Miért esznek egyes keresztények hagymás sült vért, véres hurkát stb., ha ennek a tilalma az Újszetségben, Noé törvényeiben és az egyházi rendeletekben is ott van?

Nézd én keresztény vagyok. Én nem pakolok az erkölcsről. Mindenki azt egye, ami neki jól esik. Mindenki abban higgyen, amiben csak akar.

Én aztán keresztényként pont telibe tojom, hogy mások miként élik az életüket.

Mindenki tartsa be annak a területnek a törvényeit, ahol éppen éldegél. Ezen kívül senki ne okozzon kárt másnak és mindenkihez úgy álljon hozzá, ahogy szeretné, hogy hozzá is álljanak.

A zsidók pedig tartsák be a zsidó törvényeket és tilalmakat.

Mert meg van írva, hogy Jézus azt mondta, hogy:

"Halljátok és értsétek meg! Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert." (Máté 15-ben olvashatunk erről)

Pár sorral később Jézus elmagyarázza:

" Még mindig értetlenek vagytok? Nem gondoltok arra, hogy minden, ami bemegy a szájon, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? Ami azonban kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és istenkáromlások."

Máté 15 feltárja a lényegét ennek. Én Jézusnak igaza van.

És bár igaz, hogy itt a tisztátalan kézzel evésről van szó, de máshol is írnak az evangéliumok erről. Pl "azt egyétek, amit elétek tesznek"

Ehetsz te akármit, ha azzal nem ártasz más embernek.

Te pedig kedves Kérdező! Szégyeld magad! Nem vagy jobb egy farizeusnál.

De reménytelen te sem vagy. megbocsátom tudatlanságod, menj és többet ne vétkezzél!

A jeruzsálemi zsinaton ( ApCsel 15,1-35) Péter, Pál és Jakab apostol valamint a többi elöljáró úgy határozott, hogy a nem zsidó, vagyis pogány származású keresztényeknek nem kell megtartaniuk az ószövetségi törvényt csak pusztán három(formailag négy) dolgot:

"Ami pedig a pogányságból megtért hívőket illeti, mi levélben közöltük velük határozatunkat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól." (ApCsel 21,25)

Több felekezet ezért úgy véli, hogy a vérevés továbbra is tilos. A katolikus egyház és még jó néhány felekezet szerint azonban nem erről van itt szó. Nem azért nem szabad ez a három dolog, mert Isten szerint is tényleg tilos, hanem mert a zsidók szemében ez a három dolog botrányos. Vagyis nem önmagukban tilosak, hanem mert tekintettel kell lennünk mások érzékenységére. Nézzük sorjában.

"A bálványoknak feláldozott húsra vonatkozólag tudjuk, hogy mindnyájan megfelelő ismerettel rendelkezünk. A tudás azonban felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít. Aki tetszeleg tudásában, még nem értette meg, mi a helyes ismeret. Aki azonban szereti az Istent, azt az Isten is a magáénak tudja. Ami tehát a bálványáldozatok fogyasztását illeti, tudjuk, hogy bálvány nincs a világon, Isten meg csak egy van. Igaz, beszélnek istenekről, az égen és földön, mivel sok istenük és uruk van, nekünk mégis egy az Istenünk: az Atya, akitől minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk. De nincs mindenkiben tudás. Némelyek ugyanis a bálványokhoz vannak szokva, s még most is úgy fogyasztják a húst, mint áldozati eledelt, és mivel lelkiismeretük téves, beszennyeződik. Az étel ugyanis nem tesz kedvesebbé Isten előtt. Ha nem eszünk, azzal nem veszítünk, de ha eszünk, azzal sem nyerünk. Arra azonban ügyeljetek, hogy szabadságotokkal az aggályosokat meg ne botránkoztassátok. Ha tehát valaki a bálványtemplom asztalánál látja azt, akiben megvan a tudás, mivel lelkiismerete téves, nemde felbátorodik arra, hogy bálványhúst egyék? Így tudásoddal tönkreteszed aggályos testvéredet, akiért Krisztus meghalt. Ezért ha testvéred ellen vétkezel, mert megsérted aggályos lelkiismeretét, Krisztus ellen vétkezel. Tehát ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább soha nem eszem húst, csak hogy testvéremet meg ne botránkoztassam." ( 1Kor 8,1-13)

A paráznaság természetesen mindig tilos, ennek megállapítására nem kell zsinatot összehívni, ahogy a lopásra, csalásra, gyilkosságra sem. Azonban itt nem sima paráznaságról van szó, hanem olyan együttélésről, ami a zsidók szemében nem törvényes házasság, hanem paráznaságnak minősül. Vagyis a zsinat arra kéri a pogány származásúakat, hogy úgy házasodjanak, ami a zsidók szemében is törvényes házasság, vagyis a megfelelő formalitásokkal: írásban foglalt szerződéssel, tanúk jelenlétében stb.

A vérevést a Biblia szerint Isten Noénak tiltotta meg. (Ter 9,4) Vagyis a zsidó gondolkodás szerint ez a parancs nem csak a zsidókra vonatkozik, hanem minden emberre, hiszen Noé nem csak a zsidók, hanem valamennyi ember ősapja volt. A fojtott állat pedig igazából egy zsidó kifejezés, ami nem kivéreztetéssel megölt állatot jelent, vagyis az is a vérevés miatt tilos.

Jakab apostol a jeruzsálemi zsinaton így indokolja a három kivételt:

"Mert Mózesnek ősi nemzedékek óta hirdetői vannak a városokban, akik minden szombaton felolvassák a zsinagógákban." (ApCsel 15,21)

Vagyis, mert jelen vannak a zsidók a városainkban, mert velünk együtt élnek, akik nemzedékek óta úgy vannak oktatva, hogy ezek tilosak

Orvosilag semmiféle gond nincsen a vérrel. Ugyanazok a szabályok, mint bármilyen más étel esetén.

Az élet pedig nem a vérben van: az csak egy folyadék, néhány élő sejttel.

A kereszténység nem tiltja. A vegyes házasságot sem (bár nem tartja jónak). A paráznaságot azt tiltja.

Azért ne felejtsd el, kedves kérdező, hogy ezek a törvények sivatagi körülményekre szólnak, ahol nincs semmiféle hűtés.

Az eszkimóknál aki nem eszik vért, az elég hamar meghal.

A kettő között pedig mindegy. Nincs jelentősége. A vér továbbra sem egy szent dolog. Az, hogy különféle jelképek vonatkoznak rá, más kérdés, és ezt nem érinti.

Nyilván nem az emberi vért fogjuk enni, egy állatból pedig nem lehet teljesen kiszedni, így akkor magát az állatot se lehetne megenni. Márpedig, ha RÉSZBEN meg lehet enni a vért az állat többi részével együtt, akkor már valójában mindegy.