Az evolúció a satnyulás vagy a fejlődés elmélete?
válasza:@Kérdező
Mondjuk te egy lótenyésztő vagy, és különböző céllal betérnek hozzád lovakat vásárolni akaró emberek.
Az egyik gyors lovat akar, de azt állítja, hogy a te lovaid neki túl lassúak.
Erre kiválasztod a leggyorsabb lovakat a nagy ménesedből, és elkülöníted egy külön területre őket, hogy egymás között szaporodjanak, mert abban reménykedsz, hogy ezek utódai között lesznek olyanok nagy eséllyel olyan, amelyek legalább olyan gyorsak, mint a szülők, és talán egy kettő még gyorsabb is.
Ezeket a gyorsakat és kicsit gyorsakat egy idő után megint különíted, és... így tovább.
Most megint jön a vevő, és már elégedett, és vásárol.
Most jön egy vevő, aki azt szeretné, ha a lovak robusztusak lennének, és erősek.
De a lovaid már karcsúak és gyorsak. Most kiválasztod az erősebbeket, és.... stb.
Észreveszed hogy a lovaid lába kezd rövidülni, lassulnak...
Na most akkor mi történt? Fejlődés, vagy "visszalépés"? Vagy csak egyszerűen a környezet igényeinek (vásárolók) tükrében változás?
Még mindig várom az 1. és 2. kérdésemre a választ.
válasza:"A wikipédia egy materialista beállítottságú információbázis,"
Nem, független és alapvetően megbízható. Ez már a szerkesztési elvekből is következik.
"Nekem a Wikipédia egy tökéletlen szócső,"
Csak éppen forrásokkal alátámasztja a mondanivalóját.
"De a kihalásának mi köze van az evolúcióhoz?"
Új élettér keletkezik, amit majd új fajok töltenek be. Mivel a rendelkezésre álló tér és energia véges, ezért új fajok csak a régiek kihalásával tudnak elterjedni. Bár ez sem teljesen pontos, mert inkább az adott területen élő élőlények egy populációja ha kihal, is elég.
"konkrétan egy hal szeme egy barlangban elsatnyul, de attól még fönnmarad, na persze, ha nincs természetes ellensége."
Ha van neki, akkor is. A fölösleges szam igényelte anyagot és energiát egy hatékonyabb menekülési vagy érzékelési módszerbe tudja fektetni. Mondjuk lesz egy elektromos jeleket érzékelő szerve, amivel tkp. "lát" sötétben is, fény nélkül is, mivel minden izommozgást elektromos jelek okoznak. Barlangban, koszos vízben jobb, mint a szem. Szóval ami látszólag csökevényesedés, az lehet mégs előny.
"De tegye bele a tengerbe a vak halat, ahol vadásznak a többiek, mennyi haszna lesz neki a vak szeméből? Nem a túlélését segíti, hanem a kiselejteződését. "
Ki is fog pusztulni. Az evolúció már csak ilyen.
"Csakhogy az evolúció minimum előnyös /a fennmaradáshoz igazodó/ változásról szól, a pinty csőre előnyére/hasznára változott a környezethez igazodóan, és a haszontalan változás a kiselejteződés felé tereli az élőlényt, mint a káros mutációk is."
Az, hogy mi káros és mi hasznos, a környezet dönti el. A vak hal életképtelen az óceánban, de kiugróan hatékony a barlangban. A skandináv ember hőgutát kap a trópusokon, a pigmeus keményre fagy a tundrán.
Csak változás van. Ami az élőlény szaporodását nem rontja, az a változás megmarad. Még az enyhén rossz is. Már adott környezetre vonatkozólag. A nagytermetű ember hőleadása arányosan kisebb, mint a kicsié - jobb esélyei vannak hideg környezetben - a hideg környezetben a nagytermetű emberek sikeresebben szaporodtak - Larsék átlag két méteresek lettek.
