Mit gondoltok a felelősségről családon belüli erőszak esetében? Részletek lent.

"Azzal nem értek egyet, hogy úgy jön át a szövegedből, mintha a _rendszeres_ ütöm-vágom OKA a nő (igen, ilyen esetben valóban elfogadhatatlan, valóban elítélendő) viselkedése lenne"

És ez a baj, hogy így jön át, mert én nem ezt írtam! Azt írtam, hogy a férfinek nem ehhez a megoldáshoz kellett volna folyamodnia, hanem tényleg távoznia, vagy felkeresnie egy szakembert, stb. Azonban itt egy oknak több, alternatív következménye is lehet. Az egyik az, hogy távozik a férfi, a másik az, hogy szakembert keres, a harmadik az, hogy megüti a nőt. Nem FELTÉTLEN következményről van szó tehát, hanem LEHETSÉGES következményről. De mivel következmény (ugyanis a nő tette miatt üti a nőt), így igen, a nő is hozzájárult a bal sorsához. Minél inkább kínoz valaki lelkileg, annál nehezebb megállni, hogy ne bántalmazzuk őt fizikailag. Igen, meg kell állni, és kerülni kell azokat a helyzeteket, ahol ez megtörténhet. De ez nem csak a férfire vonatkozik, hanem a nőre is! Ezért mondom, hogy nem, nem szabad hisztizni (nyilván a megfelelő értelemben használva a szót), mert bármennyire is felelőssége az a férfinak hogy ellenálljon a saját dühének, és elfojtsa az agresszivitását, a nőnek is tennie kell azért, hogy ne kísértse a férfit. Hogy lehet egy ilyen gondolattal nem egyetérteni? Ezt nem értem.

"nem az oka, csak legfeljebb az ürügye"

Nagyon halvány az eltérés a két szó között, ezért is lennék kíváncsi a definíciódra. Nyilván nem úgy oka, hogy közvetlen oka, mint hogy a tárgy azért esik le a földre, mert elengedem. Hanem olyan értelemben beszélünk okról, aminek ez egy LEHETSÉGES következménye, de nincs előre meghatározva, hogy ennek így kell lennie! Ha így érted az ürügy szót, akkor igen, egyetértek.

"Mindkét fél áldozat az általad vázolt helyzetben, de az egyik sokkal súlyosabb és veszélyesebb bántalmazást kap, ettől nyilván az áldozatok egyike sem ártatlan."

Köszönöm!!! Akkor úgy látszik, mégsem vagyok egyedül a véleményemmel! Ugyanis erről beszélek.

"Perzse, mert ugye mielőtt a pasi üt, nem félemlítette már meg a nőt lelkileg."

Sok féle előzménye lehet az ütésnek. A kérdésben említett előzmény az, hogy maga a nő hárpiáskodása váltja ki azt az ürügyet, hogy a férfi megüti. Jó lenne, hogy ha a kérdésben felírt szituációra válaszolnál, és nem mellébeszélnél.

"Az ok/ürügy közti különbség azért lényeges, mert aki tettlegesen bántalmazza a másikat rendszeresen (tehát nem egy egyszeri "tabletta elgurulásról" van szó), az provokáció nélkül is előbb-utóbb kimutatná a foga fehérjét, tehát - szerintem - egy nem hárpiáskodó nőnél is előbb-utóbb eljárna a keze, ugyanis ez az agresszív, erő-elvű "konfliktuskezelés" számára a minta (általában hozott), ami kiváltja az erőszakos viselkedést, az ürügy, valójában az ok a saját személyisége."

Megint egyet kell, hogy értsek, ugyanis való igaz, a RENDSZERES fizikai bántalmazásnál már meglehetősen valószínűtlen az, hogy a férfiban ne lennének eleve agresszív hajlamok. A példám így lehet, hogy életszerűtlen; ha az segít, akkor csak 1-1 eseti fizikai erőszakra gondoljunk, ne rendszeresre. Nem mintha ez felmentené a férfit, de annyiból mindenképpen hihető, hogy egy szelíd, jó kedélyű férfit is ki lehet hozni ilyen szinten a sodrából, ha a nő mindig gyalázza. Gyengébbek kedvéért még egyszer leírom, hogy ez még NEM menti fel a férfit, de a nő is felelős a sorsáért ilyen esetben.

"Általában az ütömvágom típusú palik előszeretettel jönnek azzal, hogy a nő provokált (vagy a gyerek, mert az ilyenek rendszerint a gyereknevelésben is agresszívek), ő csak "helyretette", azaz áthárítják a felelősséget és saját erőszakos viselkedésüket felmentik, tehát náluk mindegy, hogy ami _szerintük_ provokáció, az valóban lelki bántalmazás, lelki terror, vagy csak egy "kihűlt a kaja, mire hazaértem" vagy "megnyikkant meccs közben". Ugyanezekre jellemző, hogy a munkában, életük más területén megmutatkozó konfliktust, stresszt is otthon vezetik le, erőszakosan."

Sajnálom, ha a példámból ez jött le. Szó sincs róla, hogy át lehet hárítani a felelősséget, és maximálisan megvetem az általad említett példákban a férfiakat. De azt hiszem, azt is már többször leírtam, mit értek hárpiáskodás alatt, így nyugodtan mondhatom, hogy nem is ilyen típusú incidensről beszéltem.

"Remélem így érthető. Arra akartam kilyukadni, hogy bár igen, a lelki terror alkalmazása mindenképp elítélendő (azaz ez a hárpiáskodás), az erőszakos férfi nem konkrétan erre reagál rosszul, hanem gyárilag ilyen válaszreakciókra hajlamos, akár valódi,súlyos provokáció éri, akár nem."

Így van. Adtam is a zöld kezet a válaszodra. Látható, hogy intelligens hangnemben bizony megtalálható a közös nevező. Nem kell mellébeszélni, az esetlegesen különbözőképpen definiált szavakat pedig helyre kell rakni. Ennyi.

"Remélem így érthető. Arra akartam kilyukadni, hogy bár igen, a lelki terror alkalmazása mindenképp elítélendő (azaz ez a hárpiáskodás), az erőszakos férfi nem konkrétan erre reagál rosszul, hanem gyárilag ilyen válaszreakciókra hajlamos, akár valódi,súlyos provokáció éri, akár nem."

De hangsúlyozottan kiemelem, amit már említettem (mert hogy a példám erről szól), hogy itt a példa kedvéért a férfi alapból NEM agresszív, hanem a nő viselkedése miatt formálódik azzá. És ezért vonom felelősségre a nőt is amellett, hogy a férfit elítélem, méghozzá jobban, mint a nőt.