A férfiak miért nem akarják kivenni a részüket az otthoni dolgokból?
miért gondolják,hogy az ő dolguk csak annyi,hogy megjavítják az elromlott dolgokat(fogadjunk a fele hozzá sem tudna kezdeni) a többi meg a nő dolga?
esetleg a nehezebb dolgokat arrébb rakja
melyiket is kell gyakrabban csinálni? szerelni,füvet nyírni vagy főzni meg mosni?
Komolyan ilyen jó lenne a helyzet kis hazánkban, hogy senki sem akarja érteni a kérdést?
Biztos van ellenpélda, de a gyakoribb mégiscsak az, hogy a nő munka után hazaesve nekiáll a házimunkának. A férfi pedig kéri a vacsorát...
Az nem megoldás, hogy a nő is hagyja a francba az egészet, mert mint tudjuk a környezet a nőt fogja felelőssé tenni érte, még véletlenül sem a férfit!
Saját családom példája: Nagymamám az anyukámat szidja meg, ha az apám "nincs rendesen felöltözve", pedig épp a kisfia az, aki utál mindent magán, ami egy kicsit is elegánsabb. Mégis anyu a hibás mindenért, mert az "asszonynak kell szépséget és rendet teremteni a házban...
Hú, megőrülök már ezektől a kérdésektől. Te sajnos csak egy ilyen férfit tudsz magad mellett tartani, ez jutott.
Sok boldogságot!!
Az én férjem igazi ezermester, a gáztűzhelyen kívül bármit megjavít... a kinti dolgokat nagyrészt ő intézi, de bent is ő porszívóz. Amikor meg dolgozok, ha megkérem, el is mosogat... de télen én is kimegyek havat lapátolni, meg ha kell, összevágom a tüzelőt... igyekszünk megosztani a dolgokat.
Nem helyettem... én is dolgozok, csak amíg Ő hétköznap napi 8 órában helyben, addig én 3 napos váltásokban 12-ezek, vidékre ingázom, így olyankor csak enni, meg aludni járok haza. Persze amikor gyesen voltam, meg munkanélkülin, akkor alap volt, hogy nem fogtam be, hadd pihenjen, mire hazaért minden rendben volt.
A gyerek is lazán rábízható, volt, hogy ő volt vele itthon, amikor beteg volt... mikor melyikünk tudta egyszerűbben megoldani...
Mi osztozunk. A barátom porszívótik, felmos, ablakot pucol, én mosogatok, mosok, csempét pucolok. Főzni együtt szoktunk.
A pasi is szívesebben segít, ha nem màrtírkodással kènyszeríti a nő. Meglàtásom szerint az általánosításból fakadó hisztik és zsörtölődések csak megmérgezik a kapcsolatot.
A szabályok lefektetése eleve nem úgy működik, hogy egyszer felolvassa az ember és után úgy marad.
Éreztetni kell és elvárni. De engedni is tudni kell, ha átmenetileg a férfi elhavazódik.
A férjem kiveszi a részét, de amikor vizsgákra készült, akkor megcsináltam én mindent - mert annyira nem akart tanulni, hogy inkább takarított volna. Valahol ott az ő érdeke volt, hogy most ne takarítson, hanem üljön a könyve mellett, akármennyire is nem tetszik a tantárgy. (Mondjuk államvizsga előtt én is ezt csináltam, inkább polcot törölgettem, csak a tételekhez ne kelljen nyúlni)
Viszont amikor nem volt elhavazva és kezdett "ellazulni", akkor pl. nem mosogattam el. Egy idő után megcsinálta. De ez szerencsére ritka eset.
11-esnek: a te véleményed is csak egy a sok közül, és te is, mind mindannyian a környezetünk alapján alakítjuk a véleményünket. Speciel az enyémben a segítős pasik vannak többségben. Gondolom, te sem reprezentatív szociológiai felmérés alapján nyilatkozol.
Kérdező: ha kezd "visszaesni", újra át kell tárgyalni. Egy idő után rájön, hogy következetes vagy és nem engedsz a kialakított szabályokból. Ellenkező esetben arra a következtetésre jut, hogy a megbeszélteket nyugodtan elfeledheti.
A másik változat: nem változik, ha megfeszülsz, akkor sem. Hát, ez már komolyabb probléma...
Kérdező, az általánosító "a nők" meg "a férfiak" helyett írd le, hogy neked konkrétan milyen problémád van a témakörben.
Mit nem csinál meg a férjed/párod, mit szeretnél ha máshogy lenne?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!