A telt, kerek mellek szaporodásra való alkalmasságot jelentenek - az ősember szívesebben választott ilyen nőt - a tulajdonság, bár problémássá tett dolgokat, pl. emlőrák, el tudott terjedni, mivel a rák tipikusan a szaporodásképes kor lezárulta után válik gyakorivá - a modern nők melle telt és kerek.
"Tehát az elcsökevényesedést nem állíthatod be hasznosnak,"
Pedig kaptál rá példát. De ha kérsz, kaphatsz még.
"a haszontalan változás meg nem segíti a fajt a fennmaradásban,"
Nem kell, hogy segítse, elég, ha nem árt.
" De nyílt közegben minden hátralépés, fajkorcsosulás káros."
Nyílt közegben nincs hátrafelé.
"Hogy te a káros változásokat is az evolúcióba sorolod, ez a téves definíciód szerint van. "
Nem, a definíció jó. Általánosan káros változás általában életképtelenné teszi az egyedet (összenőtt száj, végtagok hiánya, stb...), a többi károssága környezetfüggő.
"Ugyanez más kivitelben: egy gipsz alatt az izom elsatnyulása fejlődés, mert nem igényel anyagot és energiát. Akkor gipszeltesd be magadat kb. 1 évre, és energia nélkül olyan fejlődésen fogsz keresztülmenni, hogy minden lány meg fog bámulni, és az újságok címlapjára kerülsz. Mikor kezded a tételed tesztelését?"
Ez nem evolúciós változás. Ellenben ha a lányok bugyija a matek ötösömtől nedvesedne és nem Józsika szőrős hordómellétől, akkor pár ezer generáció múlva kevéssé izmos és szőrős és izmos, de felette értelmes férfiúk lesznek az emberiségben, az már evolúció. Ez most csökevényesedés vagy fejlődés?
„Nyílt közegben nincs hátrafelé. … A hanyatlás is evolúció”.
Az állatvilág élőhelye nyílt közeg, ha a hátrafelé is evolúció, akkor eszerint nyílt közegben nincs evolúció, mivel nincs hátrafelé a nyílt közegben. /Darwin forog a sírjában./ Az állítás mégis az, hogy a hátrafelé hanyatlás bizonyítja az evolúciót, mert a hanyatlás is evolúció.
Az őssejtnél vagyunk, az evolúciónak a hanyatlás jelentését vesszük igénybe, az őssejttől vedd a hanyatlást, vagyis csökevényesedik az őssejt, de ez jogos, mert a hanyatlás is evolúció.
Akkor hogy kerültél ide zombis? „ Az út nem egyenes, hanem milliófele elágazik” egyenlőre hátrafelé vesszük az irányt, mert a hanyatlás, csökevényesedés is evolúció. Engem az evolúciónak ez a része érdekel, a kérdés is erről szólt:
„A darwinisták szerint a csökevényesedés bizonyítja azt az evolúciót, amit Darwin a fajok kifejlődésére állapított meg, aminek felfelé hajtó motorja lenne a mutáció és a term. kiválasztódás. Ez most tudomány, vagy tudományos vicc? Lefele is ugyanoda jutunk, mint fölfele? Mutassatok még egy ilyen lépcsőt és végigmegyek rajta! Na és merre induljak, fölfelé vagy lefelé?”
Tehát, az őssejtnél vagyunk és a csökevényesedés nevű evolúciót követve megyünk hátrafelé, vagyis a temetőbe, vagy mi volt az őssejt előtt? Megyünk visszafelé a térben és az időben, mivel az evolúció hátrafelé annyi mint előrefelé. Hogy kerültetek ide hátrafelé fejlődő evolucionisták? Meddig fogtok még hátrafelé fejlődni? A hátrafelé ugyanolyan evolúció mint előrefelé. A hullák a temetőben bizonyítják, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki, és ti hátrafelé csökevényesedve fejlődtök az evolúció szerint. Én nem állok senki útjába, tegyétek! Ország-világ figyeli hogyan csökevényesedtek fölfelé. Vagy inkább hátrafelé, ami az evolúció.
válasza:"Lefele is ugyanoda jutunk, mint fölfele?"
