Miért él abban a tudatban a legtöbb ember, hogy attól, hogy egy csomó megoldatlan problémája van, vagy egy célért küzd, már van értelme az életnek?

18:36 -> Valószínűleg nem tanultál elég matekot és fizikát, ezért nem jöttél még rá hogy a világot külső szemszögből is el lehet képzelni.(mert pl. a föld ugyanazokból az atomokból áll bárki nézi is + a fizikai törvények is ugyanazok számodra mint számomra) És ilyen külső szemszögből nincs értelme/célja az egésznek.

Már csak az a kérdés hogy ha nem lenne senki aki megfigyelje, akkor létezne-e egyáltalán a világ? - lehet fel is teszem ezt a kérdést)

11:21 vagyok. Hogy mi tesz boldoggá, az változó. Van néhány fix pont, imádok zenélni, filozofálni, vitatkozni, olvasni, jókat enni, másoknak segíteni, tanulni, táncolni, szexelni, futni, éjszaka órákig félálomban ébren lenni, ilyesmik.

Igyekszem minden napom úgy igazítani, hogy valami ebbe beleférjen. A többi nem izgat.

Érdekes amúgy az is, hogy a kérdéshez mások hogy állnak hozzá. Emiatt külön örülök a kérdésednek :). Én most úgy érzem, hogy egy lépéssel az átlagember előtt járok (hűű, de beképzelten hangzik :) ), mert már túlléptem azon az általános felfogáson, miszerint az élet értelme új életek létrehozása és óvása. Legtöbben itt tartanak, pedig ez nem értelmesebb egy mókuskeréknél. Bár hasonlíthatjuk hullámvasúthoz is, ami körbe-körbe megy, de valamiért mégis van értelme felülni rá, mert élvezetes. Más kérdés, hogy én azt sem élvezem, de erről csak a gyenge gyomrom tehet :D.

Na de nem feltételezhetem, hogy rájöttem az élet értelm(etlenség)ének nyitjára, mert annyira azért nem vagyok elszállva magamtól. Nagyon bízom benne, hogy az életem során még előrébb léphetek, még jobban megérthetem az élet értelmét. Millió különféle magyarázat van rá, pl. minden vallásnak van egy. Lehet, hogy valamelyiknek igaza van? Nagyon jó lenne tudni.