A férfiak miért nem akarják kivenni a részüket az otthoni dolgokból?

Nem kell ám általánosítani.

Én mondjuk igen is segítek amiben tudok.

Ez azon is múlik, hogy ki milyen arányban veszi ki a részét a közös megélhetésre fordított munkából. Ha pl. a férfi keresi a család megélhetésének 90%-át, a nő csak a GYES-t teszi hozzá a közöshöz, akkor elvárható, hogy ezt az aránytalanságot több ház körüli munkával ellensúlyozza. Vagy az lenne a normális, ha a családapa hazaesik este 7-kor, 8-kor, és még akkor kezdjen neki a házimunkának, miközben a háztartásbeli asszony otthon van egész nap?

Más a helyzet, ha két, nagyjából azonos jövedelmű kereső van, ilyenkor ésszerű egyenlően megosztani a munkaterhet is.

"Más a helyzet, ha két, nagyjából azonos jövedelmű kereső van, ilyenkor ésszerű egyenlően megosztani a munkaterhet is."

Pontosan, ezt valljuk mi is. Párom most csak részmunkaidőben tud dolgozni, ezért kissé több házimunkát végez, mint szokott, de mindig segítek neki valamiben.

Általánosítgatunk, általánosítgatunk? Oké. Miért gondolják a nők, hogy a férfiak nem akarják kivenni a részüket az otthoni dolgokból?

Mellesleg én magamra főzök, mosok, takarítok. Amikor volt párom, akkor szinte mindig én főztem, mert én több mindent el tudtam készíteni, mint ő. Mindenki vasalt magának (én reggelente szoktam egy-egy inget vasalni, nem vasalom ki az egész ruhatárat egyszerre).

Szóval vigyázz az általánosításokkal, mert bizony elég sok ellenpélda van!

Mert olyan pasit választottál. Ugyanis egyáltalán nem igaz valamennyire, amit írsz.

Mert nem fektettétek le a szabályokat az együttélésetek kezdetén. De nem késő még most sem!

Mert inkább panaszkodsz, mondod a magadét, morogsz, ahelyett, hogy világosan megmondanád neki, hogy mit csináljon ő, mit teszel te, hogy mielőbb végezzetek az aznapi feladatokkal. És, utána jöhet a kellemes része a napnak:):):)!