Mi a bizonyíték arra hogy Isten szava a biblia?

Sőt: a Kalevala és a Bhagavad Gita SEM számít hiteles történelmi forrásnak.

De képzeld... kimondani is alig merem: Xenu története sem számít annak.

Hát ugye, kérdés, hogy minek a forrásaként hoteles. Történelmi igénnyel felgöngyölíteni belőle valóban nem lehet, de nem is ez az egyetlen módja, hogy megismerjük a múltat. A mítoszok abban hitelesek, hogy megmutatják, hogyan látták a régebbi korokban az emberek a világot, hogyan értelmezték és minek tulajdonítottak jelentést. Márpedig ez éppenolyan fontos a múlt értelmezésében, mint az események megtörténte és egymásutánisága.

Minden történelmi forrás egyébként hellyel-közzel ilyen, mert tükrözik az adott kor és személy szemléletét.

Vegyük mondjuk Julius Caesar személyét, és a Római köztársaság végnapjainak történetét, amiről szintén nem maradt fenn több hiteles forrás, mint a bibliai eseményekről. Pedig abban is vannak erősen mitikus elemek (például Caesar és Kleopátra viszonya), csak mivel nem nagyon él természetfeletti elemekkel, ezért számunkra hitelesebbnek tűnik, és ma történelemként tanuljuk március idusának eseményeit.

Pedig az igazság az, hogy ha egy nép mitikusan gondolkodik, akkor a történelmet is mitikusan fogja leírni, mert így fogják az eseményeket értelmezni. Objektív történelmi források nem léteznek, csak kortárs és visszamenőleges értelmezések folyamatosan.

Úgy gondolom, Julius Caesar történetét (részben) a VII. Kleopátráról szóló források alapján is lehet rekonstruálni. Márpedig VII. Kleopátra életrajzát ismerjük az ókori történetírásból. Úgy emlékszem, pl. Cassius Dio az egyik ilyen forrás.

A bibliai történetek ellenben vallásos hagyományok, amelyek a nép ajkán éltek, majd lejegyezték azokat. Vagy egyszerűen kitalált történetek, mint pl. Eszter könyve. Nem igaz, hogy a perzsák ki akarták irtani a zsidókat, mivel ez távol állt a perzsák vallási türelmétől.

Ez egy kitalált történet, amely a zsidó nép mesebeli eredettörténetének egy újabb darabja. A valóságban Izrael egy jelentéktelen kis nép volt, amin a diadokhosz háborúj idején a hatalmak egyszerűen csak átgyalogoltak.

"ha egy nép mitikusan gondolkodik, akkor a történelmet is mitikusan fogja leírni"

Ez így igaz.

Csak akkor az nem fog stimmelni, így hiteles forrásnak nem használható.

Hat sztem nem kellene mar egy ilyen regi konyvet kovetnie senkinek, csak hatraltatja az embereket.

Regen sokat segitett abban hogy az emberek erkolcsosebbek legyenek, de volt sok rossz tanitasa is.

Mara mar elavult es mi emberek mindig kell frissitjuk a konyv keszleteinket, hiszen uj tudomanyos felfedezesek mindig lesznek.

Nem szabad leragadni egy helyen, mindig tesztelni kell hogy az elkepzelesunk mennyire all kozel a valosaghoz.

"Csak akkor az nem fog stimmelni, így hiteles forrásnak nem használható."

Mondom, attól függ, mit akarsz belőle megtudni. Az események rekonstrukciója szempontjából nem lesz hiteles. De ha azt akarod megtudni, miként gondolkodtak az emberek, milyen képük volt a világról, és mi alapján hoztak döntéseket, abból a szempontból hiteles tud lenni.

A gízai szfinxet is fontos leletnek tekintjük, miközben tudjuk, hogy nem léteznek szfinxek. Mégsem azt mondjuk, hogy "milyen hülyeség már, nincs is ilyen lény", mert úgy látjuk, hogy valami alapvető dolgot képvisel az egyiptomi kultúrából, és általa közelebb kerülünk annak megismeréséhez.

