Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Miért él abban a tudatban a...

Miért él abban a tudatban a legtöbb ember, hogy attól, hogy egy csomó megoldatlan problémája van, vagy egy célért küzd, már van értelme az életnek?

Figyelt kérdés
A kamaszok általában elgondolkodnak azon, hogy mi értelme az életnek, és ez azoknak akik kinőttek már ebből a korból hülyeségnek tűnik, de valójában nem tudják a választ ők sem, csak épp elvannak foglalva az értelmetlen életük értelmesnek hitt mindennapjainak problémáival.
2011. nov. 20. 11:02
1 2 3 4 5 6 7
 31/65 anonim ***** válasza:

"Nem cél, de ha már itt vagyunk egy csomó idővel akkor valamit csinálni kell."


Vigyázat, nem KELL :DDDD


Legfeljebb érdemes.


"Miért ne tűzhetne célt ki magának valaki?"


Ha célt tűz ki valaki, akkor az nem az élete célja. Mondjuk én célul tűzöm ki, hogy jóllakjak, ezért most csinálok egy reggelit magamnak. A reggelikészítésem ÉRTELME és CÉLJA az, hogy jóllakjak. Nem az életem célja. Életcélt nem lehet kitűzni. Ezt bukják el sokan, amikor azt hiszik, hogy nem a következő 10 percüknek, hanem az egész életüknek "KELL" valamilyennek lennie, hogy az életüknek "értelme legyen" vagy "célja legyen".


"Ezt a méltóságos dolgot nem értem."


Az emberi életnek nincs értelme, mivel nem eszköz, ami valami mást szolgál. Következésképpen az ember nem szerszám, nem használható fel más célokra, feltéve, hogy nem rabszolga. Ezt az etikában úgy mondják, hogy nem értéke, hanem méltósága van. (Értéke a cuccoknak van, amiket adni-venni lehet).


"Egyébként azzal se értek teljesen egyet hogy az életén kívül nincs semmi, mert sokan haltak már meg és a világ mégis létezik"


De a "cél" és "értelem" olyan fogalmak, amik csak az élőlények számára léteznek, az atomokat vagy csillagokat teljesen hidegen hagyják. Ezért logikai hiba a célokról és értelemről úgy beszélni, mintha ezek kimutathatnának az életből.


"Tehát ha valakit vagy valamit szeretünk akkor alakíthatjuk úgy a világot hogy utánunk "jó irányba menjenek a dolgok"."


Mi az a jó irány számodra, ha tegyük fel, éppen halott vagy? Semmi.


Amikor azért csinálsz valamit, hogy halálod után jó legyen, akkor valójában azt azért csinálod, hogy még az életedben meglegyen az a megelégedettséged, hogy tudod, hogy a halálod után (mostani értelmezésed szerint) "jó" lesz.

2011. nov. 26. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/65 anonim ***** válasza:

19:03


"Valójában azt vettem észre, hogy, ha akarnám sem tudnám elrontani, vagy nem elrontani."


De. Nietzschét olvasol fizika vagy matek helyett. Leromlanak a jegyeid. Ezért nem vesznek fel mérnöknek, hanem csak okj-re tudsz menni, vagy oda se. Ezért munkanélküli vagy alulfizetett melós leszel.


Lehet, hogy egy új Diogenész vagy, akit ez nem fog zavarni. De ha fogadni kéne, arra tenném a tétemet, hogy hónapok alatt összeomolna a filozófiád a gürcölés, éhezés, megaláztatás stb. súlya alatt, és 25 vagy 30 évesen, talán depressziósként vagy alkoholistaként, azon sírnál, hogy miért kellett neked 18 évesen meg nem értett zsenit játszanod, amikor lehettél volna boldog "birka" is.


A szabadságodat ne csökkentsd, hanem bővítsd.


Csak azért, mert nem úgy látsz bizonyos dolgokat, mint a többség, hanem felvilágosultabban látod, azért még ne rontsd le magad más területeken. Ahhoz, hogy szabad tudj maradni, azon a pályán is győznöd kell, amin most nincs sok kedved játszani.


"Az is, de akkor ne csináljon mindenki úgy, mintha lenne, mert az már azon felül, hogy semmi értelme, idegesítő is."


