Miért van manapság ilyen sok nagyképű ember?

Igen,ebben igazad van,és én pont azt írtam,hogy csak azért,mert csendes vagyok,még NEM biztos,hogy fát lehet hasogatni a hátamon.Pár éve alakult ki nálam az,hogy visszamerek szólni,és igen,szégyenítettem már meg olyan embert,aki nem a földön járt!Akkor rossz érzés volt,mert én voltam bűnbaknak kikiáltva,mert tőlem ugye senki nem várta ezt,és végén az jött ki belőle,mennyire gonosz vagyok.Mondjuk akkor sem bántam meg.S a mai napig igyekszem megvédeni magam,ha szükség van rá.Ettől viszont még az alaptermészetem nem változik.Mostanra eljutottam azért odáig,ha valami nem tetszik,azt jelzem,ha kapcsolatot akarok teremteni,akkor kommunikálok is!Sajnos nem voltam mindig ilyen,de az ember változik.

Amúgy sok igazság van abban is,amit Te írsz,és nem akartam kötekedni,de én így látom a dolgokat,egy csendes ember szemszögéből,aki azért néha kikel magából! :-)

Ez nem kötekedés, csak másként látunk dolgokat.

Sajnos nehéz megállapítani, hogy mikor érdemes taktikai visszavonulót fújni, és mikor kell keményen odacsapni az egósnak. Engem is ért már hátrány amiatt, hogy leszóltam az egóst, mert nem viseli el, és onnantól minden alkalmat megragad, hogy lejárasson amivel csak tud. Viszont ha az ember mindig hagyja magát, akkor abból is hátrányt szenvedhet, mert a többiek azt fogják látni, hogy hagyod magad. Fene tudja, mi a jó megoldás, de inkább egy köztes módszer: tudatod az egóssal, hogy veled nem játszhat, de nem járatod le mások előtt(megteszi ő maga), és hagyod, hadd játssza a játékait.. mással.