Na jó, mostmár tuti hogy csak trollkodsz.
Mit nem sikerül megérteni azon, hogy az evolúciónak nincs célja? Soha nem volt szó ugyanolyan irányról. Bármilyen irányba változhat a populáció.
válasza:@Kérdező
Még mindig nem válaszolsz semmire, amit írunk.
Figyuszka! Ki kíváncsi arra a szellemi masztizásodra amit itt csinálsz? Valami agyament sötétséget kitalálsz magadnak evolúció címén, és nekiállsz a saját marhaságaidat megcáfolni, és közben kényezteted magad?
Te az ilyesmit miért nem magadban csinálod otthon? :D
válasza:@Kérdező (#23) "Darwin forog a sírjában./ Az állítás mégis az, hogy a hátrafelé hanyatlás bizonyítja az evolúciót, mert a hanyatlás is evolúció."
Mit nem tudsz felfogni a #21-en? Egy ötéves képes lenne megérteni a lovas példából, hogy az élőlény változása semmiféle célt nem követ, csak alkalmazkodik a környezet kihivásaihoz. A Földön egyszerűen azért bonyolódott egyre jobban az élővilág, mert a Föld környezetei is egyre jobban bonyolódtak, és a kihívások száma folyamatosan nőtt, amihez alkalmazkodni kellett. Ha a Föld kezdeti viszonyai nem változtak volna folyamatosan és folyamatosan, akkor az élet megmarad olyan egyszerűnek amilyen először volt, vagy még jobban leegyszerűsödik, és végül eltűnik. Nem magának az életműködésnek volt célja, hanem az csak próbált fennmaradni mindenféle változásokkal a környezetek egyre bonyolódó hálójában., és ezt csak úgy tudta elérni, ha maga az életminőség is együtt bonyolódott a környezettel.
Pont ugyanúgy, mint ahogy soha nem lett volna technikai fejlődés, ha az embernek semmit se kellett volna csinálnia, és a sültgalamb a szájába repül.
válasza:@Kérdező
Az evolúció ezzel működik meghatározóan: replikáció, variáció, szelekció.
Ez szituációtól függően képes bonyolítani is, meg egyszerűsíteni is. A környezet minősége szabja meg alkalmilag a szelekció irányát. Ha a környezetben egyszerűbb megoldásokkal is fenn lehet tartani a szaporodás minőségét, akkor ez a hármas az életformákat egyszerűsíteni fogja.
Ezt állítja Darwin is, mint ahogy ezt idéztem is tőle, tehát nem forog a sírjában.
A napsütötte vízfelszínben úszó halak között mindenféle variáció van. Van jobban látó is az átlagnál, meg van kevésbé jól látó is az átlagnál. A nagyon rosszul látók kiszelektálódnak. Kivéve akkor, ha van a víz mellett egy sötét barlang, ahol nem tudnak már olyan jól tájékozódni a jól látók, mert a csökkentlátóknak ebben nagyobb gyakorlata van, itt tehát ők kerültek előnybe a jól látókkal szemben. A barlangól a jól látók szelektálódnak ki.
Pont ugyanez történik akkor is, amikor viszont fontos az egyre jobb látás, ahol az egyre jobban látók kerülnek előnybe. A barlangban az egyre kevésbé jól látók kerülnek előnybe, de csak azért, mert ők viszont meg jobban tájékozódnak a sötétben. Egyre kevesebb szükség van itt a szemre, viszont cserébe jobban nő a más jellegű tájékozódási képesség.
Megmagyaráznád, hogy az értelmes tervező minek rakott bele a barlangi halakba semmire se jó anatómiájú szemeket? Miért hagyta benne ezekben a halakban az egykor jól működő halszemeket kódoló gének maradványait?