Ha egy látvány idegesítő, ne nézz oda. De ezt külön mondanom kell egy fiatal Nietzsche-tanítványnak? :DDDD

2011. nov. 26. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/65 A kérdező kommentje:

Ha valamit izgalmasnak találok, azt soha sem tudom olyan tökéletesen véghezvinni, mint amit elképzelek róla (ez kicsit ilyen Arisztotelész féle, tökéletesség kivetülése tökéletlen formájában dolog) szóval, most mondok egy példát, pl nekem megtetszene az, hogy látok egy filmben egy karneválszerű felvonulást, a tömeg boldog, jó zenék szólnak -vagy tudod mit? -miért ne legyen extrémebb a példa? Láttad az 1989-es Batman filmet? amikor joker végigmegy a városon pénzt szórva, na azt a büdös életben nem tudnám a valóságban véghezvinni, azt a hangulatot stb. (más kérdés hogy nem is akarnám) mégis létrejött a képernyőn, tehát valahol megvalósítható. Szóval az életben semmi sem olyan egész, mint amilyennek kellene lennie. Például a zenék, a maiak, de a klasszikusok is (Wagner, Tchaikovsky) egy sokkal jobb és izgalmasabb életet tárnak elénk gondolatban, mint amit ténylegesen tapasztalunk.


"Mi az a jó irány számodra, ha tegyük fel, éppen halott vagy? Semmi."


Ez felveti azt a kérdést, hogy van e értelme bárminek is a halálon kívül.


"De. Nietzschét olvasol fizika vagy matek helyett. Leromlanak a jegyeid. Ezért nem vesznek fel mérnöknek, hanem csak okj-re tudsz menni, vagy oda se. Ezért munkanélküli vagy alulfizetett melós leszel. "


Most mosolyra húzódott a szám, épp ebből a két tantárgyból állok legrosszabbul. :) De nem csak Nietzschétől olvastam, hanem számos más gondolkodódtól is, és ez valóban a tanulás rovására megy, de én ezt létszükségletnek érzem, mert üresnek érzem magam, ha nem gondolkodhatok az életről. Ez nekem kissé olyan mint a drog, úgy érzem, hogy több leszek tőle.

Másrészről eléggé felértékeled az (ISKOLÁBAN VALÓ) tanulás jelentőségét, az éltanulók nímandokként halnak meg, ahogyan a rosszul teljesítők is, általában totálisan mindegy milyen eredményeket értél el az iskolában, véletlenszerűen dől el, hogy kiből mi lesz. Nem beszélve arról, hogy diplomával is vért izzadva találnék csak munkát.



"Lehet, hogy egy új Diogenész vagy, akit ez nem fog zavarni. De ha fogadni kéne, arra tenném a tétemet, hogy hónapok alatt összeomolna a filozófiád a gürcölés, éhezés, megaláztatás stb. súlya alatt, és 25 vagy 30 évesen, talán depressziósként vagy alkoholistaként, azon sírnál, hogy miért kellett neked 18 évesen meg nem értett zsenit játszanod, amikor lehettél volna boldog "birka" is. "


És Diogenész miért nem omlott össze? Nem tudhatjuk életének pontos lefolyását, de sokáig élt állítólag és a hordójában lakás után is épelméjű maradt. Meg amúgy is, ha az életnek nincs értelme, akkor nem mindegy mit csinálok és hol vagyok? :)


Amúgy az sincs kizárva, hogy buta vagyok, mert mikor nekiállok tanulni, végső soron nem tudom eldönteni, hogy azért írok pocsék dolgozatokat, mert nem oda figyeltem tanulás közben, vagy mert tanultam, de sajnos buta vagyok. :D

2011. nov. 26. 12:23
 34/65 anonim ***** válasza:

"pl nekem megtetszene az, hogy látok egy filmben egy karneválszerű felvonulást, a tömeg boldog, jó zenék szólnak"


Ha részt vennél benne, lehet hogy élveznéd. Vagy nem. Vagy akkor nem, de később jó emlék lenne.


Nem volt még olyan élményed, amit szívesen felidézel, jobb bármilyen filmnél, szinte nehéz elhinni, hogy megtörtént? Ha nem volt még, akkor gyűjts ilyet. Merj belevágni kockázatosabb, érdekesebb dolgokba.


