Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Igaz, hogy az Újszövetség nem...

Igaz, hogy az Újszövetség nem megbízható történelmileg a korai kereszténységet tekintve? Igaz, hogy a Korán sem az a korai iszlámról?

Figyelt kérdés

Egy angol nyelvű fórumon olvastam ezt egy aktív vallástalantól, ateistától, hogy az Újszövetségről, például az Apostolok cselekedeteiről, több evangéliumi történetről konszenzus van a történészek között, hogy teljesen fiktív, kitalált, nincs semmi történelmi alapja, és nem dolgozza fel valóságosan a korai kereszténység történetét. Olvastam azt is tőle, hogy a Korán sem feltétlenül tükrözi a korai iszlám történetét. Sőt, szerinte a szentiratokban rengeteg ellentmondás van, felsorolni egy élet is kevés lenne.


Ha ez igaz, akkor miért követik mégis rengetegen a kereszténységet és az iszlámot?


Ez mennyire igaz?



2022. okt. 3. 16:55
1 2 3 4 5
 11/44 anonim ***** válasza:
75%

Még valami, ha esetleg valakinek nem esne le, hogy miért tekintem ezt álkérdésnek.


A Kérdező többek között arra kíváncsi, hogy "Igaz, hogy az Újszövetség nem megbízható történelmileg a korai kereszténységet tekintve?" Meg arra is, hogy "Ha ez igaz, akkor miért követik mégis rengetegen a kereszténységet és az iszlámot?"


Saját maga válaszolt ezekre a kérdésekre. Az #5-ös kommemtben ezt írja:


"Az első pünkösd óta létezik biztos talapzaton álló kereszténység. Ekkor volt a nyelveken szólás, amikor több ezer pogány, köztük görög, római, mezopotámiai, egyiptomi, asszír, és rengeteg zsidó tért át a keresztény hitre.



Tényként tekinthetünk az üres sírra is, mivel ha az egész kitaláció lett volna az apostolok nem vállalják be a kereszthalált egy meséért."


Vagyis:

1. Elfogadja az Újszövetség leírásait történelmileg igaznak.

2. Megvan a válasza arra is, hogy miért követik ezt a vallást (a klasszikus - egyébként hibás - keresztény érvre hivatkozik, miszerint az apostolok mártírhalált haltak).


A kérdés tehát feltehetően azt a célt szolgálta, hogy a kialalult véleményére támogatókat találjon, és ezt az igényét egy látszólagos érdeklődésbe bújtatta.


Tehát, ez egy álkérdés.


#2, #10 voltam.

2022. okt. 3. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/44 Drakula ***** válasza:
100%
"#2, #10 voltam." is ezek mellett nagy bölcs is voltál.
2022. okt. 3. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/44 anonim ***** válasza:
50%

Kérdező, a következő forrásokat ajánlom figyelmedbe:


Peter J Williams: Biztosak lehetünk az evangéliumokban? (Evangéliumi Kiadó) nagyon jó könyv


Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?

[link]

[link]


Manipulálta e az egyáz Jézus üzenetét?

[link]

[link]


Jézus és a Holt-tengeri tekercsek

[link]


Henry Chadwick: A korai egyház (Osiris Kiadó)

Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma (Szent István Társulat)

2022. okt. 3. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/44 A kérdező kommentje:

#10.

Létezik ateista bibliatudomány, valamint korántudomány is. Egyébként segédtudományokat használ, többek között történettudományt, irodalomtudományt, filozófiát.


Tacitus a római vallást követte, és nem két sort írt. Josephus Flavius áronida zsidó volt, vagyis Áron főpap egyenes-, és férfiágú leszármazottja, ebből a társadalmi rétegből, pontosabban inkább családból kerültek ki a főpapok. Tehát nem volt semmiféle keresztény kötődése, annak ellenére, hogy zsidó hite miatt meglepően, de Jézusról elismerően ír. Egyértelműen úgy ír róla, mint egy jelentős vallási tanítóról, aki rengeteg zsidót és görögöt megnyert magának. Ugye a judaizmus ekkor eléggé hasonlított mondjuk a hinduizmusra szerkezetileg: volt papi réteg, volt vallási tanító réteg (a zsidóknál rabbinak hívták, Indiában pedig jóginak), létezett több irányzata, pártja (ekkoriban még nem volt pejoratív jelentése a szekta szónak, így nyugodtan mondhatjuk, hogy volt több nagyjából hasonló nagyságú szekta) így a farizeus szekta, az esszénus szekta (ez egy kimondottan lemondást, szeretet, szerénységet és békét hirdető irányzat volt) stb. A görögöknél is léteztek úgynevezett vándorfilozófusok. Ebbe a képbe kiválóan beleilleszkedett Jézus, aki tanításaival olyan kapukat nyitott meg (béke, szeretet, remény, együttérzés, szerénység-nem mint érzelmek, hanem mint az életet teljesen átjáró tényező, alap), amire már régóta szükség és igény volt (lásd: a már említett esszénusok a zsidóknál, de a görögöknél ott van Püthagorasz, a rómaiaknál pedig Seneca, az utolsó előttire egyébként, ha jól emlékszem Origenész úgy hivatkozott, mint a kereszténység legnagyobb görög előfutárára), de ennyire közvetlenül a Föld ezen térségében még senki nem közelítette meg. A korai kereszténység ezért terjedhetett ilyen dinamikusan, robbanásszerűen a Földközi-tenger térségében, Dél-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában is. Már a zsidók közül is kezdetben sokakat megnyert, ők voltak az úgynevezett zsidókeresztények, de ez az irányzat felszívódott. Jézus egy nagy filozófus volt, még akkor ha szokatlan rá így hivatkozni. Ugyanakkor, ha Buddhát annak tekintjük, valamint a görög vándorfilozófusokat annak tekintjük Jézust is annak kell tekinteni. Egyébként a manicheizmus később Jézus előfutárának tekintette a Buddhát is.

