Reális az Urál-Altáji nyelvelmélet?

1. A törököknek fontos, hogy rokonnépnek tartanak minket, a finnek meg max. elismerik, tanítják, mert ez a hivatalos álláspont.

2. Ezt nézd meg

[link]

Köszönjük, hogy megosztottad velünk, hogy nem zárod ki a lehetőséget. Nagy lehetőség ez a nyelvészeknek, hogy végre egy igazi SZAKÉRTŐTŐL hallják, hogy lehetséges a rokonság!

Én is képzem magam és arra jöttem rá, hogy nem zárható ki magyar- angolokkal/amerikai nyelvrokonság sem! pl:

- Magyar: kocsi, angol: coach

- Magyar: fácán, angol: fezan

- Magyar: saláta, angol: salad

Szóval maradjunk annyiban, hogy ne alkoss ilyen nagyszabású teóriákat mielőtt minimum lediplomáztál volna a témából.

Egyrészt, vannak uráli alapszavaink: [link]

Egyébként kb. 700 olyan magyar szó(tő) van, amivel kimutatható a finnugor rokonság. Nincs még egy olyan nyelvcsalád, amivel ilyen magas egyezés mutatható ki.

Másrészt, a hangalakok változása is az urál-altaji nyelvcsaládba sorol minket.

"A törököknek fontos, hogy rokonnépnek"

- ez igaz, de nem a nyelvrokonság miatt hanem mert nekik a török hódoltságot kicsit másképpen tanítják mint nekünk.

"Amúgy a kocsi-coach az tényleg véletlen egybeesés. A kocsi kifejezés a Komárom-Esztergomi Kocs község nevéből származik.A coach távolsági busz.Véletlenszerű."

Na ennyit a nyelvészeti szaktudásodról. Az angol coach szó a magyar kocsi szóból ered.

[link]

Nem túl előnyös, ha valaki nyelvészeti tudás nélkül próbálja ezeket fejtegetni, ezt a hibát én is elkövettem eleinte. Az egész annál több, mint szavakat fejtegetni.

A szülők nevei a legtöbb nyelvben hasonlóak, ugyanis ezek a gyermeki gügyögésből származnak. A kisgyerekek először csak szótagokat ismételgetnek, mint ananana, mamamama, babababa. Innen ered a legtöbb nép szava a szülőkre. Gót nyelven az apa például atta, törökül ata, baszkul aita, szuahéliül baba. Amint láthatod, ez univerzális nyelvcsaládtól függetlenül.

Az Urál - Altájiba azért nem sorolják a magyart, mert a nyelvészek nem hogy az Urál - Altájit, de még magát az Altájit is megcáfolt besorolásnak tartják. Többszáz éve folyik a vita ennek a besorolásnak a létjogosultságáról, de eddig még az úgynevezett altáji nyelvek között sem tudtak találni alapszókincset és szabályos hangmegfeleléseket, amik alapján le lehetne vezetni ezeknek a nyelveknek a különfejlődését. A mongolok, japánok, kóreaiak elvetik az Altáji besorolást, egyedül a török népek tartják validnak. Tehát nehéz Urál -Altájiról beszélni, amikor az Altáji önmagában is megkérdőjelezhető. A sok hasonlóságot az Altájinak emlegetett nyelvek között a nyelvészek annak tudják be, hogy ezek a népek mind nomádok voltak és rengeteget keveredtek egymással. További ellenérv az Altájival szemben, hogy ismerjük az adott nyelvek korábbi formáit is, viszont egy középkori mongol és egy középkori tunguz távolabb áll egymástól, mint a modern megfelelőik. Ha közös gyökerekből erednének, ennek a fordítottját kéne megfigyelni.

Akkor nézzük csak a török és az uráli nyelveket. Ezzel az a baj, hogy jelenlegi tudomásunk szerint nagyon külömböző korú nyelvekről van szó. A magyar már külön nyelv volt, amikor a türk nyelvek Keletre még csak kialakulóban voltak. Az uráli nyelvcsalád kialakulását időszámításunk előtt 4000 - re teszik, a türk nyelvekét valahol Krisztus előtt 700 - ra, ha jól emlékszem most így fejből. Ezt támasztja alá az is, hogy nyelvtanilag az uráli nyelvek jóval bonyolultabbak a türk nyelveknél. A ragesetek száma a törökben például 6, a magyarban 18, a finnben 15.