A távoli őseinknek egykor volt farka. Közöttük is volt hosszabb, rövidebb farkú. Generációkon keresztül változott őseink körül a környezet, amelyben egyre kevesebb szükség mutatkozott az állati farokra, így az őseink között a rövid farkúak is ugyanannyi utódot tudtak felnevelni, mint a hosszabb farkúak, tehát egyre rohamosabban terjedt a populációban az egyre és egyre rövidebb farkúak családszáma, és végül a farok eltűnt. Ez tök ugyanolyan folyamat mentén történt, mintha amikor meg egyre hosszabb farokra volt szükség.
Ugyanis nem arról volt szó kapásból többnyire, hogy nem kellett farok, hanem a RÖVIDEBB FAROK volt a jó. A túl hosszú is lehet káros, ha úgy változik a környezet. Az evolúció MOST NEM rövidebb farokból csinált hosszabbat, hanem a hosszabból rövidebbet, vagyis ez a rövidebb farok már nem ugyanazzal a genetikai képlettel kerül kivitelre, mint amikor még régebben nőtt a farok, és ezért nincs teljesen igaza Darwinnak, amikor azt írja, hogy "Ezekben az esetekben a szerveződés lépcsőfokain visszafelé haladunk."
Darwin még semmit se tudott a genetikáról, ezért tévedett részben. Vagyis másképpen kell a nagy házból mérnöki munkával kisebb házat építeni, mint kis házból nagyobbat. Nem visszafelé lépett az evolúció, csak ahhoz hasonló újat csinált, mint amit régen másképpen hozott létre.
Csakhogy nem tűnt el belőlünk se az állati farok teljesen, mert még néha megjelenik egy-két kósza mutáció miatt:
Erre mondják a kreacionista haverjaid, hogy az csak káros kinövés. Amiről hallgatnak, hogy némelyik ilyen farok viszont még beidegződéssel is rendelkezik, és a baba össze tudja húzni a kis majomfarkát. Az még hagyján, de van olyan is, akinek a farkában még a csontozat is megtalálható. Íme egy röntgenkép erről:
Ez egy hatéves kislány szabályos majomfarok csigolyákkal rendelkező állati farka.
Innen: [link]
Elárulnád, hogy mit keres a genomunkban egy majomfarok genetikai kódrendszer, ami néha elfelejt eltűnni? Elárulnád, hogy embrionális állapotunkban miért van ugyanolyan farkunk, mint a majomembriónak?
Nehogy már megdumálj, hogy ez nem tipikus evolúciós építkezési nyom, hiszen az ember gyakorlatilag teljes mértékben majomszerkezetre épül rá mind anatómiailag, mind genetikailag.
Mi van ezzel a majomfarokkal, ember? Most ez a visszafejlődésünk jele? Hiszen kevesebbek lettünk egy jól működő farokkal. Vagy netán a kislányon láttunk éppen egy makroevolúciós lépést az ember továbbfejlődése terén???
válasza:@Kérdező
A bálnák, delfinek hajdanán négylábú szárazföldi emlősök voltak, és ahogy kénytelenek voltak alkalmazkodni a vízi életformához, értelemszerűen egyre és egyre rövidebb lábakra volt szükségük, ill. a mellső lábaik egyre uszonyosabbak lettek (szép tiszta fosszilis sorunk van erre bemutathatóan). Tehát nem azonnal semmi lábra volt szükségük, hanem csak egyre rövidebb lábra a folyamatban, átlagban.
Ám a folyamat még ma sem zárult le, mert olykor a delfinek hátsó csökevényes végtagokkal születnek meg, és a delfinembrión kezdetben négy szabályos végtagbimbó van, csak lassan visszafejlődik a hátsó pár, de nem mindig sikeresen.
A cetek esetén is ez igaz, de őnáluk még kevésbé "befejezett" a visszafejlődés, mert az ő testükben még ott van a hátsó végtagok maradványa.
