány? :)"

Sajnálom, de ebben az esetben Sir Butcher-rel kell egyet értenem.

Én hívő keresztény vagyok, de ezzel a mentalitással csak magunknak ártunk.

El kéne fogadni, hogy a Biblia nem az égből pottyant le (és nem is Isten sugdolózott egyesek fülébe, mielőtt ezzel a marhasággal jönnétek).

A Biblia csak egy könyv, amit emberek írtak embereknek. Nem univerzális és nem tévedhetetlen, de főként, nem szó szerint értelmezendő. Sok bölcsesség van benne, de nem úgy kell kezelni, mint egy kézikönyvet a mindennapi életben. Meg kell látni benne a mögöttes tartalmat, a mélyebb igazságot.

Csak hát ez nehéz. Annyiban egyet értek az ateistákkal, hogy könnyebb egy istenített könyvből kiolvasni, hogy mit kell tennem, mint gondolkodni. Ha úgy vesszük, ez a magatartás is bálványimádás. A Biblia bálványozása.

Aki igazán hisz és igazán Isten útját akarja járni, annak szerintem a saját hitét kell követnie, azt amit ő tart helyesnek (és valamennyire egyezik a kereszténység (nem azonos az Egyházzal) tanításával) és nem minden adandó probléma kapcsán felcsapni a Bibliát és megkeresni a legodavágóbb részt, mert az valóban birka életvitel.

"Hihetsz istenben, de nem kapsz cserébe semmit."

Nagy tévedés.

De aki nem hisz (vagy hisz, de nem aszerint él), az soha nem fogja tudni ezt elképzelni.

Bulányi György: Merre menjek

Az ateizmus okai

Több mint három és fél milliárd ember él jelenleg a Földön. Ebből alig néhány száz millió

az ateista. Ma is viszonylag ritka jelenség tehát a Földön, de a történelem azt mutatja, hogy

a múltban még ritkább volt. Az ateizmus a kultúrkörök civilizációs fázisában jelenik meg.

a./ Az ateizmus mint társadalmi bomlástermék

Különböző időkben és különböző helyeken élnek az ember-csoportok, s emberi

sajátságaiknak megfelelően kultúrákat hoznak létre. Ez annyit jelent, hogy államéletet

fejlesztenek ki, s ez lehetőségeket nyújt a tudományok, művészetek nagyobb arányú

kifejlesztésének. A területileg és időbelileg összetartozó kultúrákat kultúrköröknek

nevezzük. A kultúrkörök is fejlődnek. Mindig kultuszból (=az Isten, az "istenek" tisztelete)

születnek meg, s ezen az alapon fejlesztik ki művészetüket, tudományukat. A művészet és

tudomány minden kultúrkörön belül a vallásból nő ki, és alapvetően a vallás tartalmaival

foglalkozik. Virágkorába (szellemi fejlettségre) jutva e kultúrkör, megkérdőjelezi a maga

vallási alapjait, s ekkor nyílik először lehetőség egyfelől egy magasabbrendű Isten-fogalom

kialakítására, másfelől pedig az Isten megtagadására. Az ezt követő fejlődési fokot

civilizációs fázisnak nevezzük. Ebben megkérdőjeleződik már nemcsak a kultúrkört

létrehívó vallás, hanem az erkölcs értéke is. Ily módon az ateizmus szélesebb arányú

megjelenése párhuzamosan jelentkezik a válással, gyermeket nevelni nem akarással (egyke)

és sok egyéb más erkölcsi szabadossággal. Ennek következtében azonban a civilizációs

kultúrfázis a kultúrkörök utolsó előtti élet-fázisa; utána már az elhalás ideje következik.

Egykézéssel pusztítja önmagát és képtelen lesz megvédeni elpuhult, civilizált önmagát az

életerős (barbár) népek támadásaival szemben. A történelem azt mutatja, hogy az általánossá

váló ateizmus rendre karöltve jelentkezik az életerő s az áldozatosság elfogyásával. Az

ateizmus általánossá válása az íly népek kipusztulását vonta maga után. Így váltották le

például a "barbár" germán népek a "civilizált" római birodalmat. A tömegek Istenben való

hit nélkül nem képesek arra az életalakításra, amely a jövő, a fennmaradás biztosítéka.

Arany így ír erről:

"Óh, a világ története szomorú egy tanulmány! Mint buborék tűnik fel ott nép, nép után

kimúlván; Jaj annak, mely már tündökölt, annak közel halála...

Isten egészbe működik, egészre fordít gondot; Midőn egy nép - mint a kovász - megérett

és ... megromlott, Midőn satnyulva testben és lélekben túlművelve, Békét óhajt a gyáva test,

az elcsigázott elme... Midőn a gazdag megkövül és a szegény elfásul... Egyszóval a

polgárosodás fordul reánk csapásul: Akkor előtör egy vad nép szilaj vére s erénye És elborít,

mint a tenger hullámi vagy fövénye.

(Gondolatok, 1850.)

b./ Az ateizmus mint lázadás

Az Arany említette "polgárosodás" (civilizáció) azonban csak egyik oka az ateizmus

jelentkezésének. Van egy másik oka is. Az ateizmus igen sokszor az emberiségnek nagy

hasznot hajtó lázadása azok ellen, akik egy elfogadhatatlan Isten-fogalmat képviselnek. A

mi európai-amerikai (tehát a fehér ember által az utolsó kétezer esztendőben létrehozott)

kultúrkörünkön belül az ateizmus fellázadt az "ópium-Isten" ellen. Fellázadt egy olyan

Isten-hit ellen, amely igazolta a nagyok erő-hatalmát és gazdagságát és helybenhagyta -

sajnálkozások mellett ugyan - a szegények szegénységét. Mivel a fennálló társadalmi

igazságtalanságok csinálói és fenntartói Istenre hivatkoztak, ezért azok, akik fellázadtak ez

ellen a rend ellen, szükségképpen lázadtak az ellen az Isten ellen is, akinek a nevében

csinálták a hatalmasok a maguk vagyon-halmozását, erőszak-alkalmazásukat. Az ateizmus

ebben az esetben nem az igazi Isten ellen támad, hanem a társadalmi igazságtalanságokat

jóváhagyó Isten-hit ellen. Hiszen az az Isten, akiről Jézus beszélt, semmiféle közösséget

nem vállalt a gazdagokkal. A helytelen, az elfogadhatatlan Isten-kép magyarázza meg ebben

az esetben az ateizmus létrejöttét. Sok ember ateizmusának ez a magyarázata.

Van, aki úgy képzeli, hogy Isten rendre belenyúlkál a világfolyamatba, s a rosszakat

visszafogja vagy megbünteti. A tények azonban azt mutatják, hogy Isten ezzel nem

foglalkozik. Ennek következtében vesztette el nagyon sok zsidó az Isten-hitet Hitler

őrjöngése idején. Ezt mondták: "Ha volna Isten, ezt nem engedné meg!"

- Nem az Isten akadálya annak, hogy eltaláljunk Hozzá. Vigyázzunk, nehogy olyan Istenképet

alkossunk magunknak, amely visszatart bennünket Istentől.