"Szóval az életben semmi sem olyan egész, mint amilyennek kellene lennie."


Az életben elég sok minden van, ami meghaladja a fikciót, sőt, igazából a filmek döntő többsége dögunalmas és sematikus a valósághoz képest.


"Például a zenék, a maiak, de a klasszikusok is (Wagner, Tchaikovsky) egy sokkal jobb és izgalmasabb életet tárnak elénk gondolatban, mint amit ténylegesen tapasztalunk."


A zenék hangulatokat adnak hozzá egy létező élethez. Háttérzeneként a legerősebbek. A filmekben ezt jól kihasználják. Mondjuk amikor a Tod und Verklärung szól a Fitzcarraldóban. Vagy a Solarisban, a lebegős jelenetnél. Festmények és zene.


"Ez felveti azt a kérdést, hogy van e értelme bárminek is a halálon kívül."


Nem. Ez az "értelme van a halálnak" egy ilyen tizenéves duma, de nincs igazi tartalma. Vagy esetleg a japán szamuráj könyv, a Hagakure gondolatára célzol? (a bushido (= a szamuráj útja) a halálban gyökerezik. De ez pont azt jelenti, hogy a halállal szembeni állásfoglalás, pl. az, hogy valaki kész a halálra, az életre hat bizonyos módon vissza. Az életen kívül nincs semmi, az logikai képtelenség.)


"Most mosolyra húzódott a szám, épp ebből a két tantárgyból állok legrosszabbul. :)"


Ne mosolyogj, mert ettől a két tantárgytól mérhetően függ, hogy mennyire leszel SZABAD ember. Komoly dologról van szó - számodra komolyról, nekem alapjában véve mindegy -, ne röhögcséld el.


"De nem csak Nietzschétől olvastam, hanem számos más gondolkodódtól is"


Elhiszem. Csak pillanatnyilag nem ez a dolgod.


Mondhatod, hogy neked a munka vagy a siker rangon aluli. De tudod, mi ez? Mint amikor rászólsz egy égő dinamitrúdra, hogy "Nem kémiaórán vagyunk!"


A filozófus, ha élhetetlen, akkor _mint filozófus_ megbukott. A valódi filozófusok nem hajléktalan kinézetű hippik, hanem jóval dörzsöltebb, gyakorlatiasabb és rendszerint igen kiegyensúlyozott emberek. Láttál már filozófust közelről?


"én ezt létszükségletnek érzem, mert üresnek érzem magam, ha nem gondolkodhatok az életről"


Tudom! És a legkevésbé sem tagadom, hogy ez igaz. De ez itt most egyszerű önfegyelmi probléma. A hároméves gyerek is megtanulja, hogy nem jó megenni előre a sütemény legjobb részét. Az önfegyelemmel rendelkező hároméves gyerek már félreteszi a kedvenc marcipánfedelét, és a végén eszi meg. Neked, mint 18 vagy hány évesnek, ez gondot okoz? Ez pszichológiai probléma, jellemhiba.


Az osztályzataidnak pont azért kell jónak lennie, hogy később módodban álljon úgy élned, ahogy akarsz.


Pénzt normális ember azért keres, hogy később ne kelljen a hülye pénzzel foglalkoznia állandóan, mint a szegényeknek. Jó állást az ember azért szerez, hogy később ez se legyen téma nála. Hanem ráérjen az életre is a sok hülyeség (megélhetés, biztonság stb.) helyett.


"Ez nekem kissé olyan mint a drog, úgy érzem, hogy több leszek tőle."


A drog rombol. Ahogy rombol az is, ha elhanyagolod a tanulmányaidat. Egyébként tanulhatsz jól is, és mellette olvashatsz akár Nietzschét is. Az csak póz, hogy azért nem megy a matek, mert filozofálsz. A kettő nem üti, hanem erősíti egymást, mert a matek és fizika segíti a fegyelmezett gondolkodást, ami a filozófiában alapvető.


"Másrészről eléggé felértékeled az (ISKOLÁBAN VALÓ) tanulás jelentőségét"


Nem én értékelem fel, a tények mondják ezt. Erős korreláció van a tanulmányi eredmények és az egyéb sikerek között. Majd később ráérsz önállósítani magad.


