Mi a különbség egy fanatikus hívő és egy Istent imádó ember között?

Egyre kimerítőbb bölcseleti és kultúrantropológiai tanulmányanyag ez a fórum, ami a fanatizmust illeti!

Itt van egy kis jutalomfilm az internet fellegeiből, melyben többek között az is tisztázódik, hogy "Isten a legjobb mosógép" - "és Isten fut windóz alatt is!" Fogadjátok krisztusi szeretettel a linket:

[link]

A vallásos hit mindenképpen fanatikus, mert olyan dolgokat fogad el bizonyosságnak, amelyekre semmilyen bizonyíték nincs. Szoktak persze személyes élményeket említeni, de ezek megmagyarázhatók mással is, így semmit nem bizonyítanak.

A tudomány kategóriájában is van elhinni való, ez kétségtelen, minden kísérletet, megfigyelést nem tud mindenki elvégezni, sok esetben eszköz, vagy háttértudás hiányzik hozzá, ám ez nem feltétlen hit, hiszen még a szakértők is azzal kezdik gyakran az elméleteik kifejtését, hogy - a tudomány mai állása szerint - és szabad is mindent megkérdőjelezni, sok határterületi ismeret született már ilyen dogma-elvetésből.

Persze vannak axiómák, vagy amik annak tűnnek, mert evidens, hogy kétszer kettő az négy, de vajon minden esetben?

Nyilván nem, vannak más számrendszerek, nem csak a tízes, vagy vegyük például a geometriát, a háromszög szögeinek összege mindig száznyolcvan fok, ez tiszta sor, ámbár gömbfelületen már nem igaz, mert az északi sarkból tudunk merőlegest bocsátani az egyenlítőre, nem is egyet, hanem rengeteget és így ki lehet alakítani olyan egyenlő szárú háromszögeket, amelyekben két derékszög is van, plusz a csúcsszög, vagyis mindenki láthatja, hogy semmilyen dogma, igazság nem megkérdőjelezhetetlen, ez nem vallás, mert hinni és elhinni az nem ugyanaz.

A tudományban tilos a fanatizmus, itt tilos bizonyítékok nélkül bármit is elfogadni és még ha ez meg is történik, akkor is mindig kell hagyni esélyt arra, hogy nem mindig érvényes az igazság, hogy az eredményeink nem véglegesek, mert a tudományban még a bizonyítékok mellett is a kételkedés kötelező, így itt csak addig szükséges bármit is elhinni, amíg az meg nincs cáfolva.

A természettudományos igazságokkal az a helyzet, hogy úgy legkésőbb 30 körül már összeáll egy konzisztens világkép a képzett, világ dolgaira nyitott emberekben. Az ilyen áttekintéssel rendelkező emberek szociális megerősítés nélkül is napirenden megélhetik, hogy a tudásuk "érvényes":

Ha egy tudományosan képzett ember belepiszkál pl. az elromlott mosógépe vezérlőelektronikájába és megjavítja - az csakis azért lehetséges, mert a tudása valóságalapú és konzisztens. Ha nem így lenne, csak jobban szétbarmolná a berendezést, amit először lát életében szétszedett állapotban és semmiféle szervizdokumentáció nem áll rendelkezésre a javításához. A világ másik felén, más humán kultúrkörben megtervezett készülék mégis megjavítódik, mert rendelkezésre áll az alapvető tudás a működése megértéséhez.

Ha humán téren akad egy problémánk, szinte mindig ott köt ki a téma, hogy egy (többnyire élősködő stratégiát folytató) s@ggfejnek, vagy azokból álló érdekcsoportnak nem áll érdekében racionálisan rendezni a dolgokat úgy, hogy ne érjen minket kár. Így előbb-utóbb az erőszakos "megoldás"-nál, vagy a depriváció (társadalmi elnyomás) elszenvedésénél kötnek ki a dolgok.