Az olyan természeti nevek, mint a tenger pedig teljesen érthetően török eredetűek. Ha igaz, amit mondanak, akkor a magyar nyelv az Urál meletti sztyeppéken alakult ki. Tehát kontinentális tájékon. Az eddigi népvándorlás elmélete szerint először a fekete tengernél találkoztak a magyarok tengerrel, ami akkoriban a Kazár Kaganátus, vagyis egy török nyelvű birodalom területe volt.A gyümölcsökkel hasonló lehet a helyzet.

Amúgy a magyarban a török eredetű szavak a szókincs 9% - át teszik ki. Viszonyítás képpen a szláv 20%. Úgyhogy ez sem lehet nyomós indok.

A hangzás önmagában nem igazán feltételez semmit, hiszen ahogy te is említetted, olyan nyelvek, mint a skót gael és a szanszkrit is rokonnyelvek, mégsem hasonlítanak egymásra hangzásra. Az említett hangzásbeli hasonlóság a magánhangzó harmónia miatt van. Azoknak a nyelveknek a szempontjából, amik nem rendelkeznek magánhangzó harmóniával, általában minden olyan nyelv hasonlóan hangzik, amik igen. Mondjuk én még soha nem hallottam, hogy bárki a japánhoz hasonlította volna a magyart. Vigyázni kell az internetes szekciókkal, mert törököktől azért olvastam már olyat is, hogy a kelták is tőlük származnak.

Manapság már az altáji nyelvcsalád létezését is sok nyelvész megkérdőjelezi, az urál-altáji nyelvcsalád lehetőségét pedig a legtöbben már szinte teljesen elvetették, afféle tudománytörténeti érdekességnek tartják csak. Az biztos, hogy mind az uráli, mind az altáji nyelvcsalád nagyon érdekes és rejtélyes nyelvészeti szempontból.

Az altáji nyelvcsalád ugyebár három ágból áll: török, mongol és mandzsu-tunguz. Egyesek a japán és koreai nyelveket is beleveszik, bár ezen két nyelv esetében az egymással való kapcsolat is tisztázatlan, nemhogy az előbb említett három ághoz fűződő viszony. Ezen három nyelvcsoportról pedig megállapítható, hogy kapcsolatuk az idők folyamán erősödött a sok oda-vissza vándorlás miatt, ahelyett, hogy eltávolodtak volna egymástól. Tehát feltételezik, hogy eredetileg nem sok közük volt egymáshoz, de az areális kapcsolatok során sok közös elem kialakult ezen nyelvekben és emiatt ugye el lettek könyvelve később mint közös eredetű nyelvek.

A török nyelvek a legfiatalabbak ezek között, a proto-türk nyelv kialakulását kb. i.e. 5-700 körülre teszik. Ami érdekes, hogy a türk őshazát arra a területre teszik, ami korábban az ős-szamojédok(uráli nyelvűek) és a mongóliai nomád kultúrák kontaktzónája volt (Altáj és Szaján hegységek környéke). Szóval areális kapcsolatok szintjén a türk nyelveknek lehet köze az uráli nyelvekhez, de ez ugyebár nem igazolja az urál-altáji nyelvcsalád létezését. A magyar nyelv törökös elemei is leginkább csak a folyamatos, több évszázadig tartó kapcsolatokat igazolják(régészeti és genetikai nyomokkal együtt), amiket eddig sem igazán kérdőjelezett meg senki .

Az uráli nyelvek pedig a Finnországtól az Altáj-hegységig húzódó területen alakultak ki valahol, közelebbről nem meghatározható helyen. Sokak szerint nem is volt uráli őshaza és alapnyelv, hanem csak az itteni nyelvjárások alkottak egy láncolatot/nyelvszövetséget. Régészeti és genetikai adatok alapján megállapítható, hogy ezen a területen sok nyugat-kelet és kelet-nyugat irányú oda-vissza vándorlás volt a mezolitikumtól egészen a fémkorokig (Fésűskerámia kultúra, Seima-Turbino jelenség stb), ahelyett, hogy egy bizonyos szűkebb területről szétvándoroltak volna. Tehát itt is gyakorlatilag mindenki mindenkivel kapcsolatban állt, valószínű, hogy a területi alapú nyelvi kapcsolatok szerepe nagy volt.

Egymáshoz hasonló nyelvek és nyelvjárások olyan területeken alakulnak ki, amik egymással szorosabb kapcsolatban állnak mint más térségekkel, szóval az uráli és az altáji nyelvcsalád is valahogy így alakulhatott ki.