2022. okt. 3. 22:18
 15/44 anonim ***** válasza:
24%

#14 További könyvek elolvasását ajánlom:

John Maisel: Isten e Jézus?

Jézust nem lehet pusztán nagy tanítónak tekinteni, mert ezt az opciót maga zárta rövidre. Vagy az, akinek mondta magát, vagy csaló, vagy őrült. Ebből a háromból lehet választani.

Állította e Jézus valaha, hogy ő Isten?

[link]


Jézus ugye, azt állította magáról, Isten küldte, Ő, mármint Jézus az út, ő a jó pásztor, ő az élet kenyere, ő az ajtó, ha valaki őt látta, az Atyát látta, stb. De mindezt én is állíthatom magamról, nem? Ami Jézust igazolja az 3 dolog együttállása:


- kiemelkedő szellemiség

- csodák és feltámadás

- ószövetségi próféciák és szimbólumok beteljesítése


3.kal kapcsolatban ajánlom: Dér Katalin: Próféciák a Messiásról (Kairosz)


Túlságosan is prekoncepciókkal olvasod az ÚSZ-et, és nem nyitott szívvel. Szentlélek segítsége nélkül nem lehet megérteni. Nem is kell elsőre mindent megérteni, vagy megcselekedni. Csak nyitottsággal olvasni.

2022. okt. 3. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/44 Drakula ***** válasza:
100%
De ebből a hárombol az egyik nem igazolja hogy isten, a másik kettő meg nem igazolt.
2022. okt. 3. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/44 anonim ***** válasza:
72%

#14


Úgy értettem, hogy Tacitusnak kb. két sora van, ami Jézusra vonatkozik.

Ráadásul a római szerző azt is leírja, hogy ő ezt az egészet babonaságnak tartja. Tacitust azért említettem, mert a kereszténységen kívüli források Jézusról hiányosak, de ami van, abból sem derül ki sok minden.


Josephus művét meghamisította a keresztény másoló, ezt Vermes Gézát leszámítva feltehetően minden tudós elismeri. A zsidók története című könyvéhez Dr. Hahn István írt előszót, részletesen foglalkozik a témával.

Ő említette meg azt is, hogy egy 10. századi arab fordítás őrzizheti Josephus eredeti szövegét Jézusra vonatkozóan, ahol a keresztény betoldásoknak nincs nyoma.

Josephus a történelmi Jézus kutatása szemszögéből érdekes forrás, de nem igazolja a bibliai Jézust, amely meggyőződésem szerint egy mítosz.


Dr. Hahn István amúgy külön felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen különbségek vannak Josephus és az evangéliumok leírásában Keresztelő Jánost illetően.


"Jézus egy nagy filozófus volt, még akkor ha szokatlan rá így hivatkozni."


A történelmi Jézus (talán) lehetett filozófus - bár nagynak nem mondanám, - de a bibliai Jézus, akit a szerzők Isten fiának neveznek, meg azt mondják, hogy a vízen járt, feltámadt a halálból, véleményem szerint mítosz.


Még azt sem lehet tudni, hogy a Jézusnak tulajdonított evangéliumi tanításokból mennyi az övé, és mennyi a korai keresztényeké, akik úgy írták le azokat a tanításokat, mintha Jézus mondta volna őket.


#10 voltam.


#12, Drakula: köszönöm a megjegyzést.

2022. okt. 3. 23:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/44 Drakula ***** válasza:

Á felesleges.

Nekem ritkán esik le ha álkérdésről vn szó, ezért köszöntem meg.

2022. okt. 3. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/44 anonim ***** válasza:
55%

#16 én ezeket együttesen elfogadom elegendő bizonyítéknak. Úgy, hogy utánaolvastam a másik kettő érvnek.


Például nem véletlen egybeesés, hogy Jézust pont pászka ünnep idején feszítették keresztre. Ez is egy szimbólum. Jézus azzal a mottóval kezdte meg működését, hogy "Betelt az idő". De milyen idő? A Dániel könyvében megírt idő a Messiás eljövetelének idejéről. Máshol azt olvassuk, hogy Betlehemben születik, "aki öröktől fogva van". Ábrahám és Izsák bizarr története is előreutalás Jézusra. Mózes könyvében van, hogy jön majd egy őt követő nagy próféta, rá kell hallgatni mindenkinek. Jézus idejében is várták a zsidók ezt a nagy prófétát (Keresztelő János: "És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem.") Ábrahámnak azt mondta Isten az ő utódában nyer áldást az egész föld népe. Ez megerősítésre került Izsáknak és Jákóbnak. Ésaiás 53. fejezet a Messiás szenvedéséről Stb.

[link]


Jézus feltámadásáról

[link]

2022. okt. 4. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/44 anonim ***** válasza:
100%
Volt ezen a bizonyos linken forrás megjelölés? Mire hivatkozva állította ezeket ez a bizonyos ateista?
2022. okt. 4. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!