Hogy kezdjek neki a szigorú önmegtartóztató, vágyakat kioltó életnek?

#41

Bizonyos dolgokban valóban hedonista vagyok, és akkor? Mi a baj ezzel? Miért baj, ha utazok, világot látok, megveszem, ami éppen tetszik, kalandokat keresek és nem fojtom el magamat? Miért baj?

Nagyon leegyszerűsítve 42-es, a világon két ember van:

vannak az ateisták, akik többnyire az egyszeri életben hisznek, és a vágyaik kielégítését tekintik elsődleges célnak,

és vannak a hívők, akik hisznek a másvilágban, az üdvösségben és a kárhozatban.

A hívőknek követniük kell a vallásuk útmutatásait, ami a hedonizmust helyett az önző vágyak visszaszorítását és az önzetlen szolgálatot helyezi előtérbe. Ők örök és tökéletes boldogságot várnak, nem csak olyan múló, apró földi örömöket, mint az ateisták.

Ha te csak a vágyaidat követed és azok után szaladsz egész életedben, rá fog jönni, hogy teljes boldogságot, valódi kielégülést nem fogsz elérni és az életed értelmét se fogod megtalálni. Nagyon sokan voltak már előtted is, akik ezt az életstílust élték, az "egyél, igyál, legyél boldog, egyszer élsz".. elvet követve, meg a kefélj minél többet stb. stb. annyira magas fokon járatták, hogy végül önkezükkel vetettek véget az életüknek. A "sztárok", - akik nem nem tűnnek el észrevétlenül, - élen járnak ebben.

#43

Az én hedonista életem milyen módon önző? Mi az önzőség abban, hogy utazok vagy éppen új könyveket, ruhákat veszek? Illetve miért lenne önzetlenség a te önmegtartóztatásod? Akkor lennél önzetlen, ha folyamatosan segítenél a rászorulókon, mert abban semmi önzetlenség nincs, hogy magadtól vonod meg az élet szépségeit.

Én már megtaláltam az életem értelmét és nagyon boldog vagyok az egész életemmel, kifejezetten szerencsésnek tartom magamat. Nem kell templomba járnom, hogy egy mitikus lénytől kérjek útmutatást az életemhez...

Személy szerint egyetlen öngyilkost ismertem, ő pedig hithű keresztény volt (az édesapja keresztény filozófiát tanított egy budapesti egyetemen). Felkötötte magát a hálószobájában, az ágyán pedig ott hevert a Bibliája. Mindenféle ember lesz öngyilkos mindenféle okkal, szóval ezt felhozni nevetséges.

#46, az önzetlen szolgálat nem egyenlő az önmegtartóztatással. Előbbiről pl. a Wikipédián Szolgálat (vallás) címen olvashatsz.

Nyithatnánk egy végtelenségbe menő vitát. Én kipróbáltam a világi életet is. Túl sok örömet nem találtam benne. Szex, evés-ivás, világjárás, új kalandok keresése mind megvolt az életemben. Ezek nagyon csekély örömet adnak. A tapasztalatom után az ember minél inkább ezek után szalad, és minél inkább ezektől vár boldogságot, annál boldogtalanabb lesz. Erre már jópár ember rájött. De akik ezt a világi, hedonista filozófiát hirdetik, azok nem túl megvilágosodott emberek voltak. A legnagyobb emberek mindig a vallási, spirituális vezetők közül emelkedtek ki. Ha elfogadod ezt a tényt, ha nem.

A vallások alapján az ember határozott céllal érkezett e világra. Az élet értelme nem az önző emberi vágyak kielégítése és az anyagi dolgok gyűjtögetése. Van valami nagyszerű és fenséges ezeken túl: ott ragyog az öröklét üdvössége. Ezért a törekvőnek minden percet jól ki kell használnia, hogy eljusson oda. Ha a divatra, az önző életmódjára és a kényelemre pazarolt pénzét és idejét az emberiség erényes tettekre, a szenvedések megszüntetésére, jótékonykodásra, a társadalom javára használná fel, akkor már szentté, Isten képmásává vált volna és az örök békét és boldogságot élvezné.

#48

"szenvedések megszüntetésére, jótékonykodásra, a társadalom javára használná fel, akkor már szentté, Isten képmásává vált volna és az örök békét és boldogságot élvezné."

Nem konnyu, es mi van a magatehetetlen serultekkel? Elkarhoznak?

#47

Továbbra se válaszoltad meg, hogy miért önzőség bármi, amit teszek. Egy évet töltöttem különböző ázsaiai országokban, ahol állatmentő akciókon vettem részt, valamint több elmaradott faluban tanítottam a helyi gyerekeket. Te mikor tettél ilyesmit utoljára? Mert az önmegtartóztatásodban semmi önzetlenség nincs.