Mi a bizonyíték arra hogy Isten szava a biblia?

A súlypont itt azon van, hogy a fundamentalista hívek egyfolytában arról beszélnek, hogy a Bibliában beteljesült jövedendölések vannak, ezért isteni eredetű a könyv, szerintük. Nem akartam ebben a témában mélyre menni, hogy ezek a próféciai értelmezesek mennyire vitathatóak, sem abba, hogy milyen érdekes, hogy a nagy birodalmakról szóló egyértelmű kijelentések csak az ókorig nyúlnak, és nincs szó sem a náci Németországról, sem a mai feltörekvő Kínáról.

Helyette itt van ez a prófécia Egyiptomról, ami legkorábban az i.e. 6. századból való, és úgy néz ki, nem teljesült.

Ez alapján is isteni könyv a Biblia?

"Hát egyiptom történelmét elég jól ismerjük, hézag nélkül."

Na ez helyből nem igaz. Irdatlan hézagok vannak az ókor történelmében, Egyiptoméban is, kiváltképp a bronzkori összeomlást (Kr. e 1200 körül) és az azt követő évszázados sötét kort tekintve. Azt tudjuk, hogy Egyiptom ugyan átvészeli az összeomlást, de örökre megszűnik meghatározó nagyhatalom lenni. Az ókor léptékében 40 év nem értelmezhető felbontású időtartam, az axiális korig kb évszázados léptékben látjuk az eseményeket. Kleopátrát nagyobb időtartam választja el az első fáraótól, mint a jelenkortól. Az utóbbi időtartamot is csak hézagosan ismerjük, pedig arról messze több ismeretünk van, mint az azt megelőzőről.

"Az érdekel minket, hogy Ezekiel kora után történt-e olyan Egyiptommal, hogy 40 évre romhalmaz lett. Szét lettek-e szórva az egyiptomiak, össze lette-e gyűjtve."

Mondom, Tróját pontosan ezen az alapon hitte kb mindenki mesének, amíg valaki nem vette elég komolyan ahhoz, hogy megtalálják. Schliemann előtt éppen annyira volt igazolt a léte, mint mondjuk a fentebbi idézett bibliai eseménynek.

"Egyiptom az ókorban fontos szerepet töltött be. Még akkor is, amikor a világ görög uralom alá került, fő központ volt. Hiszen a Ptolemaida-dinasztia központja volt, és talán az a diadokhosz állam volt, amely a legtovább bírt a római terjeszkedés mellett."

Az összeomlás után már nem volt meghatározó, egy gyenge és hanyatló kultúra volt, ami a viszonylagos távolsága miatt nem volt annyira vonzó célpont. A kulturális hagyatéka persze vitathatatlan volt, mindenki hallott róluk, de a vaskortól már messze nem ők formálták a történelmet.

"Vajon komolyan vehető, hogy az ókori történetírás figyelmen kívül hagyja az egyiptomi összeomlást, meg azt, hogy az egyiptomi nép szétszóratik?"

40 év alatt? Az nincs egy emberöltő. Az sem biztos, hogy feltűnt nekik. Egyiptom történelméről nem sok kortárs forrás maradt fenn. És ha Egyiptom szétszóródik a környező népek közé, az valószínűleg Kust (Etiópiát), Núbiát, és az Arab-félszigetet érinti, nem Babilóniát meg Asszíriát. Ezeken a területeken meg nomád népek éltek, akiknek nem volt írásbeliségük sem, nemhogy történetírásuk. Illetve Egyiptom jelentős része nem a városokban lakott, szóval az, hogy a városokat tömegek hagyják el, nem feltétlen jelenti a teljes összeomlásukat, csak néhány válságos évtizedet.

Én nem azt állítom, hogy ez a dolog úgy történt meg, ahogy a Bibliában le van írva. De egyrészt a Biblia nem történelmi igényű mű, másrészt az esemény ha nem is igazolható, de semmiképp nem látok elegendő bizonyítékot a cáfolatára.

"Az nincs egy emberöltő."

Nincs két emberöltő, akarzam írni.

Titus, a történelemben most azt keressük, hogy az ezékieli kijelentés - amit jó indulattal az i.e. 6. századra datáltam - teljesült-e vagy sem.

Az i.e. 6. századtól jól tudjuk, mi történt Egyiptommal. Babilon összeomlása után az Óperzsa Birodalom vette át a vezető szerepet, aminek következtében Egyiptom a tartományuk lett. Ezután következett a hellenista korszak, és a római amiről már írtam.

Sem a perzsák, sem a görögök, sem a rómaiak nem tették Egyiptomot lakatlanná. Nem is lett volna rá okuk. Tehát a prófécia nem teljesedett.

