Hogy kezdjek neki a szigorú önmegtartóztató, vágyakat kioltó életnek?
Az örök rossz királya nagyon erős kísértéseket rakott a vállamra (olyanokat is, amiket szégyellek és legszívesebben megszabadulnék tőlük örökre, rosszabbá teszik az életem) amelyek ellen próbálok aktívan küzdeni, de néha elbukok... Régebben gyakrabban volt, most már kevésbé gyakori. Volt egy látomása a lelkemnek, amit az agyammal bár nem láttam, de éreztem. Ez pedig az, hogy a Teremtő, az Isten azt kéri tőlem, hogy tartsam meg az adventi böjtöt, mondjak le olyan dolgokról, amelyekhez nagyon erős vágyak fűznek, illetve ezek után éljek szigorúan az ő törvényei szerint, legyek erősen önmegtartóztató és oltsam ki az olyan vágyaimat, amelyek nem fontosak az életem szempontjából és az eddig ezekre fordított energiákat fordítsam a szellemem és a lelkem edzésére, valamint magam építésére. Szóval vállaljak valamilyen szinten "aszkézist".
Hogy kezdjek ennek neki? Mit tegyek, hogy ne bukjak el?
válasza:#50
Akkor ne hidd el, a valóságon és a hozzáállásomon nem változtat. Mondjuk vicces, mert Istenben bezzeg hiszel. :D
válasza: válasza:#52
Á, a múlt idealizálása. Amikor a nőknek alig voltak jogai, amikor világát érte az önbíráskodás, agresszívan térítettek meg embereket és lehetne sorolni. Csapj fel pár történelem könyvet, koma.
válasza: válasza:Se a Kádár-rendszerben, se Jézus idején nem térítettek agresszívan. Összekevered a dolgokat a keresztény középkorral.
Másrészt a kereszténységnek megvoltak a maga hibái, de némelyik vallás csak békés úton terjedt. Buddhisták vagy akár az őskeresztények között, egész a 4. századig nem tudsz felmutatni erőszakos térítést. Ennek ellenére a kereszténység nagyon gyorsan elterjedt az egész Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a Földközi-tenger medencéjében.
válasza:#54
Juj, látom személyeskedni azt tudsz. Hol az a krisztusi szeretet? :D Olvastam Jókaitól több mindent, de alapvetően nem tetszik a stílusa. Ellenben ajánlom, hogy olvass Oscar Wilde-tól, Thomas Hardy-tól vagy bármelyik nevesebb orosz írótól. Kicsit valóságosabb képet kapnál a korról, nem idealizált fikciókat.
Az, ha manapság nincs szerinted becsület és szavahihetőség, az a te szégyened, hiszen mindenki magából indul ki. Nálam és a környezetemben alapvető vonások.
válasza:#56, nem én írtam neked a minősítést, de a kereszténység se egy tökéletes csoport. Már Jézus mondta a követőinek: sokan vannak az elhívottak, de csak kevesen a választottak. Azaz, nem mindenki üdvözül, csak azért mert meg lett keresztelve és hívő lett..
A sérültekkel kapcsolatban: nem ők tehetnek róla, hogy ilyenek lettek. Aztán hogy mi lesz a sorsuk, arról különféle nézetek vannak.
Kedves vallástalan hozzászóló!
Ha egy évet éltél ázsiai országokban, akkor bizonyára tudod, hogy például a buddhista szerzetesek segítenek ott a legtöbbet az embereknek, ha már sok helyen, sajnos a világ le se tojja őket. Több helyen rendeztek át buddhista templomokat, szentélyeket ideiglenesen iskoláknak, ahol a szerzetesek (akik ugyebár szürke, csúnya életet élnek, mert nem hedonisták) tanítják a gyerekeket, írni, olvasni, számolni, a természet, fizikai működésére, illetve megismertetik velük a história és a vallás, hit fontos tanításait is.
Meg bizonyára azt is tudod, hogy a keresztény egyházak rendszeresen szerveznek missziókat, rengeteg orvost, szerzetest küldenek oda, gyógyítani és tanítani.
Szóval nem értem mi a probléma. Aki nem segít, nem szeret, nem tisztel, az nem jut el arra a szintre, hogy az életmódján is változtasson, mert azt túl nagy áldozatnak tartaná.
válasza:#58
A peírtakkal mind tisztában vagyok, sose tagadtam őket. Engem a konkrét válaszoló érdekelne, hiszen ő szid engem az "önzőségem" miatt, holott az önmegtartóztatásnak semmi köze az önzetlenséghez.
#59.
Ha valaki a szigorú önmegtartóztatás mellett dönt és nem csak szavakban, hanem tettekben is, az általában önzetlen is, hiszen egyébként túl nagy áldozatnak tartaná ezt az életmódváltást, a semmiért.
A hedonizmus legtöbb elemének magával értetődő vonzata az önzőség. Én nem azt mondom, hogy te önző vagy, mert nem ismerlek, csak megjegyzem, hogy sokszor van ilyen is. Például a szexuális szabadosság, az önkielégítés, az egy éjszakás kalandok stb. egyedüli célja az ember saját magának való örömszerzése és a vágyak kiélése. Ez önzőség és az ember későbbi párkapcsolataiban is hasonlóan önző lesz. Hasonlóan a mértéktelen alkoholfogyasztáshoz, a torkossághoz, mértéktelen zabáláshoz.
Az ember fő célja, hogy visszatérjen a lelki világba, ha elidegenült tőle. Az ember teste, csak egy tárgy, amit használ egy ideig, aztán elhagyja és visszatér Isten színe elé. Ha én a tárgyi, materiális, alacsonyabb rendű világban keresem bűnös, ideig óráig létező boldogságokat, akkor az eltávolít Istentől. Sokkal nagyobb gyönyör a lelki béke, a szeretet, a hit és a tisztelet, mint a hedonizmus, a világi vágyaknak élés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!