A "hitigazságok" érvényessége csakis és kizárólag a szociális megerősítésen alapszik - így alakul ki az a szellemi fegyház, melyben a hívő embereknek kell leélniük az életüket. Egy hívő ember nem győződhet meg független forrásból a hite valóságtartalmát illetően úgy, mint egy mérnöki alkotómunkát végző ember. Ha független kutatásba kezd, előbb-utóbb súlyos ellentmondásokba ütközik.

Az egyetlen lehetőség a vallás fegyházából való szabadulásra a szociális konfrontációk felvállalása az agresszív vallási vezetők érdekeivel szemben - akiknek különböző szabotázslehetőségek, szervezett hivatali visszaélések, csendes bérgyilkosok, iskolai hitoktatás, vagy akár reguláris hadseregek állnak a rendelkezésére az érdekeik érvényesítéséhez és "Isten bárányainak" akolba tereléséhez.

"A vallásos hit mindenképpen fanatikus, mert olyan dolgokat fogad el bizonyosságnak, amelyekre semmilyen bizonyíték nincs."

Akkor ennek igaznak kell lennie az ateizmusra is, ha nem vagy túl szemellenzős fanatikus, mivel az ateizmus is olyat állít, amire nincs semmilyen bizonyíték.

Tehát csak az agnosztikusok nem fanatikus népek, ha elfogadjuk nézeted.

"hitetlen Tamás apostol, aki kézzel foghatóan megtapasztalta"

Mese habbal!

"Akkor ennek igaznak kell lennie az ateizmusra is, ha nem vagy túl szemellenzős fanatikus, mivel az ateizmus is olyat állít, amire nincs semmilyen bizonyíték."

Az ateizmus nem fanatikus, mert ha lenne Isten létére bizonyíték, akkor megszünne. Az ateisták nem állítanak semmit ezzel kapcsolatban, mert az olyan lenne, mintha a semmire azt mondanák, hogy az egy lyuk a semmin.

22-es, oké de a természettudományok és a bölcselettudományok bizonyítása és módszerei továbbra sem ugyanazok. Amit elég könnyű belátni: míg egy kísérletet bármikor le tudsz modellezni újból, addig egy történelmi eseményt sem. Nem beszélve egy ember belső tapasztalatáról például.

A te logikád alapján a formális logika nem bizonyítás, tehát nagyjából az egész filozófia (ami az egyik legősibb tudományág) Aristotelestől kezdve kuka.

Gondolhatod így, semmi gond. De egy kicsit szélsőséges álláspont az egész filozófiát (igen, az istenhit filozófiai bizonyítású) és tágabb értelemben a humántudományokat fanatizmussal vádolni csak azért, mert nem felelnek meg a természettudományok modelljének.

"Az ateizmus nem fanatikus, mert ha lenne Isten létére bizonyíték, akkor megszünne. Az ateisták nem állítanak semmit ezzel kapcsolatban, mert az olyan lenne, mintha a semmire azt mondanák, hogy az egy lyuk a semmin."

Jó, látom felfogni se sikerült, van ilyen, sokszor van dolgom hozzád hasonló fanatikus emberekkel.

Az ateizmus tagadja Isten létét, viszont tudományosan ezt eddig nem bizonyította. S mint ilyen, a te fogalmaid szerint fanatikus, fanatizmus.

A hasonlatod pedig teljesen értelmetlen.

28-as biztosíthatlak, a 22-es tisztában van azzal a ténnyel hogy a bölcselettudományoknak vannak bizonyos korlátai, ettől függetlenül humán területen is alkalmazhatják - és alkalmazzák is - a tudományos módszert.

A baj csak az, hogy igencsak elburjánoztak azok a területek, melyek nem építenek az intellektuális becsületességre. Ez azért van, mert ezeknek a területeknek a pénzelése az agresszív, elnyomó csoportok érdekében/által történik. Különben hogy lehetne egy tudományegyetemen olyasmi, hogy teológiai kar? Tudományos szempontból bőven elegendő lenne néhány vallástörténelem-specialista az egyéb történelemtudományi karokon!