Erre találtok ti ki mindenféle hajmeresztő marhaságot, hogy az nem lábmaradvány. De arra már semmit se tudnak még a kreacos haverjaid se kitalálni, hogy egyes bálnákon még a visszafejlődött szőrmaradványok is vannak, míg egyes fajoknál már ez eltűnt, de még ezek magzatai is rendelkeznek lassan visszafejlődő szőrrel, ám nem minden esetben sikerül ez itt sem! Mindez nem azt jelenti, hogy a bálnák semmire se tudják használni a szőrüket (talán igen), de az biztos, hogy egyre kevésbé hoz hasznot nekik.
Valahol itt van szó a szőrről is: https://www.youtube.com/watch?v=lIEoO5KdPvg
A sarki jéghal véréből hiányzik a vörös vértest és a hemoglobin is, de az ezeket kifejező genetikai kód maradványa még bennük van működésképtelenül, ill, részben letermeli a globinokat, de az egyik rosszabb lesz mint a másik. A jéghalak eleinte csak melegebb vizekben éltek, és ott is voltak olyanok, akiknek kevesebb, vagy több volt a hemoglobinjuk. A túl kevéssel rendelkezők kiszelektálódtak (de a túl sokkal rendelkezők is!), de fordult a kocka a sarki vizeknél, mert ott a hideg vízben az oxigén sokkal jobban beoldódik a vízbe, így a jéghalnak itt egyszerűen nem lett szüksége a hemoglobinra, mert a vérplazmába így megfelelő mennyiségű oxigén oldódott be hemoglobin nélkül is, tehát a jéghal evolúciója visszafejlesztette ezt a termelést. Amúgy van persze még más is ebben az ügyben, de ez most nem érdekes.
A visszafejlesztés ugyanazzal a replikáció, variáció, szelekció módszerrel történt, mint amikor a globinfélékből, hemcsoportokból kialakult lassan a hemoglobin is.
Miért csinált az értelmes tervező a jéghalba működésképtelen globin fehérjéket?
A földikutya a föld alá költözött generációkon át, de előtte rendes látó szeme volt, de manapság már csak a fény érzékelésére van szüksége, így az evolúció a replikáció, variáció, szelekció révén visszafejlesztette a szemét egy nem látó, csak fényérzékelő szervvé. Ennek az állatnak ugyanúgy vannak a retináján csapok és pálcikák, mint neked, vagy nekem, csak ez semmire se használható az állat számára. Rodopszint kódoló génje is van, amely hasonlít a látó állatokéhoz, de csak a fény meglétét érzékeli. Az evolúció valójában egy bonyolult szemből csinált egy új fényérzékelő szervet, ami az eredetinél azonban sokkal egyszerűbb.
Minek csinált volna ilyet egy értelmes tervező???
És még bőven, bőven lehetne sorolni...:)
válasza:@Kérdező
Áh... még az emberre is példa (bár a majomfarkáról már volt szó), csak néhány a sok közül...
Az ember evolúciója persze most is zajlik, de a replikáció, variáció, szelekció egyszerre csinál fejlesztést és egyszerűsítést is. Ami éppen szükséges a változó környezet tükrében.
Pl. új genetikai információ jelenik meg éppen az emberiségben, mert már egyre több nőnél bukkan fel az átlagnál jóval fejlettebb látás. A genetikai változás jól dokumentált, és érthető a mechanizmus is.
A legtöbb ember szemében háromféle csap van, így az ember trikromát faj, de egyes nők retinális tetrakromátok, ami azt jelenti, hogy sokkal gazdagabb a színárnyalat látásuk. Az ember kialakulása folytán egyre és egyre fontosabbá vált a minél gazdagabb színárnyalat látás, és amint tapasztaljuk, még most sem állt le ez ügyben a replikáció, variáció, szelekció a fejlesztésben.
Mondd! Miért van az, hogy a te értelmes teremtőd nem rögtön mindannyiunkat ilyenné tett?
De nehogy azt higgyük, hogy a színvakságnak és a színtévesztésnek nincs előnye! Mert bizonyos környezetekben éppen hogy jobb látást biztosít, mint a normális embereknél, ugyanis az ember látásának realitását sok tekintetben félrevezeti a sok szín, és árnyalat kezelése, és már a II. világháborúban sokszor a légifelvételek elemzését színtévesztők végezték, mert több hasznosítható információra bukkantak azokon.