Ez olyan, mint a művészet. Biztos ismered a közhelyet, hogy Picasso is tudott realistán rajzolni stb.


"véletlenszerűen dől el, hogy kiből mi lesz."


Abszolúte nem. Ezt azok mondják, akik még nem láttak közelről sikeres embert, ezért nem ismerik ezeket a folyamatokat.


"Nem beszélve arról, hogy diplomával is vért izzadva találnék csak munkát."


Informatikus vagy fizikus végzettséggel nem te keresnél munkát, hanem nagyon hamar téged keresnének. Ilyen végzettséggel és jó referenciákkal az ember már nem szokott életrajzokat küldözgetni, hanem őt hívják fel, akár a világ másik végéből is.


"Meg amúgy is, ha az életnek nincs értelme, akkor nem mindegy mit csinálok és hol vagyok? :)"


Nekem majdnem mindegy, neked nem lesz mindegy.


"Amúgy az sincs kizárva, hogy buta vagyok"


Nem tudjuk, de a buta emberekre az jellemző, hogy sohasem jut az eszükbe, hogy buták.


"nem tudom eldönteni, hogy azért írok pocsék dolgozatokat, mert nem oda figyeltem tanulás közben, vagy mert tanultam, de sajnos buta vagyok."


Ez csak énvédelem, a "savanyú a szőlő" alesete. Egyszer próbáld ki, hogy odafigyelsz :))))


De vigyázat, mert hasonló esetekben van, hogy az emberek mindenáron azt akarják bizonyítani, hogy buták. A butaság ugyanis felmentést ad egy csomó dolog alól. Tehát abba a hibába se ess bele, hogy buta akrsz lenni.

2011. nov. 26. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/65 A kérdező kommentje:

ma 15:00


"Ez csak énvédelem, a "savanyú a szőlő" alesete. Egyszer próbáld ki, hogy odafigyelsz :)))) "


De pont ez az, hogy nem tudom, hogy amikor tanulok vajon valójában odafigyelek-e, vagy csak azt hiszem, pedig nem!


"Informatikus vagy fizikus végzettséggel nem te keresnél munkát, hanem nagyon hamar téged keresnének. Ilyen végzettséggel és jó referenciákkal az ember már nem szokott életrajzokat küldözgetni, hanem őt hívják fel, akár a világ másik végéből is. "


Ez oké, de én nem értek a fizikához, az informatikához még csak-csak, de nem okoz örömet...

A másik meg az, hogy elmész informatikusnak aztán belezuhansz egy élethosszig tartó spirálba, ahol úgy leszel elkönyvelve, mint gépész, semmi több. Te hallottál már olyan filozófusokról akik informatikusok voltak? Tekintsünk el Steve Jobstól meg társaitól, én klasszikus értelemben vett író, gondolkodó akarok lenni.


"Nekem majdnem mindegy, neked nem lesz mindegy. "


Hidd el, hogy hihetetlenül közel állok ahhoz, hogy -nemhogy nem lesz mindegy, de már most mind1.


Az osztályzatokról pedig úgy beszélsz, mintha olyan egyszerű lenne jóvá varázsolni őket. Mintha nem függne a tanárok és diák közti kölcsönhatástól, mintha nem függne a mentális terhektől az eredmény... A leírások alapján a te világodban minden tök egyszerű, ahol ha abbahagynám a filozofálást hirtelen fantasztikusan jó eredményeim lennének, csakhogy ez nem így van. Soha nem tudtam 4-es 5-ös lenni semmiből... Szóval akkor számomra az élet egy merő szenvedés lesz, már mai a hátrelévő időt illeti? Mert akkor akár már most megelőzhetem a komédiát (egy kis Madách).



"Merj belevágni kockázatosabb, érdekesebb dolgokba. "


Itt is, mintha minden útszélen kiabálna valami, hogy "vágj belém" :D Csak szólok, hogy ha keresnék sem találnék kockázatos, érdekes dolgokat... ezt onnan tudom, hogy szinte folyamatosan kerestem/keresem őket.

