Csak en gondolom, hogy a baszk nyelv kicsit hasonlít a magyarhoz?

Bizonyos értelemben egy kicsit tényleg hasonlítanak (tipológiailag a morfológiájuk rendszere, némileg a szintaxis, pl. bizonyos szórendi kérédésekben), de nagyon lényeges eltérések is vannak a két nyelv nyelvtana között.

Ezek a hasonlóságok nem a közös eredetnek köszönhetők, a baszkot sok nyelvvel próbálták már meg rokonítani, köztük volt pár komolytalan kísérlet arra is, hogy a magyarral találjanak valamilyen genetikai kapcsolatot, de a többi elmélethez hasonlóan ezek sem voltak meggyőzőek. Azt leszámítva, hogy egyik sem indoeurópai, mindkettőben domináns az agglutináló jelleg, plusz hasonlít néhány toldalék (valószínűleg véletlenül), nem sokra jutottak.

Egatív mondatszerkesztésű nyelv. Sajnos, bár mindig is szerettem volna baszkul tanulni, eddig sosem szakítottam rá időt, bár egyes leckék átnézésének erejéig elkutottam. Egy másik ergatív mondatszerkesztésű nyelv, a szibériai eszkimó nyelv tanulásában viszont messzebb jutottam, 1997 óta foglalkozom vele, és könnyebb szövegek passzív megértése már megy. Mivel az ergatívuszi modnatszeresztés meglétén kvül més tipológiai analógiák is léteznek az eszkimó nyevek és a baszk között (rokonság bizonyítható megléte nélkül!), ezért a továbbiakban a szibériai eszkimó nyelvnek a rám tett szubjetív benyomásgyakorlásáról írok.

Igen, a szibériai eszkimó hasonlít a magyarra. Bár a magyar nyelv nem ergatív mondatszeresztésű, de az igék tárgyas és tárgyatlan igergozási paradigmasorának szép elküönülése, továbbá a főneveknél bitrokos személyragozás megléte miatt, illetve amiatt is, hogy a birtokos esetet az alanyesethez hasonlóan egy sima ragozatlan főnév is kifejezheti, emiatt a magyarban is el lehet játszani egy vicces analógiát: ,,,kutya tálja'' és ,,kutya látja''. Ha a kutya látja a gazdáját, akkor a kutyának van egy ,,látja''. A kutya úgy látja a dolgokat hogy van neki egy ,,látja1'', és úgy hallja a dolgokat, hogy van neki egy ,,hallja''.

No persze ezt az erőltetett analógiázást nem muszáj elfogadni, mindenesetre egy magyar anyanyelvű ember számára nem oyan nehéz megérteni az ergatívusz puszta fogalmát. Egyszerűen megtanulja mint valami ,,ráadást'' az amúgy a magyarban is meglévő fogalmak fölé, amelyekhez képest az ergatívuszi mondatszerkesztés egy viszonylag természetes ,,továbbgondolás''.

A baszk ügyében nem mernék szubjektív élményekről beszélni, de amit eddig láttam belőle, abból azt sejtem, hogy a baszkot egy magyar majdnem annyira ,,átkozottul ismerősnek'' érezné, mint a szibériai eszkimót. Vagyis eléggé nagyon.

A szibériai eszkimó szubjektíven úgy érződik legalábbis az én számomra, mint valamiféle fejlett marslakók tökéletes és igen bonyolult logikájú, kozmikus algebrai szépségű nyelve, szóval ilyen Ithkuil-szerűség, amihez képest majdnem minden más nyelv pusztán majmok makogása, kivéve a magyart, amely ugyan szintén igencsak romos és igen szerény árnyéka az eszkimó nyelv algebrai szépségű kozmikus tökéletességének, de legalább valamiféle halovány visszfényt megőrzött belőle. Na jó persze ez durva leegyszerűsítés, pl. a csukcs nyelv éppen még az eszkimó nyevnél is gazdagabb morfológiával rendelkezik, mg igazából a többi nyelv se rossz azért, de a személyes alaphangulatomat talán érzékeltettem.

2/6 anonim ***** válasza:

89%

egyik sem indoeurópai, mindkettőben domináns az agglutináló jelleg,

------------

??? A magyar az indogermán nyelv, s germán. A magyar nyelv nem úgy agglutináló, hanem úgy ahogy az indogermán s germán nyelv.

Nakrekkés nem van, a magyar grammatikája indogermán.

5/7 anonim ***** válasza:

52%

: ,,,kutya tálja'' és ,,kutya látja''.

-----------

Ez nem magyar nyelv, vagyis igen, hisz a magyar nyelv indogermán s germán nyelv.

A ja itt egy s ugyanaz volna, indogermán ja. Van egy indogermán possesív, ez a ja, s van egy kausatív-presenz ja, ahogy mondjuk erjesz hangnál. Vannak a gót jan-os igék is, ez a ja kausatív-presenz.

Három ja van, az eredet egy volna:

-indogermán ja possesív, io

-indogermán ja kausatív-presenz

-indogermán optatív ja, ettől vál a germánnál imperatívusz, ahogy bírja, germán berjau.

Nővérke, a germagyaros agybeteg ismét megszökött!

Honnan veszed ezt a rengeteg sületlenséget, mi a forrásod?

9/9 anonim ***** válasza:

Honnan veszed ezt a rengeteg

-----------

Olyan hang nem van, hogy forrás, hanem rejvély.

???????? He? He? Hát a magyar nyelvtől, Kirgentől, ab ovo. Neked nem megy a magyar, ha nem rakod. De nem igen rakem, anat mondani is akarzs, hisz nálem előbb vna a nyelv, Kirgen és Scott őrmester, ők beszlnek, a való, raktaraku, reális, rejális, stak ezeketl rakód, vagyis a nyelv apriori.

És az én agyem nem van széthugyozva fingrizmussal, hisza nyelv van előbb, és ana a nyelvnek nem rakta, nem vele van, az bulslhit, nem rakem.