"És ha Egyiptom szétszóródik a környező népek közé"

Akkor Herodotosz vagy valamelyik görög történetíró megírta volna talán az eseményt. De amúgy ki szórta volna őket szét? A perzsák türelmes nép voltak. Nagy Sándornak behódoltak. Később, a szír-szeleukida dinasztiával hadban álltak, de azok sem tették rommá Egyiptomot. Az pedig magától értetődik hogy Róma nem tett olyat.

Mindenki azt gondol, amit akar.

De szerintem Egyiptom nem lett lerombolva 40 évre, sem az egyiptomiak nem lettek szétszórva.

"Sem a perzsák, sem a görögök, sem a rómaiak nem tették Egyiptomot lakatlanná."

Ezt a Biblia sem állítja, hogy így lett volna. Nincs megnevezve, hogy pontosan mi okozza Egyiptom sorscsapásait, azon kívül, hogy az Isten.

És továbbra is, a Biblia nem történelmi mű, ne vegyük már történelmi igénnyel azt, ami nyilvánvalóan költői és profetikus ábrázolás.

Lehet, hogy nem nyilvánvaló, de a profetikus látás nem valamiféle jövendőmondást jelent, mint valami parafenomén vagy vásári kristálygömbös szélhámosság.

A Biblia nem történelmi mű, viszont Egyiptommal kapcsolatban egyértelmű kijelentést tett a jövőre nézve. Ezt elemezve jutottam azokra a következtetésekre, amit leírtam.

"És továbbra is, a Biblia nem történelmi mű, ne vegyük már történelmi igénnyel azt, ami nyilvánvalóan költői és profetikus ábrázolás."

Ezt érdemes lenne megjegyezni a fundamentalistáknak. Mert amikor "beteljesült jövendölésekről" beszélnek, akkor arra nem számítanak, hogy a próféciai ételmezésüket itt-ott meg lehet piszkálni, aztán már nem néz ki olyan jól.

Szerintem a Biblia isteni eredete mellett a prófécia nem jó érv, mert nincsenek benne meggyőző próféciák.

Ha a Biblia megprófétálta volna a kvantummechanikát és a második világháborút, a náci Németországgal az élen, elismerném, hogy figyelemre méltó könyv.

"A Biblia nem történelmi mű, viszont Egyiptommal kapcsolatban egyértelmű kijelentést tett a jövőre nézve. Ezt elemezve jutottam azokra a következtetésekre, amit leírtam."

A Biblia nem titkoltan szempontokat, világnézeteket képvisel, nem valami nagy objektív igazságot. Mindig szerzők próféták, apostolok szemein keresztüli képet látunk, mindig csak egy aspektusát az igazságnak. Az események leírása arról szól, hogy milyen jelentőséggel bír az azt papiruszra vető számára, nem valamiféle szenvtelen, elvont szempontot figyelembe véve. A fundamentalisták sajnos ezt nem értik, nem véletlen modern jelenség a fundamentalizmus.

"Ezt érdemes lenne megjegyezni a fundamentalistáknak. Mert amikor "beteljesült jövendölésekről" beszélnek, akkor arra nem számítanak, hogy a próféciai ételmezésüket itt-ott meg lehet piszkálni, aztán már nem néz ki olyan jól."

Sajnos igazad van, a fundamentalisták ezen félreértésének sulykolása visz rá sokakat az ateizmusra is.

"Szerintem a Biblia isteni eredete mellett a prófécia nem jó érv, mert nincsenek benne meggyőző próféciák."

Egyről lehet azt mondani, hogy az még a legszkeptikusabb szemmel nézve is hát legalább elgondolkodtató, ez pedig a 22. zsoltár (ennek elejét idézi Jézus a kereszten) 17 versében: "átlyuggatták kezemet és lábamat".

Az egész zsoltár tekinthető a keresztrefeszített siralmainak, de ezt nyilvánvalóan nem utólag szerkesztették bele, hisz az Ószövetséghez tartozik, és keletkezési idejét figyelemve véve még nem ismerhette a szerző a kereszthalál mibenlétét. Bem mondom, hogy feltétlen meggyőző, de elgondolkodtató.

"Ha a Biblia megprófétálta volna a kvantummechanikát és a második világháborút, a náci Németországgal az élen, elismerném, hogy figyelemre méltó könyv."

Ettől még lehet figyelemreméltó, mert a próféciák nem így működnek 🙂 a náci Németország benne van, vagyis inkább az a nagyobb mintázat, amit a modern ideológiák képviselnek, ez pedig nem más, mint Bábel tornyának története. A próféciák jellemzően nem egyetlen dolgot jelentenek, ahogyan például Orwell 1984-ére sem mondjuk, hogy hülyeség, mert a valódi 1984. évben nem hívták Angliát 1-es Számú Leszállópályának, mint a könyvben. Orwell próféciájának igazsága nem ebben rejlik.