2011. nov. 26. 15:38
 36/65 A kérdező kommentje:

"ez itt most egyszerű önfegyelmi probléma. A hároméves gyerek is megtanulja, hogy nem jó megenni előre a sütemény legjobb részét. Az önfegyelemmel rendelkező hároméves gyerek már félreteszi a kedvenc marcipánfedelét, és a végén eszi meg. Neked, mint 18 vagy hány évesnek, ez gondot okoz? Ez pszichológiai probléma, jellemhiba."


Akkor az egész családom, az osztályom 95%-a jellemhibás. Mit csináljak? ....

2011. nov. 26. 15:40
 37/65 anonim ***** válasza:

15:40


"Akkor az egész családom, az osztályom 95%-a jellemhibás. Mit csináljak?"


Fejleszd az akaraterődet. Nem mentség, hogy a többiek milyenek (mellesleg az egész magyar társadalomnak önfegyelmi problémái vannak, különben nem lennénk az államcsőd szélén az elmúlt 30, illetve 70 évben majdnem szünet nélkül). Te ki akarsz emelkedni a tömegből, nem? Akkor gyakorold a lemondást és az erőd összpontosítását nagyobb célokért a pillanatnyi kényelem rovására.

2011. nov. 27. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/65 anonim ***** válasza:

15:38


"De pont ez az, hogy nem tudom, hogy amikor tanulok vajon valójában odafigyelek-e, vagy csak azt hiszem, pedig nem!"


Onnan tudod, hogy odafigyelsz, hogy egy dologgal foglalkozol több órán át anélkül, hogy közben az órát néznéd, vagy kimennél vécére, vagy eszegetnél valamit. És a végén fáradt vagy.


"Ez oké, de én nem értek a fizikához, az informatikához még csak-csak, de nem okoz örömet..."


Meg lehet őket tanulni, senki sem születik úgy, hogy ért hozzájuk. És amivel foglalkozol, az érdekelni fog. Ami érdekel, azzal többet tudsz foglalkozni. Önerősítő kör. Ha nagyon nem bírod a mérnöki tudományokat, akkor foglalkozz üzlettel, gazdasággal. Vagy ha az se jó, akkor orvostudománnyal, pszichológiával, végső esetben joggal.


"A másik meg az, hogy elmész informatikusnak aztán belezuhansz egy élethosszig tartó spirálba, ahol úgy leszel elkönyvelve, mint gépész, semmi több."


Nem az a kérdés, hogy minek "vagy elkönyvelve", ez gondolom világos.


"Te hallottál már olyan filozófusokról akik informatikusok voltak?"


1. Filozófusok 2500 éve vannak, informatikusok még csak pár évtizede.

2. Ha ragaszkodsz hozzá, akkor:

David Chalmers

Marvin Minsky

Hilary Putnam

Alan Turing


"Tekintsünk el Steve Jobstól meg társaitól"


Tőlük szerintem is.


Példaképnek ajánlhatom Soros Györgyöt is, ő is filozófus, amellett, hogy spekuláns. Jogászoknál pedig különösen gyakori a filozofálás.


Nem a filozófiáról akarlak lebeszélni, sőt: aki pl. nagy befolyást akar szerezni, annak a filozófiát is tanulmányoznia kell a történelem tanúsága szerint. A lényeg az, hogy mellette valami mást is kell csinálni, mert a filozófia legfőbb haszna éppen az, hogy a gondolkodásodat fejleszti, miáltal egy másik szakterületen ennyivel is a többiek elé kerülsz. De ha CSAK filozófus vagy CSAK író vagy, akkor csak a pályázatok, ösztöndíjak, egyetemek világán belül vagy életképes. És az egy kegyetlen világ, amikor a filozófusok és írók egymást furkálják, mert minden havi 50 ezres ösztöndíjra 20 jelentkező van. Számos esetben NEM filozófushoz méltó élet, sokkal kevésbé az, mint egy "gépész" élete. Csupán filozófiai "szakmunkásokról" van szó, akik ebbe az életmódba azért menekültek, mert nem tudnak "odakint", az inkubátoron kívül funkcionálni. A sikeres filozófusok, írók stb. esete más, de ők a kisebbség.


"Hidd el, hogy hihetetlenül közel állok ahhoz, hogy -nemhogy nem lesz mindegy, de már most mind1."


