Mi a bizonyíték arra hogy Isten szava a biblia?

Nézd, Titus,

Arról, hogy a Biblia mit képvisel, mindenki vélekedjen úgy ahogyan akar. Elhiszem, hogy valaki számára Isten szava, de ezt ne akarja már egzakt tényként elém tenni, amikor ez az ő szubjektív vélemény

Ahogy én látom: a Biblia egy túlértékelt mítoszgyűjtemény, aminek semmi köze nincs semmilyen istenhez. Egy olyan könyv, amiből a hívek kivek kiválogatják a nekik tetsző részéket és azokkal térítenek. Közben meg a történelmi háttere sem tisztázott. Nem tudjuk kik írták, több könyv esetében is felmerült, hogy pszeudonin.

Nem biztos, hogy a 22. zsoltár Jézusról szól (ez csak a keresztények belemagyarázása lehet). A szerző ugyanis egy szóval sem mondja, hogy a Messiásról ír. Az inkább egy költői szöveg lehet, amit a keresztények a maguk Jézusra vonatkoztatnak. De maga a szerző nem állítja, hogy ő a Messiásról írna.

A messiási korszakról inkább a Jeremiás nevét viselő könyvben olvasunk, de az nem alkalmazható Jézusra. A szöveg szerint a zsidó Messiás ugyanis amikor eljön, felszabadítja Izraelt, ezt Jézus azonban nem tette meg. A keresztények hite szerint a Messiás szabadítása, és királyi uralmának felállítása a második eljövetelkor történik majd meg. Erről azonban a zsidó Biblia (Ószövetség) nem beszél. Az egy eljövetelről prófétál. Amit a keresztények mondanak, az már a maguk meggyőződése, de semmi köze a zsidó Messiáshoz.

"a náci Németország benne van, vagyis inkább az a nagyobb mintázat, amit a modern ideológiák képviselnek,"

Én inkább azt várnám, hogy a náci Németországról szóló kijelentések kezdjenek így: 1939-ben, egy másik kontinensen, Európában...."

De nem ezt kaptam. Ha a bibliai isten valóban létezik, tudott volna adni teljes bizonyosságot magáról. Neki is tudna kellett, hogy az ókorról szóló kijelentéseket vitatni fogják a 21. században (főleg, ami szimbolikus). Tehát azok nem elegendőek mindenkinek.

Aki egész biztos benne, hogy Egyiptomot nem fosztották ki Ezékiel i.e. 571 körül keletkezett próféciája (Ezékiel 29. fejezet) után, annak ajánlom a következő régészeti leletet:

[link]

Tudtommal semmi más régészeti lelet nem maradt fenn Nebukadneccár i.e. 568-as Egyiptom elleni hadjáratáról, tehát nem nagyon tudjuk, pontosan mi történt Egyiptommal. Ezen az agyagtábla töredéken ez áll (angol fordításban): "In the 37th year of Nebuchadnezzar, king of the country of Babylon, he went to Mitzraim (Egypt) to wage war. Amasis, king of Egypt, collected [his army], and marched and spread abroad."

Hérodotosz, aki az esemény után több, mint 100 évvel ír Egyiptomról, nem ír Nebukadneccár ezen hadjáratáról. Állítólag Hérodotosz Egyiptomról írt történetei sokkal inkább az egyiptomi papok mítoszait tartalmazzák, amiket Hérodotosz kritika nélkül elhitt, mint a valóságot.

#33

Hérodotsz pont, hogy nem hitt el mindent. Nem hiába ő a történetírás atyja, úgy gondolom, hogy vele indult el a történettudomány. Persze Hérodotosz korában még gyerekcipőben járt a történettudomány, nem is lehet elvárni, hogy tökéletes legyen.

Nem vonom kétségbe, hogy Nabukodonozor Egyiptom ellen vonult. A kérdés viszont ezzel kapcsolatban az, hogy a babiloniak 40 évre pusztasaggá tették-e Egyiptomot, és maguk az egyiptomiak szétszóródtak-e, majd idővel lett-e egybegyűjtés, ahogyan Ezekiel jövendölései mondják?

Nem tudok arról, hogy lenne-e erre vonatkozóan történelmi forrás, így úgy tűnik, hogy a prófécia nem teljesedett.

Josephus Flavius szintén nagy történetíró volt, A zsidók története (Antiquities of the Jews) X. könyve 11. fejezete, 1. részében Berosus káldeus történetírót idézi, aki ír arról, hogy Nebukadneccár leverte a lázadást, amely Egyiptomban, Föníciában és Szíriában volt, ezeknek az államoknak megszüntette a függetlenségét, a Babiloni Birodalom ágává (branch of his kingdom) tette őket, és fogságba vitte a népüket Babilonba.

(Apud Joseph. Antiqu. l. 10. c. 11. sect. 1.)

[link]

A lényeg az, hogy vagy Hérodotosz téved, aki nem írt Egyiptom leigázásáról, vagy Josephus Flavius (aki Berosust idézi) téved, aki írt róla, de mindenesetre Ezékiel könyve Berosus-szal hangzik egybe.

Pontos részletek, hogy hány évre lett Egyiptom leigázott, és milyen mértékben menekültek el egyiptomiak attól félve, hogy elviszik őket rabszolgának Babilonba, nincsenek Josephus írásában. De attól, hogy régészeti bizonyítékok vagy részletes történetírói leírás nincsenek, attól még igaz lehet, amit a Biblia ír. Persze ehhez el kellene fogadni, hogy a Biblia nem alacsonyabbrendű, mint más történelmi hitelességű írás.

A Bibliának nincsen semmiféle történelmi hitelessége.

Ami igaz belőle, azt nem a Biblia alapján sikerült bizonyítani, hanem más leletek alapján.

"attól még igaz lehet, amit a Biblia ír"

ott van mint opció. de nem véletlenül nem elfogadott forgatókönyv

"A Bibliának nincsen semmiféle történelmi hitelessége.

Ami igaz belőle, azt nem a Biblia alapján sikerült bizonyítani, hanem más leletek alapján."

Ez ellentmondás.

Egyébként pedig van történelmi hitelessége, például a zsidók történelmének jelentős részét csak ebből ismerjük.

"például a zsidók történelmének jelentős részét csak ebből ismerjük"

Mármint: a zsidók történelmének ezeket a részeit nem ismerjük, ez csak egy legenda.

Például az "a fáraó", aki a "rabságban" tartotta őket, aztán az isten segítségével előbb megalázták, aztán megölték - nos, ő nem létezett, és a zsidók nem voltak rabságban. Nem véletlen, hogy a Biblia még a nevét sem árulja el.