Szégyellni kell manapság, ha az ember szeret tanulni?

Hú, ezt ismerem, hasonló helyzetben vagyok. Én vállalkozó vagyok, és azért képzem magam tovább a területemen, mert én akarom. Sokszor érzem, hogy teljesen gagyinak nézik. Én is mondtam már ezért azt, hogy a megbízóm küldött.

De ennek ellenére nem kell szégyellni, dehogy kell! Én abban bízom, hogy majd ha a halántékom megderesedik egy kicsit és az orromon lesz a szemüveg, akkor talán komolyan vesznek, nem csak egy kis felhúzott csitrinek, aki nem tud mit kezdeni magával. :)

Pont hogy az a szégyenletes ha valaki nem akar tanulni.

Tudod az emberek elsöprő többsége utál bármit is megtanulni, azt akarják hinni hogy tudnak ők eleget a világról. Viszont ha jobban megnézed ők sohase fogják vinni semmire pont azért mert nekik semmit se lehet megtanítani. Gyerekként én is utáltam a tanulást, de mai fejjel már teljesen máshogy látom a dolgokat. Csak az fog előrejutni aki folyamatosan képezi vagy képezteti magát.

Én is tanulok, egyetemre járok, több területen is kézem magam, tájékozódom. Mikor kiejtem a saját csoporttársaim körében, hogy októberben felsőfokú német nyelvvizsgára megyek vagy hogy utána Ausztriában akarok tanulni, mindenki tátott szájjal les és úgy kezelnek ezért, mintha zombi lennék kb. (pedig az osztrák határ mellett élünk). Én szeretek hasznos, jó dolgokat tanulni, szeretem a társadalomtudományokat, rendszeresen olvasok, tájékozódom, figyelem az emberek viselkedését (pszichológia érdekel elsősorban), nyelveket tanulok stb. Mások ezért törtetőnek, anyagiasnak, még többen pedig okoskodónak tartanak, csak mert otthon vagyok sok témában. Sokaknak gondot jelent, ha egy ilyen emberrel kerülnek szembe, és igen, úgy látom (ez részben különbség Magyarország és a nyugati országok közt), úgy látom, itthon tényleg ciki tanulni, néha feszengve veszek elő egy könyvet a buszon vagy a vonaton, nehogy strébernek tartsanak (nem vagyok az, 3-as 4-es tanuló vagyok az egyetemen, ezzel középtájhoz tartozom, de ezenkívül sokminden érdekel). Sokszor az embereknél, különösen a kapcsolatokban (család, barátok stb), hátrány a tanultság, a tájékozottság, sok ember nem viseli el, ha okosabb ember van mellette, és sok ember annál inkább ilyenkor a saját erejét próbálja fitogtatni (pl a szüleim nem olyan tanultak, tipikus falusi emberek, ezért állandóan a pénzükkel és a hatalmukkal jönnek, így próbálnak meg fölém kerekedni értékekben, mert állandóan bizonyítódik, hogy mennyit ér az én tanulásom, tájékozódásom, és nem tetszik nekik, hogy a gyerek "lekörözi" őket... ezért alkalmazzák az agressziót). Elég érdekes dolog ez, pont ez a tanulás, a fejlettség sötét oldala...

20/L

A válasz megírásának időpontja: ma 11:49-al értek egyet.

Szintén egyetemista vagyok, hasonló gondolkodásmóddal. Nem vagyok se törtető, se anyagias, csak élek a lehetőségeimmel.

Van nálunk egy tanfolyam, amit mindenki elvégezhet, értéke kb. 200.000 Ft. Ez nekünk nem kerül semmibe. Év elején körbehívtam mindenkit, hogy lehet menni, jelentkezzenek. A válaszok: Hát nekem ehhez most nincs kedvem... Áh inkább nem. Örülök, hogy péntekenként otthon tudok lenni. Minek az? stb... Egy hétvégéről lett volna szó, nemzetközileg elismert papírt ad és egy fillérbe se kerül.

Én szeretek élni a lehetőségeimmel. CV-k már be vannak készítve a fiókban, 3 nyelven, hogyha kell valahová, akkor be tudjam adni. Sose lehet tudni...