Akkor a színtévesztő fejlettebb, mint a jól látó??? Hogy van ez, barátom?
Közel sincs annyi színtévesztő a főemlősök között, mint az ember esetében, ami azt jelenti, hogy a szegény replikáció, variáció, szelekció az emberek esetében hol ennek kedvez, hol annak, ami éppen "kézre" esik az adott környezetben, és ez nyilvánvalóan azért van, mert az ember sokkal többféle környezetben él és terjed, mint a főemlősök.
Ám ott vannak még az olyan izmaink is, amelyek egykoron még a fán élő életmódunknál hasznos volt, de manapság már kezdenek kimenni a "divatból". Pl. ott van a "vékony izom (M. palmaris longus) a könyöktől fut a csuklóig, de a ma élő emberek kb. 10-12%-ból már hiányzik". És több ilyen van még.
A szaglásunk is változik, mert pl. vannak olyan kémiai anyagok, amelyeknek a szagát az emberek nagyobb része már egyáltalán nem érzi, míg mások erősen kellemetlen, vagy éppen kellemes szagúnak tartják...stbstbstb.
Amint jól látható, az embert ma is alakítja a replikáció, variáció, szelekció és ez végzi az egyszerűsítést is, meg a fejlesztést is bennünk, ráadásul csak felfogás kérdése, hogy ezekre a változásokra fejlődésként, vagy "visszalépésként" tekintsünk.
24-től még nem olvastam el, majd ezután.
Értelmezési különbség. Úgy fogod föl az evolúciót, hogy annak változása olyan, hogy mindig az előnyös oldalát mutatja, ha kell előnyös a fejlődés, ha kell előnyös a satnyulás, a környezeti állapottól függően. Más szóval ugyanez kifejezve, pl: az evolúció hideget is jelent meg meleget is jelenthet, pl. a szaharában előnyös a hideg, a sarkokon meg a meleg. Ezért áll az a tétel, hogy az evolúció hanyatlást is jelenthet, meg fejlődést is.
Ez idáig rendben is volna. Az értelmezéssel az a baj, hogy az élővilág biológiai környezete jellemzően nem elszigetelt állapotú, hanem nyílt. A kérdésemben a fajok kifejlődésével hoztam összefüggésbe a csökevényesedés hátrányosságát, mivelhogy a fajok fejlődése nyílt közegben történik /ha történik/, és értelemszerűen nem elszigetelt környezetre vonatkoztattam:
„ A darwinisták szerint a csökevényesedés bizonyítja /nyílt közegben/ azt az evolúciót, amit Darwin a fajok kifejlődésére állapított meg /nyílt közegben/, aminek felfelé hajtó motorja lenne a mutáció és a term. kiválasztódás /nyílt közegben/. Ez most tudomány, vagy tudományos vicc? Lefele is ugyanoda jutunk /nyílt közegben/, mint fölfele? Mutassatok még egy ilyen lépcsőt /nyílt közegben/ és végigmegyek rajta! Na és merre induljak /nyílt közegben/, fölfelé vagy lefelé?
Erre jött a válasz, hogy: „egy szerv egy új környezetben feleslegessé válik, és visszafejlődik, ez is evolúciós változás.”
Ezt tovább fejtegetve: „ Adott környezetben egy szerv elsatnyulása fejlődés... Például a barlangi vaklazac. Tökéletesen hozzáidomult a környezetéhez, azaz fejlődött, de ugyanakkor, mivel nem volt rá szüksége, a szeme elcsökevényesedett.”
Megfigyelhetjük, hogy „új környezetről, adott környezetről „van szó, ami meg is van nevesítve: barlangi környezet.
Tehát az élőlényt kiveszed a nyílt közegből, és beteszed egy elzárt közegbe, ahol a közeghez való idomulása javára válik: jelen esetben a szem visszafejlődése.