Megkérdeztem Dr. John Oakest az Ezékiel 29:12-14-ről, aki a kémia professzora, és nem mellesleg keresztény apologéta. Ő jól érti a Biblia értelmezésének tudományát, gyakorlatilag ez a szakmája. Alább közlöm a válaszát először angolul, aztán magyarra fordítva. Csak annyit tennék hozzá, hogy az ún. apokaliptikus írások vagy a Biblia apokaliptikus részei, mint pl. a Jelenések könyve nagy része, illetve Ezékiel nagy része, szimbólumokat, hasonlatokat, túlzásokat tartalmaznak, nem céljuk a pontos, szó szerinti jövendölés, hanem a képzeletet, érzéseket kívánják megragadni. Az Biblia apokaliptikus részeiben levő számok sem értendők szó szerint.

"This is apocalyptic literature, so we need to give some room for the description to be hyperbolic, but it is true that Nebuchadnezzar campaigned in Egypt. It is also true that Persian emperor Cambysses completely conquered Egypt, annexing her, and, essentially ending her world-power position. Between Babylon, Persia, Alexander/the Greeks and the Romans, the native Egyptians truly became "a lowly kingdom" (Ezek 29:14). The forty years are probably symbolic, as the number 40 is used quite consistently in a symbolic way throughout the Bible as a period of waiting for God to work. Again, there is some hyperbole here in the description of Egyptians being scattered, but the fact is, as Josephus tells us, that some Egyptians were indeed taken into captivity--particularly the ruling class. Is this prophecy a reference to Nebuchadnezzar alone or is Cambysses to be included, or do we also allow ourselves to mention Alexander the Great as helping to completely fulfill this prophecy? Because it is apocalyptic, I would prefer to leave this a somewhat open question.

For a non-Jew who does not understand the nature of apocalyptic prophecy, I cannot blame the critics for questioning this passage, but this criticism is coming from a modern, western viewpoint, which is why it is not a valid criticism (although it does appear so if we try to be completely analytical/Western/literal)."

John Oakes"

"Ez apokaliptikus irodalom, ezért teret kell engednünk, hogy a leírás hiperbolikus (túlzó) legyen, de igaz, hogy Nabukodonozor Egyiptomban hadjáratot folytatott. Az is igaz, hogy Kambüszész perzsa császár teljesen meghódította Egyiptomot, annektálta azt, és lényegében megszüntette világhatalmi pozícióját. Babilon, Perzsia, Nagy Sándor/a görögök és a rómaiak közepette az őslakos egyiptomiak valóban „alacsony rendű királysággá” váltak (Ez 29:14). A negyven év valószínűleg szimbolikus, mivel a 40-es számot egész következetesen, szimbolikus módon használják az egész Bibliában, mint a várakozás idejét Isten munkájára. Ismét van némi hiperbolizmus az egyiptomiak szétszórtságának leírásában, de a tény az, ahogy Josephus mondja, hogy néhány egyiptomit valóban fogságba vittek-különösen az uralkodó osztályt. Ez a prófécia csak Nabukodonozorra való utalás, vagy Kambüszész is beletartozik, vagy megengedhetjük magunknak, hogy megemlítsük Nagy Sándort is, aki segít beteljesíteni ezt a próféciát? Mivel apokaliptikus, ezt inkább nyitott kérdésnek hagynám.

Egy nem zsidó számára, aki nem érti az apokaliptikus prófécia természetét, nem hibáztathatom a kritikusokat, hogy megkérdőjelezik ezt a szövegrészt, de ez a kritika a modern, nyugati nézőpontból származik, ezért nem érvényes kritika (bár igen, úgy tűnik, ha teljesen elemző/nyugati/szó szerinti próbálunk lenni).

John Oakes"

#59

Köszönöm válaszod, megkaptam a privát üzenetedet is.

Most nincs időm, de a héten reagálni fogok John Oakes apologetikus cikkére