Akik nem hisznek a halál utáni életben (Túlvilág, Mennyország, Reinkarnáció stb., ízlés kérdése), szerintük a halállal mindennek vége van, csak lekapcsolják a villanyt és ennyi volt?

Hiába ragaszkodsz a mellébeszélésedhez.

A humanizmus pedig nem materializmus. Lehet, hogy te kevered a kettőt, de akkor sem.

A vallás nagyon sok problémát okoz, ha senki sem fékezi. Magát nem képes megfékezni, meg nem is akarja.

A bűn pedig régebben sokkal nagyobb volt, nézz csak utána. Ha már a történelem órákon nem sikerült megtanulni.

Tévedés! A "vallás", vagy pontosabban a hívő emberek, akik valamely szellemi irányzat tagjának tartják magukat és ez befolyásolja leginkább a tetteiket (tudod, ok/okozat örök törvénye), önmagukban semmiféle problémát nem okoznak. Miért nem? Logikus, hiszen nem a hittel van önmagában gond -amely tulajdonság MINDEN EMBER közös tulajdonsága, senki sem tudja levetni magáról, mint valami "babonát", hanem a hatóságokkal! Azzal, amikor BÁRMIFÉLE ideológia vagy eszme által embereket vagy tömegeket -akár az egész világot valamilyen mértékben becsapják, megvezetik!

Tehát nem az lényeg hogy ateista valaki vagy nem. Nem az a lényeg hogy ezeket materialista alapon teszi vagy sem. Az a lényeg, ha felfogjuk, miszerint az ember alkatilag, alapvető jelllemében vallásos lény! Miért?

Mert hogy az effektíve hívőkön kívül milliók vannak, akik semmilyen vallást nem gyakorolnak, és semmiféle istenben sem hisznek. Ők az ateisták. Ismét mások, az agnosztikusok úgy hiszik, hogy Isten ismeretlen, és valószínűleg megismerhetetlen. Ez azonban nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy ők elvek vagy etikai alapok nélküli emberek, mint ahogy azok sem feltétlenül rendelkeznek ezekkel, akik valamilyen hithez tartozónak vallják magukat.

De itt jön majd a lényeg. Ámde ha valaki úgy fogja fel a vallást, mint „bizonyos elvekhez való ragaszkodást; szigorú hűséget vagy lojalitást; lelkiismeretességet; kegyes jóindulatot vagy ragaszkodást”, akkor valamilyen módon a legtöbb ember vallásos, még az ateisták és az agnosztikusok is (The Shorter Oxford English Dictionary).

Tehát az a próbálkozásod, hogy hermetikusan elválaszd a vallást a nem istenhittől, vagy bármely más eszmétől, alap nélküli gondolat!

Ezért az marad, ami egyben a logikus igazság is, hogy a hamis ideológiák, a hazugságokat tanító szellemi irányzatok azok (akár klasszikus vallás, akár társadalmi, politikai eszme), amelyek kárt okoznak az emberi társadalmakban!

"Ámde ha valaki úgy fogja fel a vallást, mint „bizonyos elvekhez való ragaszkodást; szigorú hűséget vagy lojalitást; lelkiismeretességet; kegyes jóindulatot vagy ragaszkodást”

Ja.

Csakhogy a vallás NEM ezt jelenti!

Hanem: "bizonyos isten hite, szabványos, meghatározott formák szerint".

EZ a vallás.

Ateista nem lehet vallásos.

"az ember alkatilag, alapvető jelllemében vallásos lény!"

Nem.

Csak kb. az emberek fele ilyen. Az ateisták többsége például nem.

A bűnözésről.

"Az elmúlt harmincéves időszak alatt az Egyesült Államok lakossága 41 százalékkal növekedett, az erőszakos bűncselekmények azonban 560 százalékos, a házasságon kívül született gyermekek száma 400 százalékos, a válások száma 300 százalékos, a tizenéves kori öngyilkosságok arányszáma pedig több mint 200 százalékos, ugrásszerű növekedést mutat. A helyzet más nemzetekben hasonló ehhez."

Nem éppen! Pont te vádolsz folyton "mellébeszéléssel", amikor te teszed ezt. Ellentmondani könnyű, de bizonyítani a hiedelmeket már nem!

A vallásosság, a hitre való hajlam, minden ember mindennapjait meghatározza, ha tudomást vesz róla, ha nem! Akármilyen szellemben is él, akármennyire is tagadja egy személyes Isten létét, vagy éppen ragaszkodik hozzá, mindegy. Mindenkiben benne vannak ezek a tulajdonságok.

Az élet tele van olyan eseményekkel, amelyet nem tudsz kikerülni, pedig csak a hit és a remény adhat alapot ahhoz hogy ne folyamatosan kétségek között őrlődj. Ez a társadalmi "öszhit" persze a legtöbb esetben megalapozott, vagyis nem vakhit, nem hiszékenység.

Pl este lefekszel, de hiszel abban hogy holnap is felkel a nap. Nem tudhatod előre, hiszen még nem történt meg, de hiszel benne. Viszont a hited megalapozott, mert az eddigi tapasztalataid alapján minden okod megvan rá, hogy higgy benne.

Ez az analógia igaz a nem hiszékeny hïvőre is. Márpedig a bibliai hit, erről szól. Isten szava elveti a hiszékenységet. Az ember hitének megalapozottnak kell lennie, nem elég csupán annyi, hogy valaki beleszületik a vallásba, vagy úgy nevelték.

Ezért valóban elmondható hogy a hívők többsége sajnos csak hiszékeny, elsősorban érzelmi alapon hisz, ha hisz valamiben vagy valakiben.

De ez bizony a szervezett vallásokon kívüli, akár ateista beállítottságú emberekre is igaz!

Lényegében arról van szó, hogy a hívők, és a nem hívők más-más istent, vagy bálványt választanak maguknak. És csak kevés ember jut el oda, hogy racionális alapokon, őszintén meggyőződik a valódi bizonyítékokról, hogy azok milyen irányba mutatnak.

Az irány pedig csak kétféle lehet: vagy a vak, értelmes, intelligens tervezö és alkotó nélküli "kialakulás", vagy az értelmes és intelligens tervezés és alkotó erő.

A világból szerzett millió hiteles bizonyíték értékelése pedig attól függ, hogy ki milyen beállítottsággal áll a kérdéshez, mert ugyanazon bizonyíték teljesen különböző következtetést eredményez.

Pedig nem csak az elfogult hívő tudós következtet úgy, ahogy, hanem az egyoldalú materialista vagy ateista is. Sőt az is, aki ateista tudósból lett hívő kutató.

És igazából minden tudós valamint őszinte hívő ember tudja, hogy a bizonyítékok a tervezés felé mutatnak, csak éppen vannak akik minden (szó szerint MINDEN) bizonyíték ellenére más szellemben állnak a kérdéshez, és tagadják egy teremtő erő létezését, ezért tagadják azt is hogy alkotás van a dolgok mögött.

Pedig minden gyakorlati tapasztalatunk erről szól az alkotott környezetünk alapján. Tehát annyira azért nem nehéz felismerni az intelligens alkotást és megkülönböztetni attól amire a természet erői a legjobb esetben is képesek.

#37

Így van! Pontosan ezt írja. Ezt írtam is az előző oldalakon valahol.

Mivel a Biblia nem tanítja, sőt ellentmond annak, hogy az emberben létezik egy "halhatatlan" lélek, vagy ami egyszerűen csak túléli a test halálát. Ennélfogva a zsidók sem hittek ebben.