Most védett élethelyzetben vagy, ilyenkor minden olyan könnyű. Később lesz súlya a dolgoknak, amikor nem csak elmélkedsz a megélhetésről, hanem az egy brutális tény lesz az életedben.


"Az osztályzatokról pedig úgy beszélsz, mintha olyan egyszerű lenne jóvá varázsolni őket."


Abból indulok ki, hogy középiskolában mennyire keveset dolgoztam, és a többi diák is milyen keveset dolgozott. Meg abból, hogy az egyetemeken milyen ritka, hogy egy diák reggeltől estig tanul. Általában van hova fokozni a munkaintenzitást.


"ha abbahagynám a filozofálást hirtelen fantasztikusan jó eredményeim lennének"


Nem, végig nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy ne találj a filozofálásban önigazolást ahhoz, hogy lerontod az eredményeidet. Mert pont a filozofálásnak van szüksége arra, hogy most jó jegyeid legyenek.


"Soha nem tudtam 4-es 5-ös lenni semmiből... Szóval akkor számomra az élet egy merő szenvedés lesz, már mai a hátrelévő időt illeti?"


Nem, de ha a képességeid miatt nem tudsz 4-est vagy 5-öst szerezni, akkor át kell tervezni az életedet. Ha nem vagy kiváló gondolkodó, akkor más célokat kell kitűzni. Persze lehetséges, hogy egyelőre nem vagy kellően motivált, amúgy tudnál jól tanulni, ha érdekelne. Akkor pedig foglalkozz azzal, ami érdekel. Csak az a lényeg, hogy ennek a célnak legyen valami realitása. Az, hogy "gondolkodó legyél", nem jól meghatározott cél.

2011. nov. 27. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/65 A kérdező kommentje:

"ha a képességeid miatt nem tudsz 4-est vagy 5-öst szerezni, akkor át kell tervezni az életedet"


Gyakorlatilag 15 éves korom óta, a beletörődés szakasz utántól számítva azzal telt az életem mentális vonalon, hogy felismerjem azt az állapotot, amiben jó lehetek, és mindig azt hittem 1-1 új érzésnél, hogy megtaláltam, de ez az eredményeimen soha sem tükröződött. Nem tudom, hogy mit lehet még átszervezni, annyi átszervezés után amit csináltam eddig. Külön foglalkozások stb. Van olyan tanárom, akinél úgy érzem, ha belép, hogy elfelejtek mindent amit tudok (matek-fizika).


"lehetséges, hogy egyelőre nem vagy kellően motivált, amúgy tudnál jól tanulni, ha érdekelne"


Kapok 4-es 5-ös dolgozatokat, de rengeteg az 1-es... Év végén soha nem tudok 2-es, 3-asnál jobb lenni semmiből szinte.


"Hanem arról, hogy ne találj a filozofálásban önigazolást ahhoz, hogy lerontod az eredményeidet."


Pedig elég jól megy és elég reálisak is.

Ez egy mókuskerék: mindig találok valamit ami újra motiváljon, ennek szellemében kezdem a hétfőt, majd mégis valahogyan kapok egy 1-est ami kiüti a filozófiám, akár öntudatlanul is, mert van, hogy figyelek arra, hogy "ezt a dolgot még nem ennek az állapotnak szellemében írtam, ezért lett rossz", de tudat alatt mégis feszültséget szül. Szóval ettől letargikus leszek és újból ez, újból és újból... Pedig milyen jól kezdtem ezt az évet... és ez már beleszámít a továbbtanulásba is.


"Abból indulok ki, hogy középiskolában mennyire keveset dolgoztam, és a többi diák is milyen keveset dolgozott."


Én meg abból, hogy a kisvárosi általános iskolában el voltunk kényeztetve és ezért egy hatalmas káosz volt a középiskola.

2011. nov. 27. 11:17
 40/65 A kérdező kommentje:
Egyébként emiatt is kezdek kacsingatni az eleve elrendelés elvével, mert tényleg olyan, mintha nem tehetnék semmit. Egyszerűen annyi mindent kellene kiküszöbölnöm magamon, hogy akkora mértékű figyelemre lenne szükségem önmagam felé ami már embertelen mértékű, több mint valószínű, hogy semmi örömöm nem maradna.
2011. nov. 27. 11:26
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!