Szemléltessük ezt a helyzetet. Pl. egy spanyol ajkú gyerek tanulja Angliában az angol nyelvet, én azt állítom, hogy a nyelv hangos gyakorlása hasznos neki, és a hallgatás éppen ellenkezőleg. Tehát a gyakorlásban a hangos kiejtés hasznos, a hallgatás nem. A gyakorlás nem jelenthet egyszerre hangos kiejtést meg hallgatást is. Mivel a hallgatás nem eszköze a fejlődésnek. (Most nem a szöveghallgatásra gondolok, hanem a gyakorlás hiányára.)
Erre jössz azzal, hogy ha pl. ez a gyerek otthon gyakorol, és ha vékonyak a falak, és a szomszéd haragszik a hangos beszédre, és azt mondta, hogy ha mégeszer hangos szöveget hall, átjön és lekever egy nagy pofont a gyereknek, nos, ez esetben a hallgatás hasznot fog jelenteni, mert a környezethez való igazodás részeként hallgatott el. Ennélfogha jelent a nyelvtanulás hasznot akkor is ha hangosan beszél a gyerek, meg ha csöndben marad. Ugyanabban a folyamatban de egy más közegben van haszna a hallgatásnak.
Most jön az A és B pont-féle szemléltetés: Ha az elsatnyulás ugyanolyan fejlődés, akkor ebben a környezetben a satnyulás eredménye, hogy az A pontról semmit nem haladsz a B pont felé, mert ez nem elszigetelt környezet, hanem haladni kell. (A kellt úgy értem, hogy az evolúció állítólagos útja az őssejttől történt az emberig, ebben a folyamatban pedig haladás van.) Az őssejt az A pont, az ember kialakulása a B pont, tehát nem a barlangi vaklazac elszigetelt helyzetű leépüléséről van szó, amely számára azért fölépülés, mert hozzáfejlődik (igazodik, alkalmazkodik) a sötéthez.
A helyzet az, hogy állítólag elindult fölfelé az evolúció (ha már eljutott az emberig), és ha rögtön az őssejtnél kiveszed az evolúció (törzs)fejlődés (pl. ahogy a hüllőkből madarak fejlődtek állítólag) jelentését, de meghagyod a csökevényesedést (p. szem, vagy végtag visszafejlődését), meg a sima variálódást (valaminek apró hasznos módosulása), akkor ott vagy, hogy az őssejt vagy csökevényesedik, vagy őssejtként valamit változik (mint egy csőr hossza vagy vastagsága), de nincs előrelépés egy jottányit sem! Erre mondtam én, hogy ebben a közegben az un. evolúció nem jelenthet csökevényesedést is, tehát nem jelenthet hasznot, mert nem visz előre az emberréválás felé. „ahol harc van a fennmaradásért, az nem az a környezet, ahol a csökevényesedés fejlődést jelent, hanem visszafejlődést”
Az élővilág nyílt közegben jutott el az őssejttől az emberig (állítólag), tehát a nyílt közegben kell kimutatni a csökevényesedés hasznát adott esetben, amikor neki hasznára válik a létért folyó küzdelem porondján, és a túlélésért folyó harcban előny lesz számára a csökevényesedés. Ha ez működik akkor az evolúciónak a hasznossága a csökevényesedésre is kiterjedhet, viszont még akkor is ott van annak bizonyítási hiánya, hogy egy ilyen csökevényesedés hogyan bizonyítja annak a testrésznek a kifejlődését, ami éppen elcsökevényesedett.
Vagyis a barlangi vaklacaz szemének elcsökevényesdése hogyan bizonyítja annak evolúciós kifejlődését, hiszen egy teremtett szem ugyanúgy csökevényesedhet és hozzáidomulhat a környezetéhez, mint ami állótólag lépésekben kifejlődött az évmillók alatt. (És akkor még az őssejtet is késznek vettük, az eredetét nem firtattuk.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!