Hát hogy őszinte legyek nekem fogalmam sincs miért ilyen velem a férjem anyja. Nálunk van az, hogy az öt évest ajnározza, az egy évesre meg rá sem néz. Mindig volt valami kifogásolnivalója, már a kapcsolatunk elején is, pl hogy az apukám villanyszerelőként dolgozott, mint vállalkozó. Aztán mikor meghalt, akkor az volt a baja, hogy miért nem vett nekünk egy lakást, mielött feldobta a bakancsát, szerinte ezzel, az apám szándékosan kitolt velünk. De baja volt, hogy sokat találkoztunk a férjemmel hét közben, el is jött hozzánk, hogy megmondja a szüleimnek, hogy ne engedjenek engem hozzájuk, és hogy ő is majd bezárja a fiát a lakásba( ekkor voltam én 20 éves, a férjem meg 22 ). Ezután ezt még az esküvő elött egy nappal is eljátszotta, azt mondta nem fogja engedni, hogy mi összeköltözzünk az esküvő után, mert rázárja a férjemre az ajtót, és elveszi a kulcsát is. Ezután is mindenféle problémája volt neki annak ellenére hogy mi a párommal mindig szépen megvoltunk. Mindenből ügyet csinált, veszekedett a párommal, pl azon, hogy amikor az ő szülinapja hét közben volt, és mi mindketten dolgoztunk, plusz a férjem akkoriban délutános műszakban volt, este telefonon köszöntöttük fel, és mondtuk neki, hogy majd hétvégén tudjuk ezt személyesen megtenni. Szerinte ez hálátlanság volt.:O Én kozmetikus vagyok, amíg dolgoztam a gyerekek elött, hetente kétszer jött hozzám szépülni, sosem kértem tőle semmit, még az anyag árát sem. Jelenleg heti háromszor nálunk ebédel, de ő pl a 12 év házasságunk alatt egyszer nem mondta hogy meghív bennünket. Nem baj, nem is várom el, csak nekem ez furcsa, mert nálunk nem ez volt a szokás. Itt a két gyerek, indokolatlanul külömbséget tesz köztük, és a mai napig úgy viselkedik velem, hogy semmibe sem vesz, a fiához jön ő, meg a nagyobbik lányunkhoz, én és a kicsi nem számítunk. A hátam mögött elhord mindennek, pedig sosem adtam rá okot, mondjuk ezt volt időm megszokni a 15 év alatt, igaz amikor a nagylányom kérdezte meg tőlem( 4 évesen), hogy mit jelent az a szó hogy k...va, mert a mami ezt mondta rám, kicsit bepöccentem, nem tagadom, de ezt is lenyeltem. A héten meg azt hallottam vissza, hogy én itthon a két gyerekkel nyaralok, miközben a fia dolgozik. Én is dolgozom, igaz a szakmám miatt ez nem napi nyolc órás munkát jelent, mert akkor tudok csak elvállalni valakit, ha megkér rá, ez gondolom mindenkinek világos miért. Ha megszorulnak anyagilag, mi segítjük ki őket, visszafelé ez sem működik( havi szinten kétszer annyi pénzből gazdálkodnak mint mi, de ha valamit javíttatni kell náluk, azt mi fizetjük, mert sosincs pénzük). Én már rengeteget gondolkoztam hogy végülis mi baja lehet neki, ha jól megvagyunk a fiával, rendesen élünk, igyekszünk, nem iszunk, nem dohányzunk, de mindig arra jutottam, hogy biztos ez zavarja. Neki átmeneti kapcsolatai voltak egész életében, mert szeret kötekedni, ilyen a természete, és szerintem az zavarja hogy mi meg nem csináljuk ezt a párommal, mert a párom is nyugodt típus, meg én is. De nem érdekel amúgy. Most tervezünk egy nagyobb felújítást a párommal a lakásban, és megkérdezte mennyibe fog ez kerülni, megmondta az összeget kb-ra, na ezután bukott ki belőle a hátam mögött, hogy én egy semmirekellő vagyok. :O Mert ennyi pénzt félre tudtam tenni ?, vagy nem értem a logikáját bevallom őszintén. Összegezve létezik olyan anyós, akinek ha belegebedsz sem leszel jó soha, és az ilyen emberrel nem lehet mit kezdeni.